Babindál

Babindol
község
magyar lakosság 1910
87%
341
magyar lakosság 2021
17%
126
Népesség: 725
Terület: 5,41 km²
Tszf. magasság: 195 m
Körzethívószám: +421 (0) 37
Irányítószám: 95153
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Zoboralja 1918 előtti vármegye, járás, rang: Nyitra vármegye Nyitrai járás kisközség

A község a Kisalföld északi peremén, dombos vidéken, a Zoboralja kistáj délkeleti részén fekszik, Nyitrától 13 km-re keletre, Aranyosmaróttól 22 km-re délnyugatra, Verebélytől 8 km-re északnyugatra. Mellékutak kötik össze Kalásszal (2 km) és a határában haladó 51-es (Nyitra-Verebély) főúttal (1,5 km). Északról és északnyugatról Alsóbodok, délnyugatról Lapásgyarmat, délkeletről Kalász, északkeletről pedig Család községekkel határos. Határának nagy részét a 19. század elején még erdők borították (Magyal, Pográny szántó), melyeket mára szántóföldek váltottak fel.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község.1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Verebélyi járáshoz, annak megszüntetése után pedig újra a Nyitrai járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Nyitra megye, Nyitrai járás), ebben az időszakban határközséggé vált, ebben az időszakban Kalásszal közös határa egyben államhatárt alkotott Szlovákia és Magyarország között. 1976-1996 között Kalászhoz tartozott. Területe (5,41 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

A község a szlovák-magyar nyelvhatáron, a zoboraljai magyar nyelvsziget keleti peremén fekszik. A 20. század elején még túlnyomórészt magyar lakosságú község a század második felében az asszimiláció révén szlovák többségűvé vált, a magyar nemzetiségűek 2011-ben a lakosság 22 %-át alkották. 1910-ben 390, 1921-ben 443 lakosa volt, a többség magyar nemzetiségű, a szlovákok aránya 1921-ben 23,9 % volt. 2001-ben 671, 2011-ben 667 lakosa volt, 10 év alatt a magyar nemzetiségűek aránya 30,4 %-ról 22 %-ra esett. A lakosság túlnyomó többsége (89,7 %) római katolikus vallású.

Történelem

A 13. század végén találkozunk a településsel először írott formában, Babyndal néven. A középkorban a Kozma, majd a Paluska, a Szlávy és a Malonyay családok birtoka volt. A 16. század végén már a Kereskényi család is birtokosa a főként mezőgazdasággal foglalkozó településnek – a mezőgazdasági jellegét a 20. századig meg is őrizte. 1715-ben 7, 1720-ban 10 adózó háztartása volt. 1741-ben szőlőskertje volt. 1751-ben 26 család lakta. 1787-ben 26 házában 165 lakos élt. 1828-ban 38 háza és 266 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1950-ben földműves szövetkezet alakult, ami 1961-ben állami gazdasággá lett. 1966-ban magyar alapiskoláját megszüntették, ezután gyorsult fel a magyar lakosság asszimilációja. 1976–1996 között Kalászhoz csatolták, 1996-ban ismét önállósult.

Mai jelentősége

A községben szlovák óvoda működik. Szent Imrének szentelt római katolikus temploma 1909-ben épült historizáló stílusban.