Kinek jó az orosz zöldségstop?

Tavaly az Európai Unió zöldségexportjában az orosz behozatal 34 százalékot tett ki, és a mintegy 21-22 milliárd dollár értékű orosz zöldségpiac negyedét fedte le, ezért tiltakozott az EU már csütörtökön hevesen a tilalom ellen. De importból főleg a nagyobb kereskedelmi láncok töltik fel kínálatukat, s ezek némelyikénél az európai import aránya eléri a 40 százalékot. A teljes orosz zöldségfogyasztás mintegy fele származik importból.

Gennagyij Onyiscsenko orosz tiszti főorvos pénteken közölte azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén Moszkva feloldja a hasmenésjárvány miatt elrendelt tilalmat. A feltételek a következők: a kórokozó és a járvány okainak azonosítása, annak tisztázása, milyen módon terjed a fertőzés, a járvány eredetének pontos tisztázása, és végül annak objektív megerősítése, hogy a helyzet ellenőrzés alá került és nem nő tovább a fertőzések száma.

Az európai szállítmányok kiesését gyorsan csak a paradicsom területén lehet pótolni Törökországból, a volt Szovjetunió déli részéről és Ukrajnából.
A hosszan elálló zöldségeket, mint a hagyma és a gyökerek, nincs honnan gyorsan pótolni, a hazai primőrök megjelenéséig még 2-3 hét van hátra, ami azt jelenti, hogy ezek bizonyosan drágulni fognak, becslések szerint mintegy 15 százalékkal.

A legnagyobb károk az európai paradicsom- és hagymatermesztőket érik, mert e két zöldség terén az orosz piac negyedét látják el Európából. Károsulnak azonban többek között az orosz konyhaművészetben rendkívül népszerű káposzta, sárgarépa, és cékla szállítói és fogyasztói is, mert ezek Oroszországban még csak most kezdenek beérni.

Ugyanakkor az orosz termelés mind a termék, mind a csomagolás minőségében, mind pedig a szállítás gyorsaságában elmarad az európaitól, s az orosz szállítókkal minden nap újra meg kell állapodni, a szállított minőség pedig nem lesz egyenletes - mondják szakértők. Az európaiak ugyanis rég megtanulták, hogy azt árulják, amire kereslet van a piacon, míg az orosz farmerek azt akarják eladni, amit megtermeltek.

A BBC brit műsorszóró orosz honlapja egy elemzőt idézve azt írta, hogy a kiskereskedelemnek nem csupán maga a termék fontos, hanem mindaz, ami a beszerzésével, árusításával jár. "Oroszország nem tudja önállóan biztosítani a zöldségellátást, ezért a tilalom nem más, mint az orosz termelők megsegítését szolgáló intézkedés" - mondta Marat Ibragimov, az Otkrityije befektetési társaság elemzője.

A tisztségviselők állítják, hogy a tilalomnak az árakra nem lesz kihatása, de a közgazdászok sokkal borúlátóbbak: szerintük a tilalom már júniusban is felgyorsítja az inflációt, hatásának mértéke pedig attól függ, meddig nem lehet behozni friss európai zöldséget.

A BNP vezető közgazdásza szerint azonban már önmagában az európai zöldségek rövid távú eltűnése is hiányhoz, ezzel áremelkedéshez vezet, és csak júniusban mintegy 2 százalékponttal emelheti az inflációt, amelynek visszafogására az orosz gazdaság hatalmas eszközöket fordít. Az illető szerint az import leállítása jóval erősebb hatást gyakorol az inflációra, mint az embargó majdani visszavonása.

Más szakértők arra mutattak rá: idén már az elmúlt két hónapban is csökkent a zöldség ára, noha ez június-júliusra szokott jellemző lenni, így azonnali, katasztrofális hatás nem várható az embargótól, de megnehezíti majd, hogy az infláció az idei évre vonatkozó 8 százalékos előrejelzésen belül maradjon. Mint hozzátették, ez még attól is függ, milyenek lesznek idén Oroszországban az időjárási viszonyok és ezek függvényében az egyéb termés, mert ha például az idei nyár is aszályos lesz, és újra kevés gabona terem, az jelentős lökést adhat az inflációnak a második félévben, ahogyan ez tavaly történt.