Emlékezés Mádl Ferencre

Hétfő reggel Orbán Viktor miniszterelnök is lerótta kegyeletét a vasárnap elhunyt volt államfő, Mádl Ferenc emlékére a Sándor-palotánál. Az épület déli bejáratánál felállított emlékezési helyen megjelent Martonyi János külügyminiszter és Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke is.

Schmitt Pál államfő  elsőként írt a részvétnyilvánító könyvbe. Úgy fogalmazott: "nemcsak elődöm, hanem barátom és példaképem is volt Mádl Ferenc korábbi köztársasági elnök".  A köztársasági elnök a csendes megemlékezésen, miután fejet hajtott a volt államfő fényképe előtt, azt közölte, hogy Mádl Ferenc temetéséről később intézkednek.

Göncz Árpád volt köztársasági elnök mélyen megrendült Mádl Ferenc váratlan halála miatt - közölte a titkárságvezetője az MTI-vel. Gulyás András úgy fogalmazott: Göncz Árpád nagyra értékelte Mádl Ferenc elnöki tevékenységét, tudományos munkásságát, megnyerő, közvetlen személyiségét.

Sólyom László volt államfő azt hangsúlyozta: mélységes hálával és tisztelettel emlékezik Mádl Ferencre, aki annak idején neki és sok fiatal jogtudósnak atyai pártfogója és segítője volt, tudósként és emberként is példának tekintették őt.
Megrendülésüknek adtak hangot a pártok és politikusok. Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook közösségi portálon ezt írta: "Megrendülten állunk a hír hallatán. Nyugodjék békében!"

A Fidesz szerint Mádl Ferenc élete és munkája példa volt mindenki számára. A kormánypárt közleményében azt írta: mély megrendüléssel értesült Mádl Ferenc haláláról. A Fidesz a korábbi államfő családjának és hozzátartozóinak őszinte részvétét fejezte ki.

"Fájdalmukban és gyászukban osztozunk, hiszen Mádl Ferenc élete és munkája, a nemzetért és az országért tett szolgálata példa volt mindannyiunk számára" - fogalmazott a Fidesz.

A Kereszténydemokrata Néppárt együttérzéssel osztozik Mádl Ferenc családjával és mindazokkal, akiket fájdalommal tölt el a korábbi államfő elvesztése. A párt elnöke az MTI-nek azt mondta: Mádl Ferenc szerény, szeretetreméltó személyiségét az egész nemzet tisztelte.

"Tiszteletre méltó életmű volt az övé, keresztény emberként a jog tudományában való kiemelkedő jártasságával szolgálta hazáját" - fogalmazott Semjén Zsolt.
Az MSZP őszinte részvétét és mély fájdalmát fejezte ki a volt köztársasági elnök halála miatt. "Emlékét egy nemzet őrzi méltán a szívében" - írta közleményében Mesterházy Attila elnök, aki szerint Mádl Ferenc személyében "olyan köztársasági elnököt tisztelhettünk, aki mindig az egész magyar nemzet érdekeit szem előtt tartva képviselte Magyarországot", nemcsak külföldön, hanem az itthoni politikai életben is.

Az LMP közleményében azt írta, hogy Mádl Ferenc a nemzetközi magánjog professzoraként, majd az első szabadon választott kormány tagjaként elévülhetetlen érdemeket szerzett Magyarország európai integrációjában, az Antall-, majd a Boross-kormány kultuszminisztereként pedig a kultúrharcos hangulat enyhítésére törekedett.

A volt köztársasági elnök saját meggyőződéséből fakadóan következetesen érvényesítette az alkotmányos szempontokat az őt elnöki székbe segítő parlamenti többséggel szemben is - áll a párt közleményében.
Részvétét fejezte ki a Jobbik is Mádl Ferenc halála miatt. Az ellenzéki párt együttérzéséről biztosította a gyászoló családot, a volt államfő barátait, tisztelőit.

Részvétet nyilvánított a Szabad Demokraták Szövetsége, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ), az MDF jogutód szervezete, valamint Gyurcsány Ferenc volt kormányfő és Tarlós István, Budapest főpolgármestere is.

"Mádl Ferenc hosszú éveken át népünk méltó jelképe volt, személyében tudóst és igaz embert tisztelünk" - írta Erdő Péter bíboros, prímás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke Schmitt Pál államfőnek címzett gyásztáviratában.
"Püspöki karunk és egyházunk nevében szívből osztozom az egész ország gyászában. Elnök úr személyét imáimba és szentmisémbe foglalom, kedves emlékét szívemben őrzöm" - fogalmazott a magyar katolikus egyház vezetője.

Mádl Ferenc 1931. január 29-én született a Veszprém megyei Bánd községben. 1955-ben az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát, ezután bírósági fogalmazóként, majd titkárként, 1956 és 1971 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Központi Hivatalában dolgozott. 1971-től az ELTE Polgári Jogi Tanszékén docens, 1973-tól egyetemi tanár, 1972 és 1980 között az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének főmunkatársa volt, 1978-tól 1985-ig a Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatói teendőit látta el, majd az ELTE Nemzetközi Magánjogi Tanszékét vezette. Az Akadémia 1987-ben levelező, 1993-ban rendes tagjává választotta.

A politikai életben a rendszerváltozás után vállalt szerepet. 1990 és 1993 között az Antall-kormány tárca nélküli minisztereként feladata volt az Magyar Tudományos Akadémia felügyelete, közreműködött a kormány tudománypolitikai célkitűzéseinek meghatározásában, és külön megbízás alapján a kormányt, illetve a miniszterelnököt képviselte nemzetközi szervezetekben. 1993-94-ben művelődési és közoktatási miniszterként tevékenykedett.

Az Országgyűlés 2000. június 6-án a Fidesz és az FKGP jelöltjeként, de pártonkívüliként államfővé választotta. Mádl Ferenc öt éven át volt köztársasági elnök.

A Sándor-palotánál vasárnap este kilenc óráig és hétfőn reggel nyolctól ugyancsak este kilenc óráig lehetőség van arra, hogy a gyászolók fejet hajtsanak az elhunyt elnök emléke előtt.