Elrendelte szerdán Julian Assange kiadatását az Egyesült Államoknak az ügyben illetékes londoni magisztrátusi bíróság.
A döntés, hogy Assange nem adható ki, történelmi fontosságú a tájékoztatáshoz való jog szempontjából.
Az amerikai kormányzat bővítette a vádpontokat a WikiLeaks alapítója ellen.
A végeláthatatlan történet folytatódik.
A svéd főügyész-helyettes szerint az eljárás alapjául szolgáló bizonyítékok megalapozottak, de majdnem egy évtizedet követően a szemtanúknak az üggyel kapcsolatos emlékei már elhalványultak.
Ötven hét börtönbüntetésre ítélte szerdán egy londoni bíróság Julian Assange-t, a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítóját.
A képek, amelyeken az ecuadori nagykövet behívja a titkosrendőrséget, hogy kirángassanak egy kiadót, aki - akár tetszik, akár nem - díjnyertes újságírói anyagokat adott ki, történelemkönyvekbe kerülnek.
A londoni rendőrség bejelentése szerint a rendőri egységeket Ecuador nagykövete személyesen hívta be a diplomáciai képviselet épületébe, miután az ecuadori kormány visszavonta az Assange-nak korában megadott menedékjogot.