A munkálatok során elképesztő történetek és sorsok kerültek napvilágra.
A Nekcsei Biblia az Anjou-kori magyarországi könyvművészet talán legjelentősebb darabja, amely valamikor 1330 körül keletkezett, és a megrendelő annak a templomnak szánta, ahol majd végső nyughelyre lel.
Andrássy Gyulában a kiegyezés utáni magyar fejlődés egyik legjelentősebb előmozdítóját tisztelhetjük.
A szlovákiai zsidóknak, vélt vagy valós, magyar-szimpátiájuk miatt is bűnhődniük kellett.
Ballagi Géza (1851–1907) történész és jogtudós volt, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, akinek 1888-ban megjelent A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig című, közel 900 oldalas könyvét tartják a főművének.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, amit itt Nagy-Magyarországként írunk le, az történelmi tény, az nem revizionizmus, nem a szomszédaink fenyegetése, nem nacionalizmus.
A bevonuló cseh csapatok olyan kegyetlen pusztítást vittek véghez, amely a Szent Bertalan-éjszaka rémségeit is felülmúlja.
A borzalmak közepette a legreménytelenebb 1944 karácsonya volt, hiszen nem lehetett tudni, mit hoz a holnap…
Amikor megszületett a döntés, csak akkor derült ki, mely területek kerülnek vissza Magyarországhoz.
Az első bécsi döntéssel elérkezett a „magyar feltámadás hajnalhasadása”, és 1938. november 5-e és 10-e között hazatért a magyarlakta Felvidék
De nemcsak manapság célpont a kedvező geológiai fekvésű város, a történelem során sokan megfordultak már itt, híres, sőt világhírű emberek.
A történelmi helyszíneket érdemes újra bejárni, hiszen ebből erőt meríthetünk megmaradásunkhoz. A történelmi feljegyzések alapján a tábornok visszaemlékezésében írja:
Gömöri értékőrző tanfolyamot tartottak diákok számára a rimaszombati Csillagházban a Gömörikum polgári társulás szervezésében.
A csehszlovák államba erőszakkal bekebelezett felvidéki magyarság ellen minden téren megnyilvánuló kíméletlen elnyomás egyik leghatékonyabb eszköze a tendenciózus csehszlovák földreform volt.
Szlovákul, magyarul, angolul és németül.
Négy helyszínén tartanak nyilvános felolvasást Marek Hudec író Uzol című könyvéből.
A százhetvenhárom évvel ezelőtti dicsőséges tavaszi hadjárat méltán hadtörténelmünk egyik legszebb fejezete.
Egy mosolygó szemű, kedves arcú, szépkorú asszony mesél ízes, mátyusföldi tájszólással a vészterhes huszadik század tragikus fejezetéről, a lakosságcseréről és a kitelepítésről.
A Duna-parti város a Magyar Királyság egykori fővárosaként gazdag az arisztokraták palotáiban.
Nagyon sok magyar emlékmű, emléktábla eltűnt a Felvidéken, vagy átalakított formában, nem az eredeti céljának megfelelően él tovább.
Más idők járnak. A négy turul őrző tekintete sem figyeli már a Zobor alatt elterülő tájat, s a darabokra tört pozsonyi Mária Terézia-szobor is...
A forradalmi követelések érvényre juttatása, a reformkori küzdelmek betetőzése Pozsonyban történt.
A kassai provokáció és ami utána következett.
A társadalmi szervezetek és egyesületek mellett gyakran az állami hatóságok és önkormányzati szervek is felléptek a magyar nyelv ellen.