A pénteki megállapodás az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács május 24-25-i csúcstalálkozóján bejelentett következtetéseit követi.
Egy technikai elemzőközpont szerint az ügy a nagyvállalatok általános szerződési feltételeinek átláthatatlanságára világít rá.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium csütörtökön jelentette be, hogy hét kínai vállalatot exportellenőrzési tiltólistára helyez.
Az intézkedések utazási korlátozásokról, vagyoni eszközök befagyasztásáról, valamint pénzeszközök vagy más gazdasági erőforrások tilalmáról rendelkeznek.
Az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető cselekmények miatt az Európai Unió először 2014. március 17-én vezetett be korlátozó intézkedéseket.
A szóvivő szerint a szankciók bevezetéséről meghozott uniós politikai döntés egy jól kitervelt információkampány-forgatókönyv szerinti történik.
Josep Borrell kiemelte,az Oroszországról folytatott vita megosztó, ugyanakkor egyértelmű, hogy Moszkva nem tesz eleget az emberi jogokat érintő nemzetközi kötelezettségének.
A litván külügyminiszter álláspontja alapján, a legszembetűnőbb esetekben szerinte kevésbé szigorúnak kell lennie az eljárásrendnek, enyhíteni kell a szankciók bevezetéséhez szükséges feltételeken.
A Bécsben Irán és a hat nagyhatalom között aláírt megállapodás korlátozta Irán urándúsító tevékenységét, hogy megnehezítse az iszlám köztársaság számára atomfegyver előállítását.
Az Északi Áramlat 2 gázvezetéken jövő év közepétől jut el a gáz a Balti-tenger alatt Oroszországból Németországba.
A litvánok is a lengyelek mellé állnak.
Nagyon rövid vita után jóváhagyták a büntetőintézkedések meghosszabbítását.
Az amerikai kormány hat iráni személyt és három iráni vállalatot sújt büntető intézkedésekkel.