Az Adásidő podcast műsorának a vendége Őry Péter volt.
Szlovákiában a kisebb és alacsonyabban fekvő települések kevesebb pénzt kapnak az állami költségvetésből. Ez hátrányosan érinti a legtöbb magyarlakta település önkormányzatát.
Szlovákiában a kisebb és alacsonyabban fekvő települések kevesebb pénzt kapnak az állami költségvetésből. Ez hátrányosan érinti a legtöbb magyar önkormányzatot.
A kabinet jelentős könnyebbséget ígér, a településvezetők azonban attól félnek, jogaik megkurtításával jár az új törvény elfogadása.
A magyart 2. nemzetiségként megjelölők számával együtt valóban elhanyagolhatónak tűnik az elmúlt 10 év fogyása, más adatokat, például az anyanyelvre vonatkozó statisztikákat figyelembe véve a helyzet már korántsem ilyen rózsás.
A szlovákiai médiában nem lett kiemelt téma az energiaárak változása, pedig ez bizony a mindennapi életünket érinti.
A módosítás kivenné a törvény szövegéből, hogy a kisebbségek a népességen belüli arányuknak megfelelően részesülhessenek a teljes műsoridőből.
A Pro Civis-féle nyelvtörvény legalább 3 000 fő vagy 8% kisebbségi lakosság megléte esetén számol a második hivatalos nyelv alkalmazásával.
A belügyminisztériumi felülvizsgálat szerint 27 298 aláírás lett hitelesítve.
Elég csak ránéznünk az ország domborzati térképére, hogy lássuk, mire megy ki a játék. Az EU petíciós bizottsága elé kerülhet az önkormányzati pénzek eloszlását szabályozó szlovák törvény.
Bár a pozsonyi kormány kiváló államközi kapcsolatokról beszél, megfeledkezik arról, hogy az államok közötti kapcsolattal párhuzamosan a nemzetek közötti kapcsolatok problémás kérdéseit is rendezni kell!
Néha az az érzése az embernek, hogy az európai polgári kezdeményezési rendszer, amelyben egymillió aláírás kell hét tagországból, úgy van felépítve, hogy ne lehessen egykönnyen végigvinni.
A magyar Országgyűlés nyiltakozatban állt ki szerdán a Minority SafePack kezdeményezés mellett.
Több mint 111 millió leütés és 49 ezer egyedi felhasználó.
Népszámlálási sorozatunkban ezúttal Bukovszky László kisebbségi kormánybiztost és Őry Pétert, Csallóközcsütörtök polgármesterét kérdeztük.
Népszámlálási műsorfolyamunkban ezúttal Bukovszky László kisebbségi kormánybiztost és Őry Pétert, Csallóközcsütörtök polgármesterét kérdeztük.
Azt látom, hogy a kormány teljes tevékenységét elviszi a járvány elleni küzdelem, az ilyen-olyan intézkedések meghozatala, és az önkormányzati szint számukra másodlagos, ahogy sok más terület is.
Szombaton tartja tisztújító kongresszusát az MKP. Hét jelölt méreti meg magát az elnöki tisztségért, közülük az előzetes várakozások szerint Őry Péter lehet az egyik esélyes.
Tudjuk, érezzük, durva dolog a koronavírus. Annál is durvább, mert alattomos módon aláássa a mindennapi életünket.
Hogyan valósítható meg a magyar egység, s ebben milyen szerepe lehet az MKP-nak? Miért állítja Őry Péter, hogy csakis a teljes magyar egység lehet sikeres?
Ha nem vagyunk a parlamentben, nem tudunk ott erőt felmutatni, akkor most mennyi az értéke felvidéki magyaroknak. Egy „keszenemmel” már kifizethetőek vagyunk? Ennyi lett az értékünk?
Őry: "Az ország minden polgára, így a magyarok is tiszteletet érdemelnek, mind a tettek, mind a nyilatkozatok szintjén".
Igor Matovič kormányfő kedd estére a pozsonyi várba mintegy 100 felvidéki magyart hívott meg. A találkozó és az MKP által megfogalmazott memorandum kapcsán a párt ügyvivő elnökét, Őry Pétert kérdeztük.
Szeretnénk elkerülni, hogy a politikai és a társadalmi szervezetek között versenyfutás kezdődjön a népszámlálási kampányban.