A szent vértanú emléknapja a magyar nyelvterületen főként a pásztorélet hagyományaiban kapott helyet.
A kerti termények, gyógy- és fűszernövények hagyományos, egészséges módon történő feldolgozásával, valamint a gömöri rongylábtörlő szövésével ismerkedhettek meg az érdeklődők Lekenyében.
Mintha minden egyes tárgy mesélne és általuk még múltunk egy töredéke, őseink emléke is megelevenedne.
Október 4-én a keresztény egyház Assisi Szent Ferencre emlékezik, a magyar néphagyományban ez fontos mezőgazdasági határnap.
A népi kalendárium szeptembert Szent Mihály havának nevezi. Számos népszokás, hiedelem fűződik Mihály napjához.
Június 8-a, Medárd napja, az egyik legismertebb időjárásjósló nap.
Ádám Veronika legnépszerűbb termékét, a piros-fehér- zöld színekből álló kézzel díszített pólót a dunaszerdahelyi szurkolók is szívesen viselik a focimeccseken.
A húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját.
A népi megfigyelés szerint május 12-13-14. táján a melegedő időjárás hirtelen hűvösre fordul, sőt sokszor fagy is jön, ami kárt okozhat a kertekben.
A néphagyomány e naptól számítja az igazi tavasz kezdetét.
A húsvét hétfő a néphagyományban "Vízbevető hétfő" néven is ismert, ez is utal a locsolás egykori módjára, amikor a legények a lányokat a kúthoz, vályúhoz vitték és egy vödör vízzel leöntötték őket.
A húsvét egyházi és családi ünnep egyaránt, amelyhez világszerte számos népszokás és hagyomány kötődik.
A nagyhetet népiesen sanyarúhétnek, vagy "videshétnek”, azaz vizeshétnek is nevezik.
Az idén március 28-ra esik virágvasárnap, a keresztény húsvétot megelőző negyvennapos böjt utolsó hetének, a nagyhétnek a kezdete.
Március 25-e, Gyümölcsoltó Boldogasszony a legszélesebb értelemben vett termékenység-ünnep.
Megérkeztek ők hárman, akik a melegért felelősek a magyar néphit szerint.
A hamvazószerda a nyugati kereszténységben a nagyböjt kezdőnapja, a húshagyókedd után következő szerda.
Igaza lesz-e a brummogó időjósnak?
Bár a farsang világi ünnep és ősi hagyományai a pogány ókorba nyúlnak, mégis keresztény egyházi ünnepekkel van szoros összefüggésben.
Karácsonyhoz kötődően is sok feljegyzést készítettek elődeink.
A ma7 médiacsalád podcastműsorában, a PRÉS-ben Agócs Gergely néprajzkutatóval, népzenésszel, egyetemi oktatóval beszélgettünk.
A foglalkozások célja, a hagyományos kismesterségek visszatanítása, valamint a közösségépítés.