Érdemes lesz az eget kémlelni.
A Naprendszer két nagy bolygójáról: a Jupiterrről és az Uránuszról van szó, amelyek látszólag közel lesznek egymáshoz.
Április 11-én este fél 9 körül a Hold vékony sarlója és a Fiastyúk csillaghalmaz szabadszemes együttállása figyelhető meg a nyugati égbolton.
A tudósok azoknak az adatoknak az elemzése alapján látják bizonyítottnak elméletület, amelyeket a NASA Cassini űrszondája továbbított.
Posztoczky eredeti csillagdáját a közeli Erdőtagyoson építette fel 1915-ben. Az épületet 1950-ben egy telekkönyvi tévedés miatt lerombolták és elhordták építőanyagnak.
A későbbiekben a rendszer további felfedezett exobolygói a többi magyar kutyafajtáról kaphatják majd nevüket.
A kétatomos szénmolekula különös fényreakcióját földi körülmények között szinte lehetetlen megfigyelni.
A Szaturnusz számtalan vékony gyűrűje csaknem kizárólag jégből áll, amelynek 95 százaléka tiszta víz, a fennmaradó része pedig kő és fém.
A CSFK tájékoztatása szerint a változócsillagok keresésében és azonosításában magyar kutatók is közreműködtek.
Míg a nagyon nagy csillagok haláluk után fekete lyukakká válnak, a kisebbek, mint a Nap, fehér törpék, vagyis olyan csillagok lesznek, amelyek felélték összes magüzemanyagukat, és külső rétegeiket elveszítették.
A kutatók kétdimenziós numerikus hidrodinamikai szimulációk segítségével vizsgálták az örvények számát, illetve hogy mennyire stabilak; mennyi port gyűjtenek.
A rejtélyes elhalványulást egy, a csillag korongja elé került porfelhő okozta.
Dél tájban kell résen lennie annak, aki megfigyelni szeretné.
A galaxis, mely az R5519 nevet kapta, 11 milliárd fényévnyi távolságra van a Naprendszertől.