2017. november 24., péntek - Emma
Cikkek közt...  Videók közt...  
Karaffa Attila: Pozsonyból hazafelé 2017. augusztus 17., csütörtök 16:15 | Karaffa Attila | Forrás: Hírek.sk
Pozsonyból hazafelé azon gondolkodám... Kezdhetném akár így is bevezető soraimat Petőfi Sándor Füstbement terv című verséből kölcsönzött strófával.

Több minden az ember eszébe jut, amikor araszolva igyekszik hazafelé, hogy mihamarabb a szeretteihez érkezzen haza. Mert az út bizony nyögvenyelős, amikor a fővárosból szeretne kijutni az autós. A klasszikus, Somorja felé vezető út bedugulva, akár az olajipari óriás felől, a Farkastorok felől közelítjük meg, akár máshonnét. Misérdig lépésben lehet menni. Persze mindig akadnak kivételek. Egyre többször találkozom azzal a jelenséggel, hogy megkülönböztetett jelzéssel ellátott BMW vagy AUDI száguld el a néma kocsisor mellett kifelé Pozsonyból Somorja irányába. Biztosan nagyon fontos emberek ülhetnek benne, akik nem törődve a pórnéppel, ügyesen hazajutnak. Lehet, éppen olyan személyt rejt a sötét üvegű autó, aki kompetens volna a helyzet megoldására. Ezt nem tudhatjuk. Titok. Mint minden más. Például az, hogy mikor oldódik meg végre a főváros és vonzáskörzetének közlekedése? Vagy mikor tart valóban csak minimális ideig az út, hogy bejussunk Pozsonyba? Kérdések, kérdések után. Épül vagy nem épül a gyorsforgalmi? Inkább csak épülget, remélem, unokáink már használhatják majd az elkészült utat. Mert északon és mindenhol máshol hegyén-hátán sztrádával, gyorsforgalmi úttal, alagutakkal, hidakkal találkozunk. Oda jutott, ide nem. Bár a földek már meg vannak véve, az már kipipálva. Építeni lehetne.

Egyszóval nem egyszerű a közlekedés, ha például a sokak által szeretett hátsó útról szeretnénk hazajutni, nos, most az sem nyerő. Az SZNF hidat felújítják, egy sáv járható, előtte torlódás. Kiérve Pozsonyból Oroszvár előtt szintén torlódás, majd Dunacsúnytól Bősig szabad az út. Bősön viszont kicsit megtorpanunk, mert körforgalom építése zajlik, ami jó dolog lesz. Biztosan hamarabb elkészül, mint a gyorsforgalmi út.

Mehetnénk Csallóközcsütörtök felé is, a világháborús kinézetű légi úton, de ott sem rózsásabb a helyzet, mire kijutunk a fővárosból, eltelik 10-20-30-40 perc.

Rabok vagyunk, a főváros rabjai. Szép város Pozsony, én is szeretem egykori koronázó fővárosunkat, de még jobban szeretem szülővárosomat. És talán így van ezzel sok-sok munkás, munkavállaló, aki szeretne mihamarabb hazajutni családjához.

Volt már tüntetés, petíció, útlezárás az ügyben. Ha volna rá kellő politikai akarat és pénz, minden bizonnyal gyorsabban megoldódna a kényes kérdés. De egyelőre minden marad a régiben. Araszolás, szirénázó autók és a recsegő magyar adó a rádióban.

Hogy mi a helyzet a fővárosba való bejutással? Nos, az már egy másik történet…

Karaffa Attila

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz