2017. július 22., szombat - Magdolna
Cikkek közt...  Videók közt...  
Agárdy Gábor: A migráció egyik lehetséges oka 2017. július 07., péntek 12:13 | Agárdy Gábor | Forrás: Hírek.sk
Idehozzák a milliókat, mert velük sokkal gyorsabban és hatékonyabban lehet birtokba venni a jövő gazdasági forrásait, mint bármilyen katonai akcióval. Így a területet „viszonylagos csendben és tisztán“, nagyobb ellenállás nélkül lehet megszerezni.

Az egyik hazai online-napilap azt a hírt hozta, hogy Nicolas Hulot francia környezetvédelmi miniszter szerint Franciaországban 2040 után már nem fognak benzin- és dieselmotoros autókat gyártani és eladni…

Ugyanakkor erre a horizontra teszik azt a célt is, hogy az atomerőművekben termelt villanyáramot a mai 75 %-ról 50 %-ra csökkentség és megszűnjön a széntüzelésű erőművek üzemeltetése, lehetőleg 2025-ig. Kilátásba helyezte azt is, hogy Franciaország betiltja az új kőolaj-lelőhelyek felkutatását és feltárását.

Ez a környezetvédelmi gondolat indította el bennem azt a logikai folyamatot, aminek eredményeként (talán és részben) választ lehet találni arra a kérdésre, hogy két évvel ezelőtt miért indult be ilyen masszívan a gazdasági migráció. Mai adatok szerint csak 15-25 % körül van a háborús menekültek száma, a többiek gazdasági migránsként érkeznek, hogy kihasználhassák a befogadó ország fejlett szociális hálóját és liberális világnézetét.

Mindez a kőolajból és a fejlett technológiákból is levezethető. A kőolaj-kitermelő arab országok igazából csak a 20. században gazdagodtak meg az akkor még mérhetetlen ásványi kincsből. A világ függő viszonyba került a kőolajtól, ami kiváltotta a 70-es évek olajkrízisét. Ha igaza van a szakembereknek, a kőolajtartaklékok a 21. század végére kimerülnek és a még meglévő készletek felhasználását az új járműtechnológiák fogják csökkenteni. Más szemszögből nézve megáll a mai kőolajtermelő arab országok fejlődése és kérdésessé válik a gazdasági fenntarthatóságuk, hiszen többségük a kőolajon kívül semmi mást nem tud a világnak nyújtani – legföljebb homokot. A megszerzett jólétről egyikük sem akar lemondani.

Mi marad ezeknek az országoknak, hogy hatalmukat és befolyásukat megtarthassák? A mostani felhalmozott vagyont és gazdagságot kell kihasználni, hogy befolyásuk és hatalmuk megmaradhasson, mégpedig egy hosszú időszakra. Mikor máskor, ha nem éppen most, mikor még a hatalom és bevételek teljében vannak?

Egyféleképpen lehet ezt megtenni: birtokba veszik azokat a területeket, amelyeken ezek a források megvannak. Erről szól az európai migráció. Persze, fel lehet tenni a kérdést: miért olyan hirtelen indult be a migráció? Felelet lehet az a felismerés is, hogy az új technológiák áttörést hoznak és nagyságrendekkel fogják csökkenteni a kőolajfogyasztást. Arra megy ki a játék, hogy az olajoligarchia megtarthassa a maihoz hasonló pozícióit, kihasználva az iszlámot mint eszközt. Az iszlám elsősorban államvallás és vallásjog, amiket csendes eszközökkel, kihasználva a keresztény Európa emberjogi vívmányait, alkalmazhasson a nem katonailag bevett területeken. Ezért nem fogad menekülteket Szaúd-Arábia, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, stb., mert máshová kell irányítani a zömmel képzetlen és nincstelen, vallásilag könnyen manipulálható emberáradatot.

Az Európában most lejátszódó folyamatok azt mutatják, hogy erre sok idejük nincs, most kell idehozni a milliókat, mert velük sokkal gyorsabban és hatékonyabban lehet birtokba venni a jövő gazdasági forrásait, mint bármilyen katonai akcióval – erre ma nincs sem technikájuk, sem katonájuk. Van azonban vallásuk és ideológiájuk – az iszlám – amelynek hatása abszolút. Így a területet „viszonylagos csendben és tisztán“, nagyobb ellenállás nélkül lehet megszerezni. Ha ehhez hozzáadjuk két generáció bevándorlási népszaporulatát (születési rátájuk ma 4,6...5,6  szemben az európai 1,2 ...1,6-al), akkor a cél éppen a 21. század második felében simán elérhető.

Ezért mondta Maróth Miklós Széchenyi-díjas magyar klasszika-filológus, orientalista és egyetemi tanár, hogy a muszlim bevándorlókat nem lehet integrálni, mert számukra ez nem szociális, hanem vallási kérdés.

Bárcsak ne lenne igazam!

Agárdy Gábor

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz