2017. július 25., kedd - Kristóf, Jakab
Cikkek közt...  Videók közt...  
Molnár Judit: „Nyelv őrök” és nyelvrendőrök, avagy a hatalom diszkrét baja 2016. november 02., szerda 9:25 | Hirek.sk  | Forrás: Hirek.sk, Molnár Judit
Ismét akcióba léptek az államnyelv védelmezői: jöttek, láttak, kifogásoltak – abszurd dolgokat. A kulturális tárca államtitkára szerint azonban szó sincs boszorkányüldözésről. Ellenben, aki az ellenőrzés kapcsán nyelvrendőrségről, razziáról vagy sikanírozásról beszél, „az hangulatot és akár félelmet kelt az emberekben, ami borzasztóan veszélyes dolog. Aki ilyen fogalmakat használ az árt a szlovákiai magyarságnak” – írja közleményében Rigó Konrád. Kínos! Nem kicsit! Nagyon!...

Napok óta borzolja a kedélyeket, hogy a kulturális tárca éber „nyelv őrei”, bejelentésre, több magyar községben is ellenőrzést tartottak, vajon nem sérült-e a szlovák nyelv. Sok mindent elolvastak, nem hiába! Csak találtak néhány „komoly jogsértést”, amit jegyzőkönyvezni lehetett. A bátor bősiek például a turistakomp tájékoztatóján ennek az ősi magyar településnek a nevét magyarul is kiírták. Ráadásul, az önkormányzati képviselők sem restellték a nevüket magyar szabályozás szerint feltüntetni a város honlapján.

Az izsai eset még ennél is hajmeresztőbb, ott nyelvrendőreink a magyar Himnusz első sorának fordítását hiányolták, s vésették fel államnyelven. Ezek már az abszurditásnak olyan mélységei, amitől vélhetően villámlik a Tátra felett is. Csak a kulturális államtitkárnál nem csapta ki a biztosítékot. Rigó Konrád (Most-Híd) az ügyben nyilatkozva hárított és maszatolt, szerinte ez nem boszorkányüldözés, csupán egy érvényes jogszabály betartásának az ellenőrzéséről van szó. Még egy erőtlen irgum-burgumra sem futotta tőle, amiben legalább jelezte volna, hogy érti, tudja ő, nincs ez így rendjén, mert mégiscsak megalázó és sértő ránk, magyarokra nézve az ilyen eljárás.

Az államnyelvtörvény ezúttal visszahullt a Most-Hídra, hiszen a vegyes pártnak komoly felelőssége van abban, hogy a törvény máig tartalmazza azokat a kitételeket, amelyek lehetőséget adnak a kulturális tárcánál működő nyelvrendőrség (vagy ahogy hivatalból nevezik: szakosztály) ilyen abszurd fellépésére. 2012-ben ugyanis a Radičová-kormány idején – kormányzati szerepből – e téren sem tudott Bugár Béla pártja lényeges eredményt elérni, politikai erejéből, illetve erőtlenségéből csak kisebb korrekcióra futotta.

A felvidéki magyarság viszont joggal várja el, hogy vegzatúra helyett most már a kisebbségi nyelvhasználat terén legyen elszánt és következetes a hatalom - a magyar érdekeket eddig csak féloldalasan, tessék-lássék módon felvállaló Most-Híd. Rigó Konrád ezt az elvárást is elhárította, pontosabban áthárította a kormányhivatal mellett működő kisebbségügyi hivatalra, mint hatásköri szervre, noha a hivatalról az új kormánybiztos kinevezése óta még annyit sem hallani, mint korábban, az elmúlt évek szlovák vezetése idején. Holott lenne munka, mondjuk rá, ha más nem, legalább azt a keveset számon kérni, s követelni, amire a jogi keretek lehetőséget adnak. Az elmúlt hónapokban itt sem történt sok minden a jogbővítés érdekében, néhány halvány nyilatkozaton túl. Sőt, a kevés ismét kevesebb lett, gondoljunk csak például arra, hogy júliustól a polgári bírósági eljárások során az írásos anyagok és bizonyítékok fordítását már nem az állam fizeti, azt a nemzeti kisebbséghez tartozóknak kell kifizetniük.

Ezek után „örülhetünk“ annak, hogy legalább a nyelvrendőrségnek nem kell büntetést fizetni. A hatalom végül is nem büntet, csak csesztet. Rigó Konrád meg vádol. Szerinte a szavaknak súlya van, a nyelvrendőrség meg nem létezik. Aki sikanírozásról, nyelvrendőrségről vagy kommandóról beszél „az hangulatot és akár félelmet kelt az emberekben. És aki ilyen fogalmakat használ az árt a szlovákiai magyaroknak“. Szerintünk viszont ez az érvelés ártalmas és félelmetes, s egyúttal kínos... Politikai karrier nyitányaként pedig egyenesen szánalmas.

De ifjú politikusunktól megtudtuk azt is, hogy sok jóra ne számítsunk, a szlovák nyelvtörvény – mégha érvényesítése olyan abszurd is – egyhamar nem változik. Ugyanis „ez nem szerepel a kormányprogramban“.

Na, ez igaz! Abban a kormányprogramban nem sok minden szerepel, ami ennek a közösségnek az épülését szolgálná. A Most-Híd ugyan összebútorozott a Smerrel és az SNS-szel, sőt, ez már nemcsak társbérlet, de pertu-bratyi viszony is, csak az nem látható, hogy az összeborulásból mi haszna van közösségünknek. Mert a Most-Híd nyolc hónapos mérlegére sok mindent nem lehet feltenni.

Isten, védd meg a magyart! ...az ilyen hatalomtól...

Molnár Judit

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz