Ünnepi megemlékezés és születésnapi kiállítás Gellén – KÉPEKKEL
Több településen a múlt hét második felében és a hétvégén zajlottak az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc ünnepi megemlékezései. Gelle község önkormányzata és a helyi Csemadok alapszervezete pénteken, a Turul-emlékműnél tartotta meg az emlékünnepséget, melyet a kultúrházban Godány Sándor festőművész jubileumi kiállításmegnyitója követett.
Az ünnepi megemlékezés a Pósfa zenekar tagjának, Iván Zoltánnak tárogatójátékával kezdődött, majd Zirig Árpád költő, a község szülötte szavalta el A madár visszaszáll című versét, amelyet harminchárom évvel ezelőtt írt, amikor Csehszlovákiában elsőként került vissza a Turul-emlékmű az eredeti helyére.
hangsúlyozta a költő.
Ezután Iván Lajos, Gelle község polgármestere mondta el ünnepi beszédét, melyben részletesen elmesélte az emlékmű sorsát. Az 1939-ben felavatott emlékmű, bármilyen furcsa, igazán 1945 után töltötte be a magyarságot jelképező szerepét, hangsúlyozta a polgármester.
utalt Iván Lajos a falu lakosságának összetartó erejére. 1989 novemberében a helyi fiatalok rejtekhelyéről elvitték Godány Sándor festőművészhez és a nemrég elhunyt Zöld Pálhoz, akik restaurálták, a hiányzó farokrészt pótolták, a szárny sérüléseit „meggyógyították”, s egy golyó ütötte lyukat mementóként a szárnyában meghagytak. Még abban az évben, a március 15-i megemlékezésen a turul „visszaszállt” a helyére. 2000-ben a talapzat oldalán az országalapítás 1100. évfordulója alkalmából a Szent Korona domborművét is elhelyezték, elevenítette fel a 33 és a 23 évvel ezelőtt történteket a polgármester.
Iván Lajostól megtudtuk, hogy a budafai Vermes család három tagja is részt vett a forradalomban és szabadságharcban. Az 1806-ban Nagybudafán született Vermes Illés nem a harctéren, de a politikában jeleskedett. Az 1848 júliusában a Pesten megnyító 1. Népképviseleti Országgyűlés képviselője lett, a honvédség felállítását elrendelő törvény egyik megalkotója volt. A szintén Nagybudafán, 1816-ban született Vermes Ignác fényes katonai karriert futott be. 1836-ban hadfi a 2. gyalogezredben, 1839-ben nemesi testőr, 1844-ben hadnagy, rá egy évre pedig már főhadnagy lesz a 2. Hannover huszárezrednél. 1848 júniusában a szerb felkelők ellen vezénylik. A szabadságharcot a Délvidéken, illetve 1849 tavaszán és nyarán a főhadszíntéren, a III. hadtest kötelékében küzdi végig. 1849. jan. 16-án századkapitány lesz, július 4-én a komáromi csatában tanúsított bátorságáért Görgei tábornok kitünteti a katonai érdemjel 3. osztályával.
Ezredénél őrnagy és osztályparancsnokként teszi le a fegyvert Világosnál. Aradon előbb halálra ítélik, majd büntetését 1850. január 16-án kegyelemből tizenhat év várfogságra változtatják, de nem sokkal ezután, 1851. május 16-án a munkácsi várbörtönben lelkét visszaadja a teremtőnek. Vermes László 1841-ben lépett be a hadseregbe a Coburg-huszároknál szolgált az akkor Lengyelországhoz tartozó Galíciában. Kossuth hívására azonnal jelentkezett a honvédseregbe 1848 novemberében.
A huszárezred századai végigharcolták az egész szabadságharcot, a tavaszi hadjárat minden egyes csatájában ott küzdöttek. Vermes László hadnagyi rangot ért el, de a világosi fegyverletétel után ő is fogságba esett, ahonnan 1850-ben büntetésül közkatonaként őt is besorozták egy osztrák huszárezredhez. 1867-ben leszerelték, így hazatért Nagybudafára, ahol 1886-ban hunyt el. Iván Lajos beszédében a Vermes család tagjain kívül megemlékezett a forradalom és szabadságharc legjelentősebb csallóközi hőseiről is.
figyelmezetetett a polgármester.
Iván Lajos beszédét az ünnepi műsor követte, melyben a Csemadok gellei alapszervezetének tagjai, továbbá a Pósfa zenekar muzsikusai, Iván András és Iván Zoltán közreműködtek. A Turul-emlékmű talapzatánál zárásképpen Gelle község szervezetei helyezték el az emlékezés koszorúit.
A nagyjából száz főt számláló közönség ezután átvonult a kultúrközpontba, ahol Godány Sándor Gellén élő festőművész 70. születésnapja tiszteletére rendeztek kiállítást a neves csallóközi alkotó műveiből. A nemzetközi elismertségnek örvendő művész Sárosfán született, s művei az egész világot bejárták. 2007-ben Olaszországban megkapta a művészi teljesítmény elismeréséért létrehozott díjat, 2010-ben pedig a kritikusok nemzetközi díjával ismerték el művészetét. 2018-ban megtisztelték, mint Nagyszombat megye elismert személyiségét. A művész a képein az ember és a világ meglehetősen bonyolult kapcsolatát ábrázolja sajátos eszközökkel, elsősorban azt a diszharmóniát, amely mindennapjainkat egyre inkább jellemzi. Újabb festményein a sok részre szakított magyarság sorsát is megjeleníti.
A tárlatot Viola József nyitotta meg, s kifejtette, hogy ilyen jubileumoknál általában retrospektív tárlatokat rendeznek, lehetőséget adva egyfajta elszámolásnak, számadásnak, leltározásnak.
- sommázta Viola József.
A kiállítás Iván Lajos születésnapi pohárköszöntőjével folytatódott, majd állófogadással zárult. A megnyitó zenei „aláfestésével” Zöld Emese és édesapja, Zöld László, valamint Iván András tette meghittebbé a rendezvényt.
