Egy kisiskola a nyelvhatár szélén
Az idén a nyelvhatáron fekvő szórványtelepülésnek számító Deresken tartotta országos tanévnyitóját a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége. A Gömörszepesi Érchegység és a Turóc-patak völgyében fekvő Deresk község és lakói számára megtiszteltetés és öröm volt, hogy helyet adhattak az országos tanévnyitónak, és az Árpád-kori római katolikus Szent Mihály-templom, amelyet a fellelhető nyelvemlékek 1352-ben említenek először, méltó helye volt az eseménynek.
Az 1910-es népszámlálási adatok szerint még több mint 800 lakossal rendelkezett az agyaggal kitűnően bánó fazekasairól híres település, akik messze földön is ismert cserépedényeket és cserépzsindelyeket készítettek. Akkor még a dereskiek 95 százaléka vallotta magát magyarnak. A legutóbbi népszámlálási adatok alapján azonban a falu lakosainak száma kevesebb, mint a felére apadt: a 2021-es népszámlálás szerint már csak 397-en éltek ebben a Nagyrőcei járásban található kis faluban, s ugyan még többségben vannak itt a magyarok, de lakóinak már csak 67 százaléka tartja magát magyar anyanyelvűnek.
A település kisiskolája három osztállyal működik, nem könnyű feltételek között. Az elmúlt tanévben összesen 37 tanulója volt, hat pedagógusa odaadással végzi a munkáját.
Az iskolába nemcsak a helyi gyerekek járnak, a húsz kilométeres körzetben lévő településekről is járnak ide gyerekek. Fekete Irén, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnök asszonya szerint a kisiskola diákjai sikeresen dolgoznak a Kárpát-medencei Kert-programban, amelyben a dereski iskola régió mintaiskolájának számít.
A dereski magyar tannyelvű iskolát sem kerülik el az idei tanévben az iskolafenntartókra váró nehézségek. Drágább lett az energia, felmentek az élelmiszerárak, szinte nincs olyan területe az életnek, ahol ne éreznénk meg az általános drágulást. De hogy birkózik meg egy kisiskola ezekkel a nehézségekkel? Korda Edit iskolaigazgató szerint a tanévnyitó ünnepséggel járó szervezési feladatok miatt jóformán eddig nem is volt nagyon idejük mindezt végiggondolni.
„A fenntartóval előzetesen már beszéltünk arról, hogyan tudunk majd az energia árának emelkedése miatt ránk zúduló nehézségekkel megbirkózni, a fűtési idény beindulásával ugyanis, minden bizonnyal megnehezül a helyzetünk. A mi iskolánkban ugyanis villanyfűtés van, amivel eddig nem volt semmiféle gondunk, nem voltunk ráfizetésesek sem” – mondta az iskolaigazgató hozzátéve, az önkormányzatnak eddig nem kellett külön támogatást nyújtania az iskolára, mert a rájuk eső normatívából eddig mindig ki tudták gazdálkodni az iskolaévet.
– mondta hozzáfűzve, tény viszont, hogy eddig is nagyon spórolósak voltak, erre nevelik a gyerekeiket is, hogy amit csak lehet, megőrizzenek minél tovább jó állapotban.
– mondta az iskolaigazgató. Egy további osztályteremre azért lenne nagy szükségük, mert az iskolában elég sok a sajátos nevelési igényű gyerek, nemcsak helyiek, hanem a környező településekről hozzájuk járó is, mivel a pszichológiai központ javaslatára idehozzák a gyerekeket a szülők. „Szakmailag ugyanis el tudjuk őket látni, és nálunk a gyerekközpontúság az első” – mondta az igazgató asszony hozzáfűzve, az idei tanévet összesen 42 gyerekkel kezdik, jövőre pedig még több gyerekkel számolnak, ezért lenne égető szüksége még egy tanteremre az iskolának.
