2018. február 18., vasárnap - Bernadett
Cikkek közt...  Videók közt...  
Gutenberg még titkolta, hogy nem kézzel írt könyveket kínál 2018. február 03., szombat 9:19 | Hírek.sk | Forrás: wikipedia, mek.hu
550 éve halt meg Johannes Gensfleisch zur Laden zum Gutenberg német ötvösmester, feltaláló. A mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás, a betűfém, a kézi öntőkészülék, a nyomdafesték, a szedő-sorjázó vagy más néven szedővas, a kézisajtó és a festékező labdacs európai feltalálója.


1430. táján, amikor Strasbourgba költözött már kísérletezett a könyvnyomtatással. Egy Andreas Dritzehn nevű polgár 1436-ban ugyanis azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy tanítsa meg az aranyművesség és drágakőcsiszolás rejtelmeire, később a tükörkészítésre is. Amikor Dritzehn meghalt, műhelyében prést, és akkoriban szokatlan módon, könyveket is találtak.

1447-ben visszatért Mainzba, és pénzt kölcsönzött nyomdájának felállításához. Első munkája egy Weltgericht című vers volt, majd egy vékony latin nyelvkönyvet készített ugyanazzal a kezdetleges betűtípussal.

Az 1448-as évre készített, csillagászati jóslásokat is tartalmazó naptár már új, egyenletesebb, szebb írásképet adó betűkkel készült. Hamarosan egyházi megrendelést is kapott, 3 évi bűnbocsánatot ígérő búcsúcédulák nyomtatására. Néhány további naptár és röpiratok nyomtatása után Gutenberg nekilátott főművének, a 42 soros Bibliának az elkészítéséhez.

A 641 lapot, oldalanként 42 sort tartalmazó, két hasábban szedett mű hatalmas technikai és anyagi kihívás volt a nyomdász számára. Ráadásul azért, hogy a biblia pont úgy nézzen ki, mint a kézzel készítettek, szükség volt az iniciálék és a díszítések egyedi, kézzel történő megfestésére is. Még így is jelentősen, csaknem 50%-kal olcsóbban lehetett adni, mint egy hagyományos módon készült kódexet, ami vonzóvá tette a leendő vásárlók számára. Egy jómódú ügyvéd, Johann Fust hajlandónak mutatkozott arra, hogy finanszírozza a könyv elkészítését és cserébe társtulajdont szerzett a vállalkozásban.

A munka 5 éven keresztül tartott, ezalatt rengeteg új betűt kellett önteni, papírt és pergament vásárolni. Mivel egyedül ezt nagyon nehéz lett volna végigcsinálnia, Gutenberg felvett maga mellé egy segédet, Peter Schöffert. Az idő előrehaladtával Fust felismerte, hogy a segéd alkalmazásával hosszú távon semmi szüksége nincs a mesterre, ezért beperelte Johannest a kölcsönadott pénz és annak kamatai miatt. A teljes követelés 2026 forintot tett ki, amely akkoriban óriási összeg volt. Gutenberg nyilvánvalóan nem tudta előteremteni, így a nyomda, a betűkészlet és a félig kész Bibliák Fust birtokába kerültek. Saját vállalkozásuk már büszkén hirdette, hogy nyomtatott Bibliát árulnak, ellentétben Gutenberggel, aki nem kívánta felfedni vevői előtt, hogy nem kézzel készített munkát ad el nekik.

Gutenberg egy városi tanácsostól kapott kölcsönből újraindította saját nyomdáját. Elkészült egy 36 soros Biblia, de máig vitatott, hogy ő, vagy egy bambergi nyomdász készítette, a tőle vásárolt első betűsorozattal. Mindenesetre két kisebb könyv, Matthaeus de Cracovia Tractatus rationis et conscientiae (Értekezés az elméről és a lelkiismeretről) illetve Aquinói Tamás: Summa de articulis fidei (A hitcikkelyek summája) nyomtatásával sikerült annyi pénzt gyűjtenie, hogy nekikezdhessen Johannes de Balbus Catholicon című lexikonának, amely a kolofon tanulsága szerint 1460-ban készült el.

Ezek után befejezte nyomdászi tevékenységét és visszavonult. Nyugalmat nem lelt: 1462-ben menekülnie kellett Mainzból, mert azt a mainzi érsek és a pápa között támadt viták miatt zsoldosok gyújtották fel. Néhány év múlva hazatért és ott halt meg 1468 elején.

A könyvnyomtatás 

A könyvnyommtatás egy gépesített eljárás szövegek és képek másolatának négyszögletes papírra való nyomtatására.

Az eljárást először Kínában alkalmazták 1041-ben, de a könyvnyomtatást, ahogy mi ismerjük, 1453 körül  Johannes Gutenberg találta fel. Gutenbergen kívül a holland Laurens Janszoon Costernek szintén komoly érdemei vannak a tömeges könyvsokszorosítás terén. A könyvnyomtatást Európa technológiai és kommunikációs érdemének szokták nevezni a keleti országokkal szemben, ami egyike a nagy kérdéseknek a világtörténelemben. A Life magazin összeállításában ez az esemény kapta az első díjat az évezred 100 legnagyobb eseményének listáján, ami egy széles körű közvélekedést tükröz.

Előzőleg a könyveket főként kolostorokban vagy bérmásolókkal másoltatták, ahol az írnokok kézzel másoltak. A könyv ennélfogva ritkaság volt. Amíg kézzel egy évig is eltartott egy Biblia lemásolása, a Gutenberg nyomdával ugyanennyi idő alatt több száz másolatot lehetett készíteni. Ugyan minden lapot külön kellett beletenni a gépbe, aminek korlátos volt a gyártási sebessége és minden laphoz kézzel kellett szedni a betűket, ami a különböző oldalak adott idő alatt előállított számát korlátozta, de mindezzel együtt is a sebesség növekedése hatalmas volt.

A kézzel másolt könyvek nyomtatott könyvekkel való helyettesítésének terjedését a kezdetben ugyanakkor nem mindenki fogadta kitörő örömmel. A pápai szentszék fontolóra vette, hogy a könyvnyomtatás iparának űzését a keresztény egyház kösse engedélyhez (amit aztán később elvetettek), néhány nemes pedig azért nem engedte a nyomtatott könyveket a könyvtárába, mert azok leértékelték volna ritka kézirataikat.

Gutenberg könyvnyomtatása 30 év alatt elterjedt Európában

Az ellenállástól függetlenül Gutenberg könyvnyomtatása gyorsan elterjedt egész Európában. A találmány 1453-as megjelenésétől számítva harminc éven belül Magyarországtól Spanyolországig és Olaszországtól Angliáig több városban is visszafordíthatatlanul megindult a könyvnyomtatás.


1533-ban megjelent Krakkóban Szent Pál leveleinek magyar fordítása - ez az első teljes egészében megjelenő magyar nyomtatvány. Elméletek alapján ez a hihetetlenül gyors expanzió nemcsak az ipari fejlettség szintjét jelezte (az előző évszázadban megjelent magas minőségű papírüzemek támogatásával), hanem egy kimutathatóan magasabb szintű műveltséget is, mint amit amúgy becsülni lehetne.

A könyvnyomtatás hatásai a kultúrára

A nyomtatás társadalmi hatásai a nyelv vagy az ábécé kialakulásához hasonlíthatók, illetve a számítógép feltalálásának hatásait szokták hozzá hasonlítani. Ebben a témában Marshall McLuhan kanadai médiateoretikus munkássága és A Gutenberg-galaxis: A tipográfiai ember létrejötte könyve meghatározó jelentőségű.

Gutenberg felfedezései nem csak Luther Márton német bibliafordításának olvasását tették lehetővé széles közönség számára, de hozzájárultak Luther többi írásának gyors elterjedéséhez is, nagyban elősegítve ezzel a reformáció kifejlődését. Szintén a találmánynak köszönhető a tudósok közösségeinek kialakulása (korábban a tudósok igencsak elszigeteltek voltak), ami megkönnyítette felfedezéseik közlését és elhozta a tudományos forradalmat.

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz