2018. február 21., szerda - Eleonóra
Cikkek közt...  Videók közt...  
Újra állni fog a román falurombolás egyik szimbóluma 2018. január 28., vasárnap 18:57 | Hirek.sk  | Forrás: Hirado.hu
BÖZÖDÚJFALU. Harminc éve, 1988 tavaszán jelentette be Nicolae Ceausescu, hogy Romániában 2000-ig végrehajtják az úgynevezett „településszisztematizálási tervet”. A köznyelvben csak egyszerűen „falurombolásként” elhíresült program a tizenháromezer romániai falu mintegy felének a felszámolását irányozta elő. Ezeknek a pusztulásra ítélt falvaknak a szimbólumává vált Bözödújfalu, illetve annak tóba fullasztott temploma, amelyet most, harminc év után újjáépítenek.

Szovátától mintegy 30 kilométerre található Bözödújfalu. A települést, amelyben Közép-Európában egyedülállóan éltek együtt katolikusok, unitáriusok, görög-katolikusok és székely szombatosok 1989-ben rombolták le és árasztották el vízzel, miután a kommunista vezetés egy víztározót álmodott meg a helyére. A terveknek megfelelően a 28 méter magas és 625 méter hosszú gát megépült, a Kis-Küküllő egyik bal oldali mellékfolyóját, a Küsmödöt duzzasztotta meg. Bözödújfalu lakóinak ezért mennie kellett, többségüket közeli településekre költöztették át.

A kommunista dózerolási kényszer

A kommunista tervgazdaság elképzelése az volt, hogy a két-háromezer főnél kisebb lakosú településeket, azaz a romániai falvak felét eleve életképtelennek minősítik. Az 1995-ig tartó második szakasz végére megyénként 2-3 agráripari komplexumot terveztek, az utolsó szakaszban pedig, 2000-ig 558 városi jellegű agráripari központ jött volna létre iskolákkal, kórházakkal, sport- és művelődési központokkal.

A lakosságot többszintes lakóházakban helyezték volna el, ezeket kizárólag a központi típustervekkel összhangban lehetett volna megépíteni. 1985-től már több települést felszámoltak Bukarest környékén és Giurgiu megyében, de a modellértékűnek tekintett új településeken többnyire a legalapvetőbb szolgáltatások is hiányoztak. Ceausescu bejelentését követően az ország egész területén megkezdődött a községek átszervezése: a falvak bontásához még hozzá sem fogtak, de sok helyen az orvosi ellátást már megszüntették. Méretüket tekintve a magyarlakta falvak nem érték el az életképessé nyilvánítás alsó határát, s veszélyeztetettekké váltak a német nemzetiségű falvak is, mivel lélekszámuk az NSZK-ba tartó kivándorlás miatt folyamatosan csökkent.

Az erdélyi magyarság felszámolása volt a cél

A falurombolás ellen világszerte tiltakoztak, nemzetközi mozgalom indult a romániai falvak védelmében. Ekkorra példátlanul nagy feszültség alakult ki a varsói szerződésen belüli két ország – Magyarország és Románia – között. Budapesten, az akkori pártállami időktől teljesen szokatlan módon 1988. június 27-én a Hősök terén 70-80 ezren tüntetnek a romániai falurombolás ellen. Válaszul a magyar aggodalmakra, a magyar tiltakozásra, a kommunista Románia bezáratta a kolozsvári magyar konzulátust. Mindennek nyomán menekültek ezrei indultak Romániából Magyarországra. A feszült politikai helyzetben augusztus 28-án teljesen váratlanul találkozott Aradon az új magyar miniszterelnök, Grósz Károly Nicolae Ceausescuval, de egyetlen fontos kérdésben sem sikerült megállapodásra jutniuk.

A településszisztematizálási programot végül a román vezetés 1988 végén lelassította, amiben a nemzetközi tiltakozásoknál nagyobb szerepet játszott az anyagi eszközök hiánya. A terveket aztán véglegesen a romániai forradalmi átalakulás törölte el, amely 1989. december 22-én magával sodorta Nicolae Ceausescut és egész rendszerét.

Bözödújfalu ezt már nem élhette meg. Az egykori falu emlékét mindössze egy márványtábla őrzi, amelyen a lakosok neve és a faluban gyakorolt vallások szimbólumai láthatók. A Sükösd Árpád által 1995-ben emelt emlékművön a következő szöveg áll: „A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik, 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták, és elárasztották, ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át, egymást tisztelve, és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görögkatolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma.”

Az idei év áttörést és új reményt hozott 

Az akkor már évtizedek óta vízben álló bözödújfalui templomtornyot 2014 nyarán egy vihar döntötte romba. A templom újjáépítését már régóta tervezik, évek óta gyűlnek az adományok, és most 38 Maros megyei önkormányzat is jelezte, hogy anyagilag is támogatják. A tervezett templom ugyanott áll majd, mint az elődje. A toronyban kiállítást rendeznének, a templom falai által közrezárt fedetlen tér pedig rendezvényhelyszín lenne, az origo beszámolója szerint a turisták egy hídon közelíthetnék meg az épületet.

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz