2017. november 21., kedd - Olivér
Cikkek közt...  Videók közt...  
Máig hat Széchenyi István egykori felajánlása 2017. november 03., péntek 10:56 | Hírek.sk | Forrás: MTI | Fotó: MTI
A magyar tudományt 1997 óta ünneplik november 3-án annak emlékére, hogy 1825-ben Széchenyi István ezen a napon ajánlotta fel birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia megalapítására.

E nap kezdetben kormányrendelet alapján a magyar tudomány napja volt, majd az Országgyűlés 2003-ban hozott határozata alapján a magyar tudomány ünnepe lett, amelyet egy hónapon át tartó tudományos rendezvénysorozat követ.

A Magyar Tudományos Akadémia megalapítását ábrázoló dombormű az intézmény falán

Széchenyi 1825-ben tett felajánlásához többen csatlakoztak, így „a hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról” szóló 1827. évi XI. törvénycikk elfogadásakor az alaptőke 250 ezer forint volt. A Magyar Tudós Társaság 1830. november 17-i pozsonyi ülésén gróf Teleki Józsefet választották elölülővé (elnökké), Széchenyit pedig másodelnökké (alelnökké).

Tudományos Akadémia lett a Tudós Társaságból

A testület akkori alapszabálya szerint 42 rendes, 24 tiszteleti és meghatározatlan számú levelező tagot fogadhatott tagjai közé. Székhelye Pest lett, a társaság nevét 1840-ben változtatták Magyar Tudományos Akadémiára. A társaságnak sokáig nem volt székháza, a gyűjtés e célra 1858-ban indult meg, és 1860-ban írtak ki meghívásos tervpályázatot. A beérkezett művekkel az akadémia építési bizottsága nem volt elégedett, ezért 1861-ben a német August Stülert kérték fel a munkára. A neoreneszánsz stílusú székházat 1865. december 11-én avatták fel.

Szovjet „rostálás”, majd újjászületés

Az intézményt 1949-ben szovjet mintára átszervezték, tagságát „megrostálták” (az akkor kizárt tudósokat a közgyűlés 1989-ben rehabilitálta). Az MTA minden tudományos kutatás központi főhatósága lett minisztériumi szinten, irányította a tudósképzést és a tudományos minősítést.

Az 1990-es évektől ismét az akadémiai választott testületek és az elnök irányítják a munkát, a kutatóintézeteknek nagyobb önállóságuk lett, és a tudományos minősítések új rendszerében az egyetemek több jogot és lehetőséget kaptak.

Budapest 1900–1910 – A Magyar Tudományos Akadémia épülete a Ferencz József téren (ma Roosevelt tér) 

Ma 11 tudományos osztálya működik

Az 1994-ben elfogadott, 2009-ben módosított akadémiai törvény szerint a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) önkormányzati elven alapuló tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudományos eredmények terjesztése, a kutatások támogatása, a magyar tudomány képviselete Magyarországon és külföldön. A MTA napjainkban 11 tudományos osztálya működik. A tudomány világévében, 1999-ben Budapesten rendezték meg a tudományos világkonferenciát, amelyen a magyarok kezdeményezték a tudomány világnapjának megtartását. A tudomány világnapja a békéért és a fejlődésért elnevezésű világnap megünnepléséről 2001. november 3-án az UNESCO határozott, első alkalommal 2002. november 10-én tartották meg.

Adjon egy estét a tudománynak!

A magyar tudomány ünnepéhez kapcsolódó idei rendezvénysorozat mottója: Adjon egy estét a tudománynak! Kiemelt része az MTA budapesti Széchenyi téri székházában az ingyenesen látogatható tudománynépszerűsítő előadás-sorozat, amelyre azonban előzetes regisztráció szükséges.

Az esti előadásokhoz hasonlóan az MTA székháza ad otthont a tudományos osztályok rendezvényeinek is, amelyek – regisztrációt követően – szintén nyitottak a nagyközönségnek. A programok másik részét az Akadémia kutatóközpontjai, kutatóintézetei, területi bizottságai szervezik, ezek közül legjelentősebb a Kutatóhelyek tárt kapukkal sorozat, ennek keretében az érdeklődők bepillanthatnak a külvilágtól egyébként elzárt laboratóriumok világába.

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz