2014. október 20., hétfő - Vendel
Cikkek közt...  Videók közt...  
21 éve szerezte vissza szuverenitását Magyarország 2012. június 19., kedd 12:08 | Hírek.sk | Forrás: Rubicon.hu     
BUDAPEST. 1991. június 19-én hagyta el Magyarország területét Silov altábornagy személyében az utolsó szovjet katona. Ezzel Magyarország visszaszerezte teljes szuverenitását.

A szovjet csapatok az 1947-es párizsi béke értelmében abból a célból maradtak – ideiglenesen – Magyarországon, hogy Moszkva a szövetségesek által közösen ellenőrzött Ausztriával akadálytalan kapcsolatot tarthasson fenn – emlékeztet írásában a Rubicon.hu történelmi lap.

Miután Magyarország nyugati szomszédja 1955-ben visszanyerte szuverenitását, és a semleges államokhoz csatlakozott, az itt állomásozás – elvileg – okafogyott vált volna: a gyakorlatban azonban a szovjet hadsereg továbbra is a szocialista tábor összetartásának leghatásosabb eszköze maradt, amit Hruscsov az 1956-os forradalom leverésekor fel is használt Magyarország ellen.

A „katonai együttműködésben” aztán újabb kapcsokat jelentett a Varsói Szerződés 1955-ös megkötése, majd a brezsnyevi doktrína, mely nem csak lehetőségként, hanem kötelességként vetítette elő a szocialista táboron belüli „lázadók” elleni beavatkozást (amint az Csehszlovákiában, 1968-ban történt). Mindezeken túl Kádár János még 1957-ben egyezményt kötött Hruscsovval, mely határozatlan időre elodázta a szovjet csapatok kivonását.

Új helyzetet a nyolcvanas évek vége, Gorbacsov fellépése hozott, akinek reformjai – és a szocialista blokk országaiban lezajló szellemi erjedés – megindították a kelet-európai államokban a rendszerváltás folyamatát. A szovjet pártfőtitkár az ENSZ 1988. decemberi közgyűlésén megígérte, hogy három éven belül 50 000 katonát, 5000 harckocsit és 6 harckocsizó osztályt von ki Kelet-Európából, a Magyarországon állomásozó Déli hadseregcsoport főparancsnoka, Matvej Burlakov vezérezredes pedig 1989. január 1-ji sajtónyilatkozatában 10 000 fő – a Magyarországon szolgálatot teljesítő haderő egyötödének – hazaszállítását hirdette meg.

Az 1989-es esztendő politikai eseményei, a Vasfüggöny lebontása és a rendszerváltások – 1989. október 23-án a Magyar Köztársaság kikiáltása – aztán felgyorsították az átalakulást, ennek eredményeképpen George Bush amerikai elnök és Gorbacsov 1989 decemberében, Málta partjainál már a békés demokratikus átmenet kérdéseiről tárgyalt.

A magyar kormány 1990 januárjában csapatai kivonására szólította fel a Szovjetuniót, egy hónappal később pedig Somogyi Ferenc külügyi államtitkár és Ivan Aboimov külügyminiszter-helyettes között megkezdődtek a tárgyalások, melyeket az – 1990-es választások előtt még – ellenzéki pártok felügyeltek. Végül az alkudozások az 1990. március 10-én, Horn Gyula magyar és Edouard Sevardnadze szovjet külügyminiszter által aláírt egyezményben realizálódtak, mely a csapatkivonások végső határidejét 1991. június 30-ában szabta meg. Két nappal később – elsőként a Veszprém megyei Hajmáskérről – már el is indultak az első, katonai felszereléseket, berendezéseket, fegyvereket, és – természetesen – katonákat szállító szerelvények a szovjet határ felé.

A Déli hadseregcsoport Magyarországon állomásozó egységeinek hazaszállítása a tervek szerint zajlott, sőt, a megállapodáshoz képest már tizenegy nappal korábban, 1991. június 19-én be is fejeződött, amikor utolsóként Viktor Silov altábornagy, a hadseregcsoport parancsnoka – már civilként – Csapnál átlépte a magyar-szovjet határt. A kivonulás következtében, 47 esztendő után először, Magyarország határain belül csak hazai fegyveres erők állomásoztak – világítja meg a szovjet csapatkivonás előzményeit  a Rubicon.hu.

Megosztás:
Add a Startlaphoz