2018. január 16., kedd - Gusztáv
Cikkek közt...  Videók közt...  
2017 a kárpátaljai magyarság legnehezebb éve a független Ukrajna kötelékében 2018. január 01., hétfő 13:03 | Hírek.sk | Forrás: MTI
A legnehezebb évet zárta a 26 esztendeje függetlenné vált Ukrajna kötelékében 2017-ben a kárpátaljai magyar közösség, amelyet a lakosság egészét sújtó, egyre mélyülő - az anyaországi támogatások által jelentős mértékben enyhített - szociális-gazdasági válság mellett az államilag vezérelt nemzetiségi elnyomás réme is mind jobban fenyeget.


A 2017-es év Kárpátalján az afrikai sertéspestis (ASP) megjelenésével kezdődött. A Nagyszőlősön vaddisznók között megjelent fertőzés csakhamar átterjedt a házi sertésekre, aminek következtében több Munkács környéki falu sertésállományát meg kellett semmisíteni. Augusztusra a súlyos gazdasági következményekkel járó állatbetegség elérte az ukrán-magyar határ tőszomszédságában található Tiszaújlakot, ahol több ezer sertést kellett kiirtani.

Katasztrofális helyzetbe került a humán egészségügy is Kárpátalján.

Márciusban Hennagyij Moszkal kormányzó kérésére a magyar kormány sürgősségi támogatásként több millió forint értékű gyógyszerkészítményeket küldött Kárpátaljára a végstádiumú veseelégtelenségben szenvedő betegek életének megmentésére. Röviddel ezt követően Magyarország 20 ezer adag kanyaró elleni oltóanyagot szállított az ukrajnai megyébe. Látva az egészségügy sanyarú állapotát, a kormányzat mellett a magyarországi segély- és civil szervezetek is megmozdultak, és egész évben szinte ontották a segélyeket a kárpátaljai kórházaknak. A Katolikus Karitasz életmentő készülékekkel és kórtermi berendezésekkel segítette az ungvári gyermekkórházat és a munkácsi megyei gyermekkórház onkológiai osztályát. Korszerű diagnosztikai eszközökkel támogatta a járási kórházakat és a munkácsi megyei gyermekkórház jégeső által egy évvel korábban megrongált tetőszerkezetének cseréjét a Miniszterelnökség kárpátaljai kormánybiztossága. Júliusban a kárpátaljai kormánybiztosság közvetítésével 400 ezer euró értékű kórházi eszközökhöz és berendezésekhez jutottak a kárpátaljai egészségügyi intézmények. Szeptemberben Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesületének elnöke felavatta a Nagyszőlősi Járási Kórház 36 millió forintnyi magyarországi támogatással felújított, 31 ezer gyermeket ellátó osztályát.

Mentőöv a  magyar kormánytól

Az ukrán állam feladatait részben átvállalva Magyarország 2017-ben megnövelt mértékben folytatta - az egyházi líceumok és a beregszászi Rákóczi-főiskola, valamint az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar kara működésének biztosítása és fejlesztése mellett - a kárpátaljai magyar pedagógusok, orvosok, egészségügyi és művelődési dolgozók, lelkészek, újságírók, tankönyvkészítők bérkiegészítő támogatását, a Keleti Partnerség Program keretében a magyar oktatási és művelődési intézmények korszerűsítését, a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program révén 4,5 milliárd forint értékben óvodák felújítását és építését. A kárpátaljai művelődési élet egyik legjelentősebb eseménye volt a mai Kárpátalja történetét a VIII. századtól 1920-ig bemutató, a magyar állam 110 millió forintos támogatásával létrehozott állandó kiállítás novemberi megnyitása az ungvári várban.

Valóságos mentőövet jelent a kárpátaljai magyarság szülőföldön maradását tekintve a magyar kormány helyi vállalkozóknak nyújtott gazdaságfejlesztési támogatása, amelynek keretében 2017 végéig 7,5 milliárd forintnyi beruházás valósul meg Kárpátalján 22 ezer nyertes pályázattal, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Programnak köszönhetően.

Fokozódó nacionalizmus

A közel négy éve háborús konfliktustól is szenvedő Ukrajnát sújtó szociális-gazdasági válságot tetézve a kárpátaljai magyarság helyzetét 2017-ben tovább nehezítette a mindinkább szélsőséges nacionalizmusba hajló kijevi nemzetpolitika, amelynek jegyében az ukrán állam fel akarja számolni a területén élő nemzetiségi kisebbségek nyelvhasználati, oktatási és egyéb jogait. Ennek tükrében korábban soha nem tapasztalt, provokációkkal kísért magyarellenes rágalomhadjárat indult a központi ukrán médiában, amelynek az orgánumai, minden alapot nélkülözve, szeparatizmussal és ukránellenességgel vádolják a kárpátaljai magyarokat. A kárpátaljai magyar szervezetek és történelmi egyházak viszont összefogtak, és az év elején, alig egy hónap alatt 65 ezer aláírás gyűjtöttek össze az ukrajnai kisebbségek nyelvhasználati és oktatási jogainak akkor még csak tervezett szűkítése ellen.


A kárpátaljai magyarságot létében fenyegető, a nemzetiségek anyanyelvű oktatását az első négy osztályra korlátozó új ukrán oktatási törvény szeptember 5-i elfogadása után a kárpátaljai magyarok - az anyaország átfogó nemzetközi támogatása mellett - Ukrajnában a leghatározottabban léptek fel a jogszabály ellen, amivel az ukrán hatalmi és nacionalista körök még bőszebb reakcióját váltották ki. Ennek egyik megnyilvánulásaként Beregszászon zömmel a Kárpátok túloldaláról érkezett ukrán szélsőségesek november elején magyarellenes megfélemlítő felvonulást tartottak.

Viszont pozitív fejleményként értékelhető, hogy Kárpátalja kormányzójával együtt a magyarok anyanyelvű oktatási jogainak megőrzése mellett állt ki határozatában a megyei tanács (közgyűlés) képviselőinek döntő többsége. A kárpátaljai magyarok és érdekvédelmi szervezeteik eltökéltek abban, hogy - az anyaország támogatásából is bátorságot merítve - töretlenül folytatják küzdelmüket szerzett jogaik megvédése érdekében.

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz