2017. december 17., vasárnap - Lázár, Olimpia
Cikkek közt...  Videók közt...  
Szent Lászlótól Rákócziig: II. magyar-lengyel-erdélyi találkozó 2017. április 24., hétfő 19:48 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk, Okos Márton | Frissítve: ápr.25. 12:51
Stratégiai partnerségi megállapodást írt alá az elmúlt kedden Varsóban Kövér László, az Országgyűlés elnöke Marek Kuchcinskival, a szejm (alsóház) és Stanislaw Karczewskival, a szenátus (felsőház) elnökével. Akár ennek a hírnek a folytatása is lehetne az a hétvégi erdélyi rendezvénysorozat, melyet civil szervezetek kezdeményeztek a magyar-lengyel barátság jegyében.

A Báthory-Bem Hagyományőrző Egyesület (BABHE) és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) társszervezésében rendezett II. magyar-lengyel-erdélyi találkozó és a Rákóczi Európai Kulturális Útvonal témájával foglalkozó konferencia a Szent László-év rendezvénysorozatának része, abból az alkalomból, hogy 310 évvel ezelőtt Marosvásárhelyen, a Vártemplomban iktatták be Erdély utolsó szabadon választott fejedelmét, II. Rákóczi Ferencet, aki útban Ónodra április végén Kolozsváron megalapította a Nemes Ifjak Társaságát.

A rendezvénysorozaton, mely egyben zarándoklat is volt, képviseltette magát az Emberi Méltóság Tanácsa, az Országos Lengyel Önkormányzat, a Magyarországi Katolikusok Szent Adalbert Egyesülete, valamint a Rákóczi Szövetség. De voltak résztvevők Lengyelországból, Jaroszló városából is: Marek Pienkowski atya, az ottani Bencés Apátság igazgatója, valamint a helyi Lengyel-Magyar Baráti Egyesület képviselői, Bogulslaw Bulinski elnök és Ewa Kucel vezetésével.

Mint ismert, mindkét történelmi hősünk szorosan kötődik Lengyelországhoz. Míg Szent László (a magyarországi lengyelek és Erdély védőszentje) ott született, addig a vérpad elől menekülő Rákóczinak Lengyelország kétszer is menedéket adott.

A rendezvénysorozat Nagyváradon, a székesegyház kertjében a Szent László-szobornál kezdődött. A rendezvényt ősei népviseletében Bagosi Hajnal, a BABHE alelnökének szavalata nyitotta, aki Arany János Szent László Legendáját adta elő. Elsőként Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke köszöntötte a jelenlévőket a Szent László-év kezdeményezői nevében. Beszédében elmondta, hogy mennyire fontos emlékezni a nagy elődökre, kiváltképp kisebbségi helyzetben.

Rónayné Slaba Ewa, az Országos Lengyel Önkormányzat elnökasszonya többek között köszönetét fejezte ki, hogy ott lehetnek Erdélyben, a védőszentjük által alapított püspökségen.   

Ezt követően a szervezők átadták a Pécsi L. Dániel által tervezett Szent László-év emlékzászlait. Tőzsér Anett osztályvezető, a társszervező NSKI részéről kötötte fel a nemzeti szalagot a zászlóra, majd adta át Rónayné Slaba Ewa elnökasszonynak. Bagosi Hajnal a BABHE részéről kötötte fel a nemzeti szalagot, majd adta azt át a jaroszlói küldöttséget vezető Marek Pienkowski atyának, az ottani Bencés Apátság vezetőjének. Az ünnepség koszorúzással folytatódott. Ezután a jelenlévők elénekelték a lengyel, a magyar és a székely himnuszt. Utána Sztuflák Gyula Ede, a közismert nagyváradi Szent László emlékének ápolásáért küzdő orvos ismertette a város és a székesegyház történetét. A lengyelek meghatódva lépték át a védőszentjük által alapított székesegyház küszöbét.

A rendezvény Bánffyhunyadon folytatódott, ahol a Kós Károly Egyesület elnöke, Laczi Levente fogadta a vendégeket, abban a városban, ahol talán a magyar-lengyel barátság legszebb verse, Az erdélyi hadsereg született, melyet a református templom előtti parkban lévő Petőfi-kopjafánál Bagosi Hajnal adott elő magyarul, majd Rónayné Slaba Ewa lengyelül.

A koszorúzást követően a megemlékezők, zarándokok az Árpád-kori, ma már református templomban folytatták a rendezvényt, ahol Jakab Mihály lelkész köszöntötte az emlékezőket és ismertette a templom történetét. Ezt követően Marek Pienkowski atya beszédében a Petőfi-vers és Bem apó kapcsán megjegyezte, hogy Magyarországon egy városban több utca, tér viseli Bem nevét, mint egész Lengyelországban. Itt a megemlékezés zárásaként Pécsi L. Dániel, a kitűnően éneklő jelképművész a reformációra is emlékezve elénekelte a Bocskai himnuszt.   

A rendezvény Marosvásárhelyen, a Vártemplomban folytatódott. 310 éve, április elején itt iktatták be az erdélyi fejedelmi székbe II. Rákóczi Ferencet. Először a Vártemplom lelkésze, Ft. Henter György köszöntötte a lengyelországi és magyarországi, valamint erdélyi vendégeket. Majd ezt követően bemutatta a Vártemplom történetét.

Ezután került sor a Rákóczi Európai Kulturális Útvonal (REKÚ) konferenciára a Vártemplom Gótikus Termében. A résztvevők a hely szellemében érezhették a történelmi századok súlyát. Előbb bemutatták a Vasvári Pál által 1849-ben toborzott Rákóczi csapat zászlaját. Vasvári Pál 1848 őszén, mikor Jelasics megtámadta Magyarországot, így sóhajtott fel: Oh, ha te élnél Rákóczi!

Ezt követően Csorba Árpád István az Erdélyi Rákóczi Szövetségek elnöke köszöntötte a résztvevőket. Majd a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum, a volt II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium helyzetének ismertetése következett. Székely Szilárd igazgató megbízásából Mester Ildikó tanárnő mondta el az iskola történetét, melynek alapítása 1708-ra nyúlik vissza. Az iskola 1908-ban vette fel Rákóczi nevét. 1948-ban a kommunista hatalom államosította, melynek visszavonására a diktatúra bukását követően csaknem 10 évre volt szükség, 1998-ban került rá sor. Aztán alig, hogy két éve végre megindulhatott az oktatás a visszakerült épületben, a román korrupció ellenes ügyészség működési-formasági hiányokra hivatkozva tavaly felfüggesztette az iskola igazgatóját. Ezzel a megszűnés peremére sodorta az iskolát.

A hallottak nagyon megdöbbentették a résztvevőket, köztük a lengyeleket, akik jól emlékeznek még arra, hogy a II. világháború idején, a hitleri és sztálini megszállás alatt, 1939 és 1945 között, lengyel középiskola csak Balatonbogláron működött. A konferencia egy emberként támogatásáról biztosította az iskolát.

Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, a Rákóczi emléknap kezdeményezője a példaképek fontosságát emelte ki. Ilyen példaképnek nevezte Szent Lászlót, Rákóczit, Márton Áron és a világháborúkban elhunyt hősi halottakat.

Tőzsér Anett, az NSKI osztályvezetője párhuzamot vont a történelem, a kultúra és a turizmus között: „Az emlékutaknak két összetevőjük van: az egyik a történelem, a múlt öröksége; a másik pedig a turizmus, amely érdeklődést generál és képes a múlt üzenetét, örökségét átadni, megismertetni napjaink generációival és továbbadni a következő generációknak.”

Marek Pienkowski atya, a Bencés Apátság igazgatója Jaroszló városából, mint kezdeményező kapott szót. Rákóczi második száműzetési időszakát itt kezdte. A Bencés Apátság jóvoltából a városban ma is nagyon elevenen él Rákóczi emléke. Ezért gondolták, hogy kezdeményezik, szorosabb kapcsolatra lépnek az olyan településekkel Európa-szerte, melyek kötődnek Rákóczi emlékéhez.

Bagosi Hajnal a BABHE alelnöke Petőfinek a Rákóczi című versét szavalta el, melyet a költő annak idején épp egy nappal korábban írt 1848 április 21-én.

Martényi Árpád, a Rákóczi Szövetség alelnöke előadásba kiemelte, hogy az idő vasfoga nem árt Rákóczi emlékének. Hiába próbálták elfelejtetni az elmúlt századokba, egyre inkább fényesen ragyog a magyar történelemben. Megjegyezte, ha nem Széchenyi viselné a „legnagyobb magyar” címet, akkor az Rákóczit illetné meg.

Gergely István Tiszti, a Csibész Alapítvány elnöke a diktatúra bukása után Erdélyben az első Rákóczi szobor állításának kezdeményezője. Ő Rákóczi emlékéről beszélt Vicétől Csíksomlyóig: „Életünk minduntalan összeér: Rodostóban nekem jutott a megtiszteltetés, hogy felszenteljem a székely kaput, az emlékházban, hogy szentmisét végezzek a Fejedelem jelenlétében, aztán később Csíksomlyón Okos Márton jóvoltából a Rákóczi dombormű elhelyezésének története....”

Dr. Molnár Imre történész párhuzamot vont Rákóczi és Esterházy életében. Első ilyen közös vonás, hogy mindketten feláldozták vagyonukat, családi boldogságukat a nagycsalád, a nemzet szabadságának oltárán. Mindketten mélyen megélték katolikus hitüket. Mindkettejüknek van lengyel felmenőjük. Mindketten korán elvesztették édesapjukat.

Pécsi L. Dániel jelképművész Rákóczi zászlairól és jelképeiről beszélt, megemlítve, hogy több olyan intézmény, település címerét volt szerencséje elkészíteni, mely kapcsolódik Rákóczihoz.

Zárszóként a konferencia szervezői nevében Rákóczi lovassági zászlajának jelmondatát idézte Okos Márton: Iustam causam Deus non derelinqvet (Isten az igaz ügyet nem hagyja el). Majd a konferencia nevében, szolidaritásuk jeleként egy ilyen zászlót adott át a hatalom vesszőfutásának kitett iskola képviselőjének. Ezt követően a résztvevők körbejárták a várkertet és megkoszorúzták a Várdombon Rákóczi mellszobrát. Közben kuruc nótákat, míg a lengyelek lengyel dalokat énekeltek.

Vasárnap a rendezvény Kolozsváron folytatódott. Szinte napra pontosan 310 éve a városban alapította meg Rákóczi a Nemes Ifjak Társaságát. A vendégeket a városban megjelenő Erdélyi Napló főszerkesztője, Makkay József fogadta. A rendezvény a Szent Mihály templomban közös szentmisével kezdődött, melyet Marek Pienkowski atya közösen koncelebrált a helyi főesperessel és papokkal. Utána a Kolozsvári Főkonzulátuson Csege Sándor konzul köszöntötte Mile Lajos főkonzul nevében, majd fogadást adott a lengyel és magyar vendégeknek.

Ezt követően rövid városlátogatás következett Makkay József főszerkesztő kalauzolásával: Mátyás király szülőháza, Mátyás király szobra, Báthory Iskola.

A háromnapos rendezvény a Református Kollégium dísztermében fejeződött be, ahol rövid előadás hangzott el a Nemes Ifjak Társaságának alapításáról.

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz