2017. november 23., csütörtök - Kelemen, Klementina
Cikkek közt...  Videók közt...  
Határon túli magyar újságírók látogattak el a Székesfehérvári Királyi Napokra 2016. augusztus 14., vasárnap 11:45 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk, - miskó -
SZÉKESFEHÉRVÁR. A keresztény magyar államalapítás ünnepe kapcsán nyaranta több ezer látogatót vonz a magyar királyok koronázó városába a Székesfehérvári Királyi Napok elnevezésű színes kavalkád. A II. (Vak) Béla – a fény koldusa című előadás sajtó-főpróbája kapcsán a városvezetés vendégül látta a határon túli magyar média, köztük Felvidékről portálunk képviselőit.

A Székesfehérvári Királyi Napok fő attrakciója minden évben a Nemzeti Emlékhelyen színészek és közel öt méter magas óriásbábok közreműködésével bemutatandó Koronázási Szertartásjáték, valamint a mintegy ezer négyzetméternyi épületfalon látható legnagyobb európai mozgó történelmi képregény.

Augusztus 12-én, pénteken este a Városháza téren, a város jelképének számító Országalmánál került sor a Székesfehérvári Királyi Napok hangulatos ünnepélyes megnyitójára, amely során közreműködött az Alba Regia Szimfonikus Zenekar, Bágyi Balázs dobosaival, Blaskó Péter színművész, Szirtes Edina Mókus és a Koronázási Szertartásjáték zenekara, valamint a Koronázási Ünnepi Játékok több óriásbábja. A műsorban elhangzott Beethoven István király nyitánya, melyre Falvay Miklós komponált animációs filmet a magyar koronázási palástról. Az ünnepséget, amelyen dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a látogatókat, a Városház tér ünnepi fényeinek és a Fény utca kivilágításának felkapcsolása zárta. Az utóbbi az augusztus 21-én záruló „Királyi Napok“ valamennyi estjén II. (Vak) Béla király életének legfontosabb mozzanatait mutatja be egyidejűleg mintegy ezer négyzetméternyi épületfalon. A belvárosi megnyitón összegyűlt érdeklődők ismét megcsodálhatták a Somogyi Győző Kossuth-díjas festőművész által tervezett királyi óriásbábokat is.

Ugyancsak II. Béla életébe és korába kalauzolta el a péntek esti sajtó-főpróba résztvevőit több száz színész, táncos, harcművész segítségével, illetve a fény, a zene, a tánc, a hang és a kép eszközeivel a Koronázási Szertartásjáték. A II. (Vak) Béla – a fény koldusa című másfél órás történet egy olyan esendő uralkodóról szól, aki nem akart király lenni, mégis az erőskezű, a döntésekben nagy szerepet vállaló nejének a segítségével sikeres uralkodó lett. II. Béla apja Könyves Kálmán testvéröccse, Álmos herceg volt. Őt és kisfiát, Bélát a király egy hosszú, testvérháborúsággal terhelt uralkodói pálya végén megvakíttatta. Miután Könyves Kálmán fia, II. István gyermektelenül hunyt el, az Árpád-ház a kihalás szélére került. Vak Béla király érdeme, hogy regényes körülmények között fennmaradhatott a dinasztia. A király vaksága dacára bel- és külföldön egyaránt sikeres uralkodó lett. Megszilárdította a királyi hatalmat, az ország területét pedig gyarapította.

A produkciót Szikora János érdemes művész, a helyi Vörösmarty Színház Jászai Mari-díjas igazgató-rendezője állította színpadra, dramaturgja Matuz János, jelmeztervezője Kovács Yvette, díszlettervezője Szendrényi Éva, zeneszerzője Márta István, koreográfusa pedig Horváth Csaba. A címszereplő királyt az érsekújvári származású, immár az anyaországban élő Száraz Dénes színművész mély átéléssel alakította. A további főbb szerepekben Blaskó Pétert (Felicián koronázó érsek), Závodszky Noémit (Ilona királyné), Mihályi Győzőt (Krónikás), Egyed Attilát (Könyves Kálmán), Sághy Tamást (II. István, Könyves Kálmán fia) és Kerkay Ritát (Eufémia) láthattuk, s egy epizódszerepben feltűnt a Kaposvárott színésznek tanuló észak-komáromi Szurcsík Ádám is.

A hajdani Nagyboldogasszony Bazilika, azaz a magyar királyok koronázási templomának romjai fölé épített óriási alkalmi színpadon immár negyedik éve zajlik Koronázási Szertartásjáték. A Középkori Romkertben – Nemzeti Emlékhelyen felállított 2500 fős nézőtér előtt nyaranta hiteles középkori források felhasználásával mutatják be a legendás magyar királyok életét, korát és megkoronázását. Szent István, Szent László és Könyves Kálmán után tehát idén II. Béla élete elevenedik meg a szombat esti premier után még egyszer vasárnap 21,30 órától (esőnap augusztus 15., hétfő).

Szikora János rendező a sajtó-főpróba elején arról beszélt, hogy a művészet eszközei – például a festett vásznak, a különféle lámpák stb. – nagyon szegényes dolgok ahhoz a végtelen gazdagsághoz képest, amit az emberi fantázia képes felépíteni. „Nagyon bízom abban, hogy ezek a szegényes eszközök tulajdonképpen mind-mind csak inspirációk arra, hogy meglóduljon a nézők fantáziája, kitáguljon az a világ, ahová visszarepítjük önöket. Ez a világ nagyon különös, szenvedélyekkel, konfliktusokkal, érzelmekkel teli. Koronázási szertartást ígérünk, s a szertartáson belül mindig egy királyliturgiát tartunk, ami azt jelenti, hogy az aktuális király élettörténetét elevenítjük fel. Egy király önmagában azonban nem is annyira érdekes. Az élete – az az érdekes. Ezek az életek nagy életek voltak, tele nagy szenvedélyekkel és hatalmas konfliktusokkal, szenvedésekkel, amelyekből bőven jutott II. Bélának is. Bízunk abban, hogy ha megtekintik ezt az előadást, akkor nem csak részesei lesznek egy fantasztikus rítusnak, a koronázási szertartásnak, hanem kirajzolódik egy király emberi arca. Az az arca, amely talán ezen előadás nélkül nem rajzolódott volna ki“ – fogalmazott Szikora János, aki sajátos hangulatú szertartásjátékaival a magyar emberek, köztük a székesfehérváriak lelkében kívánja újra felépíteni a hajdani koronázási bazilikát, erősíteni azonosságtudatunkat. 

A Királyi Napok során szintén a Nemzeti Emlékhely színpadán mutatják be augusztus 16-án, kedden 21 órától a Musica Sacra komolyzenei sorozatban az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és Székesfehérvár egyesített kórusa közreműködésével, Drahos Béla vezényletével a Stabat Matert. Rossini oratóriumában Rost Andrea és a moszkvai Nagyszínház (Bolsoj tyeatr) három vezető szólistájának előadását élvezheti a közönség. Valószínűleg majd hasonló zenei csemege részesei lehetnek, mint azok, akik tavaly ifj. Carlo Ponti (Sophia Loren fia) vendégkarnagy mesteri tudását csodálhatták meg.

Nívós könnyűzenei koncertek is élvezhetők a Királyi Napokon: a Zichy színpadon lép(ett) fel többek mellett Miklósa Erika és a Bon-Bon együttes, Fenyő Miklós, Rúzsa Magdi, a Csík zenekar és Lovasi András, illetve Charlie. Annak keretében valósul meg a IV. Fricsay Richárd Regionális Katonazenekari Fesztivál, a XXI. Királyi Napok Nemzetközi Néptáncfesztivál és a borrendek felvonulásával színesített 25. Öreghegyi Mulatság is. A Koronázási Ünnepi Játékok belvárosi programjai során pedig hagyományőrző harcosok, óriásbábok, gólyalábasok, tűzzsonglőrök és boszorkányok is szórakoztatják a nagyérdeműt. A különös időutazás részét képezi a vásári forgataggal és látogatók foglalkoztatásával párosuló, több napig működő középkori piac is.

Brájer Éva, Székesfehérvár alpolgármestere portálunknak nyilatkozva kiemelte: Székesfehérvár Szent István városa, amely a középkorban nagyon nagy jelentőséggel bírt a magyarság életében. „István királyunk a jelenlegi Nemzeti Emlékhelyen építtette fel a Nagyboldogasszony Bazilikát, amely a hajdani magyar királyok koronázási, esküvői és temetkezései szertartásainak volt a helyszíne, s ott található Szent István sírja is. Úgy gondoljuk, hogy a hely szelleme és a történelmi belvárosunk is érdemes arra, hogy a magyar nemzet, közösségünk múltja és sorsa iránt szintén érdeklődő magyarok legalább egyszer elzarándokoljanak hozzánk, az egykori koronázó városba, ahol egyrészt beszippanthatják ezt a történelmi levegőt, megmártózhatnak az itteni hangulatban, másrészt megtekinthetik a másutt hiába keresendő, grandiózus és felemelő koronázási szertartásjátékot. Továbbá érdemes szemrevételezni a 13 magyar királyt, illetve királynét ábrázoló óriásbábot, amelyek a Királyi Napok alatt maguk, majd hagyományőrzők társaságban többször is felvonulnak az utcákon. 2020-ig nyaranta zajlanak majd a szertartásjátékok, s addig további bábok is készülnek. A jelenlegi városvezetés minden tekintetben szeretne hű maradni a dicső történelmi múlthoz“ – mondta el Brájer Éva.

Portálunk kérdésére, hogy miért éppen a felvidéki származású Száraz Dénest választották ki a címszerepre, elmondta: mivel Száraz Dénes korábban a székesfehérvári Vörösmarty Színház társulatának tagja volt, tisztában vannak színészi kvalitásaival. „A nagyon magas intellektusú színházigazgatónk és kiváló rendezőnk, Szikora János nagyszerű érzékkel tudja kiválasztani a szereplőket. Mindketten jól ismerjük Dénes eddigi munkáit, s látjuk azt, hogy ő évről évre hogyan válik egyre érettebb színművésszé. A karaktere és az arca is alkalmassá teszi őt újabb királyszerepe megformálására. Folyamatos fejlődésének köszönhetően Dénesé már egy ismert, jól hangzó névnek számít szakmai körökben, így marketing szempontból is húzónév a szinte meghatározhatatlan műfajú szertartásjáték kapcsán. Maga a produkció is évről évre változásokon megy keresztül. Például tavaly már több prózai elemmel rendelkezett, mint az előző években“ – fejtette ki.

A megújulás kapcsán Brájer Éva hozzáfűzte: 2013-ban nagyon egyedi módon újult meg a város Fő utcája, hiszen annak egész hosszában egy színes LED-világítás húzódik, ami éjjel nagyon impozáns látványt nyújt, akár nemzeti színekben is tündökölhet. A Királyi Napok alatt pedig a különleges látványt Európa legnagyobb mozgó történelmi képregénye fokozza, ami más városokban csak egy-egy épületen csodálható meg, Székesfehérváron azonban a Fő utca teljes hosszában és a Hősök terén is.

Végül az ún. Árpád-ház Programmal kapcsolatos fejleményekről is beszámolt a Hírek.sk-nak. „Orbán Viktor miniszterelnök úr is elismeri, hogy Székesfehérvár vitathatatlanul fontos szerepet töltött be a magyarság életében. A törökök által elpusztított, majd a Habsburgok által vissza nem épített Nagyboldogasszony Bazilikánkra végre sokévnyi hányattatott sorsa után a kormány támogatása jóvoltából nagyobb figyelem irányul. Egyrészt egy bazilikatörténeti kiállítás megrendezésére és annak kapcsán épületfelújításokra is készülünk. Továbbá a miniszterelnök úr ez év végéig a városvezetéstől egy Nemzeti Emlékhelyünk jövőjének rendezésével kapcsolatos nagy vízióra vonatkozó javaslatot is vár. Majd az elkövetkező években, a pénzügyi támogatások odaítélése után folyamatosan valósíthatjuk meg terveinket. Közeledik 2022, az Aranybulla kiadásának 800. évfordulója, majd 2038 – Szent István halálának 1000. évfordulója, amelyek ugyancsak befolyásolják a teendőinket. Úgy érezzük, hogy most alkalmas az idő a korábbi városvezetések által háttérbe szorított, el nem végzett, nemzettudat-erősítő feladatok, célok teljesítésére“ – magyarázta az alpolgármester.  

Egyébként szombat délelőtt, a városházán Fény és árnyék a középkori Fehérvár történetében címmel éppen az Árpád-ház Programhoz kapcsolódó tudományos ülést rendeztek. A Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának szakemberei előadásokat tartottak többek között az "olasz" Fehérvárról, a középkori város rendjéről, működéséről és annak felbomlásáról, illetve az 1490-et követő periódusról.

A média határon túli magyar képviselői a hét végén a Királyi Napok műsorain kívül helyi tematikus városnézésen is részt vehettek. Már értékes látnivalók között megtekinthették Szent István szarkofágját, továbbá a fejereklye-tartóját, valamint az uralkodói csontmaradványokat őrző Osszáriumot, az Egyházmegyei Múzeumot, s a hitvesi szeretetről árulkodó romantikus Bory-várat is. Mindez azonban csak töredéke a Székesfehérvárban található nemzeti kincseinknek, érdekességeknek, amelyeket legalább egyszer minden magyarnak látnia kell...

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz