2018. február 19., hétfő - Zsuzsanna
Cikkek közt...  Videók közt...  
A magyar kultúra napja Galántán – ÉLŐBEN KÖZVETÍTETTÜK 2018. január 21., vasárnap 12:03 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk | Frissítve: jan.21. 17:48
GALÁNTA. Már hagyományosan Galántán rendezték meg a magyar kultúra napja felvidéki központi ünnepségét. A Csemadok Országos Tanácsa és a Csemadok Galántai Területi Választmánya által a magyar kultúra napja alkalmából szervezett országos emlékműsorra 2018. január 21-én, vasárnap került sor a Galántai Városi Művelődési Központ színháztermében. A rendezvényen - amelyet portálunk élőben közvetített – az idei Csemadok-díjakat is átadták.

2018-ban Csemadok Életmű Díjban részesült Hahn Józsefné Duray Éva Losoncról, Sebők Valéria Rimaszombatból, Mészáros Magdolna Felsőszeliből, Tóth Sándor Rozsnyóról, Varsányi Borbála Félből és Csurilla Erzsébet Abaújszináról.

Csemadok Közművelődési Díjat kapott Csank Tímea Détérből, Borka László Százdról, Ágh Erzsébet Pozsonyeperjesről, Kusy Károly Udvardról, Renczés Nóra Deákiból és Gál Erzsébet Gesztéről.

Gyurcsó István Díjban részesült Huszár László Dunaszerdahelyről.

A Fábry Zoltán Díjat Dudás Károly kapta.

Az ünnepi műsor nemzeti imánkkal vette kezdetét, a Himnusz Dráfi Mátyás színművész előadásában hangzott el felvételről.

A Csemadok – Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség egy évtizeddel ezelőtt alapította meg a Csemadok Életmű Díjat, amellyel elismeri azokat a tevékeny tagjait, akik sokéves munkájukkal építették és gazdagították közösségünket – ismertették röviden a díj történetét a műsorvezetők. Mint elmondták, ma a Csemadok Közművelődési Díjat és a Gyurcsó István Díjat is átadják, s idén újdonság, hogy a Fábry Zoltán Díj is a magyar kultúra napja alkalmából tartott ünnepi műsor alkalmával talál gazdára.  

Ezt követően köszöntötték a vendégeket, a korábbi években kitüntetett személyeket, Pető Tibort, Magyarország pozsonyi nagykövetét, Sutus Áront, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség elnökét, Dudás Károlyt, a Vajdasági Magyar Szövetség alapító elnökségi tagját, a VMSZ Tanácsának elnökét.

A közönség sorai között számos politikus, illetve a felvidéki magyarság önkormányzati, civil és kulturális szervezeteinek vezetői foglalt helyet. A vendégek között volt Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke, megyei képviselő, Berényi József, Nagyszombat megye alelnöke, a Magyar Közösség Pártja Országos Elnökségének tagja, Gál Gábor parlamenti képviselő, a Most-Híd frakcióvetője, Érsek Árpád közlekedésügyi miniszter, Rigó Konrád, a kulturális minisztérium államtitkára, Csicsai Gábor, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára, Bukovszky László kisebbségügyi kormánybiztos, a rendezvényen részt vett számos megyei képviselő és polgármester, valamint Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért elnöke, Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége országos elnöke, Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége elnöke.

Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke köszönetét fejezte ki valamennyi Csemadok-tagnak azért a nagyszerű munkáért, amely egyebek mellett azt eredményezte, hogy 2017. szeptember 5-én a Csemadok Kárpát-medencéért Nívódíjat kapott, amelyet Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára adott át Budapesten. Egyúttal arra is rámutatott, hogy a tavalyi év során több mint 30 országos rendezvény valósult meg és a regionális rendezvények számát is sikerült növelni.

A Csemadok elnöke hangsúlyozta az iskolai beiratkozások fontosságát és az őszi helyhatósági választások meghatározó szerepét közösségünk jövője szempontjából.„Tegyünk meg minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy minél több magyar iskolás tanuljon anyanyelvünkön, és az év végi megmérettetésen olyan magyar polgármestereink és önkormányzati képviselőink legyenek, akiknek fontos közösségünk és kultúránk jövője. Ennek érdekében mozgósítsuk szervezeteink tagságát, falvaink és községeink lakosságát” – szólított Bárdos Gyula.

Kiemelte, a szövetség a kultúra szervezője és művelője kíván lenni szülőföldünkön a jövőben is. „Ha ezt olyan lelkesedéssel, odaadással és elhivatottsággal kívánjuk tenni, mint tették és teszik azok, akiket a mai jeles ünnepnapon kitüntetünk, akkor közösségünknek nemcsak a megmaradása, hanem a fejlődése is biztosított lesz” – zárta beszédét Bárdos Gyula, a Csemadok elnöke.

Pető Tibor, Magyarország pozsonyi nagykövete felszólalásában kiemelte, a magyarság a közép-európai és tágabb értelemben európai jelenlétének elválaszthatatlan része és alkotóeleme a magyar kultúra. „Kultúránk ismerete és szeretete nélkül olyanok leszünk, mint a gyökerek nélküli, elszáradt fa” – hangsúlyozta.

Emlékeztetett, hogy a magyar himnusz születésnapját 1989 óta a magyar kultúra napjaként ünnepeljük. „A magyar kultúra képezi a magyarság több ezer éves Kárpát-medencei fennmaradásának legfontosabb igazolását és legszebb gyümölcsét. E nélkül nem tudtunk volna itt, a Kárpát-medencében – határon innen és határon túl – túlélni olyan ezer évet, amikor különböző oldalakról és különböző célokkal számtalan támadás érte hazánkat, létünket, nemzeti öntudatunkat” – fogalmazott Pető Tibor.

Mint mondta, a Csemadok Életmű Díjak azt jelentik, hogy nagyon sokan nagyon sokat tesznek a magyar kultúráért. „Ez egy olyan elismerés, amely egyben teher is, ugyanis a jövőben is folytatni kell a tevékenységet, ami a magyarság kultúrájának megmaradását szolgálja, és ami az egész nemzet túlélésének záloga” – mondta.

A nagykövet az anyaország és saját nevében is tiszteletét fejezte ki a Csemadok vezetőinek és tagjainak, köszönetet mondott a díjazottaknak, hogy áldozatos munkájukat sokszor nem könnyű körülmények között, töretlen lelkesedéssel végezték.

Mint mondta, a határokon átívelő csodálatos magyar kultúra és legféltettebb kincsünk, a magyar anyanyelv minket egy családdá formál. „A világ bármely pontján élő, ezt a nyelvet beszélő emberek egy közösséghez tartoznak. Hogyha ezt az összetartozást vállaljuk, valljuk, akkor a következő évszázadokban is meg fogunk maradni, itt is és a világ számos pontján” – fogalmazott Pető Tibor.

Kulturális életünk szinte teljes palettáját felvonultató csoportok és előadók tették színesebbé a műsort.

A méltatások részeként bemutatták azokat a kisfilmeket is, melyeket a Hírek.sk munkatársai a díjazottakról készítettek. Ezek a portrék a későbbiekben portálunkon is megtekinthetőek lesznek.

Az alábbiakban a kitüntetettek életrajzát, eddigi tevékenységük összefoglalóját közöljük.

A Csemadok Életmű Díj 2018. évi kitüntetettjei:

Hahn Józsefné Duray Éva (Losonc)

Hahn Józsefné Duray Éva Losoncon született, a füleki magyar tannyelvű gimnáziumban érettségizett, a Comenius Egyetemen magyar-szlovák szakos tanárként végzett. 1962-től nyugdíjazásáig, 1995-ig a füleki magyar tannyelvű gimnáziumban tanított, ahol irodalmi színpadot, népdal- és tánccsoportot vezetett. Lakóhelyén, Losoncon bekapcsolódott a Csemadok tevékenységébe, a színjátszó- és néptánccsoport munkájába. Tagja volt a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Énekkarának is. Mivel a losonci Korunk Ifjusági Klub alapító tagjaként tevékenykedett, ezért később, a politikai tisztogatás idején eltanácsolták a Csemadok-munkától. Az 1980-as évek elejétől a Csemadok Losonci Járási Bizottsága felkérésére bekapcsolódott a Néprajzi Szakbizottság munkájába, ennek utóbb elnöke is lett. Néprajzi gyűjtéseinek és publikációinak témája a kenderfeldolgozás, a szőttesek, viseletek és a népi táplálkozás volt. Számos regionális és országos néprajzi kiállítás, hagyományőrző műsor rendezésében vett részt.

1983-tól a Csemadok Losonci Alapszervezete vezetőségi tagjaként, a rendszerváltás óta 2014-ig elnökeként végzett és végez ma is pótolhatatlan, sokrétű kultúraszervező tevékenységet. Közreműködött a losonci Magyar Kulturális Központ létrehozásában, melynek aztán vezetője és mindenese lett. 2006-ban megkapta a Nógrád Közművelődéséért díjat. 2010. január 22-én a Magyar Kultúra Lovagja címmel tüntették ki Budapesten. Személyes példájával és útmutatásával sok-sok diákját indított el pedagógusi és közszereplői pályára.

Sebők Valéria (Rimaszombat)

Sebőkné Balogh Valéria középiskolás korától a Csemadok tagja, de már simonyi kisiskolásként, feledi alapiskolásként és füleki gimnazistaként is szavalt, énekelt, irodalmi színpad, néptánc-, színjátszó- és népdalkör tagjaként szerepelt nemcsak iskolai, hanem Csemadok rendezvényeken is. Nyitrai főiskolásként a Juhász Gyula Ifjúsági Klub aktív tagja volt. Fiatal tanítónőként a Tompa Mihály Klub vezetőségében tevékenykedett. Férjhez menetele után 7 évig a Csemadok Zsípi Alapszervezetének elnökeként klubesteket, vetélkedőket, esztrádműsorokat rendezett, a Rimaszécsi Alapiskola Sajócska Gyermek Színjátszó Csoportjával pedig a Duna Menti Tavaszra is eljutott. 1975 óta kisebb megszakításokkal a mai napig a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának tagja, melynek három választási időszakban az elnöke is volt. A Tompa Mihály Országos Verseny rimaszombati döntőjének szervezésébe a 2. évfolyamtól bekapcsolódott, s a területi választmány elnökeként 10 évig irányította, segítette ezt a munkát. Ezért a tevékenységéért 2013-ban Kulcsár Tibor Díjat kapott.

A Ferenczy István Országos Képzőművészeti és Irodalmi Verseny megálmodója. A Rimaszombati Irodalmi Kávéház (ma Pósa Lajos Irodalmi és Közművelődési Kávéház) ötletgazdája, háziasszonya. A területi választmány hagyományos rendezvényeibe mindig aktívan bekapcsolódott, s bővítette az aktuális emlékévek egy-egy műsorának megszervezésével, pl. a Kazinczy Emlékév kapcsán emléktúrát szervezett a Magyar Nyelv Múzeumába, a Liszt Ferenc Emlékévben koncertet és konferenciát, a Győry Dezső, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Pósa Lajos és Széchenyi István Emlékévekben pedig tanári konferenciákat a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével karöltve. Személyiségével, munkásságával valódi értéket jelent a gömöri közösség számára.

Mészáros Magdolna (Felsőszeli)

Pedagógus, karvezető, népművelő. Pályáját Felsőszeliben kezdte és ott is dolgozott egészen nyugdíjba vonulásáig. Már fiatalon kezdett tevékenykedni a Csemadokban. Fokozatosan belelendült az énekkari munkába, 1981-ben elvégezte a karvezetői tanfolyamot, s a Csemadok mellett felújította a vegyes kart, mely időközben felvette a Rozmaring nevet, s azóta is rendszeresen működik. Számos hazai és külföldi fellépésen öregbítették a falu hírnevét. Legemlékezetesebbek közé tartozik az 1996-os erdélyi turné, a Bíborpiros szép rózsa népdalverseny kiemelt arany koszorúja a férfikar számára, melynek folytatása volt Budapesten a Vass Lajos Népzenei Verseny kiemelt Nívódíja, továbbá a vegyes éneklőcsoport az utóbbi évfolyamokban ezüst koszorúval végzett az országos döntőben.

2013-ban a Bíborpiros szép rózsa népdalversenyen a döntőben az énekkar vegyes kategóriában ezüstöt ért el, a férfikar kiemelt arany koszorút kapott,2014-ben pedig a budapesti Vass Lajos Népzenei Verseny Nagydíjával térhetett haza. 2009 óta a Rozmaringok Országos Találkozójának aktív résztvevői. 2013-ban a legnagyobb esemény a Rozmaringok III. Országos Találkozójának megszervezése volt Felsőszeliben.

Az iskola Csalogány gyermekkarának vezetője, mely rendszeres résztvevője a járási énekkari fesztiváloknak, 1995 óta pedig a Csengő Énekszó versenynek is. Elismerésekből nincs hiány, gyűjteményükben ott csillog a bronz és az ezüst koszorú is. Számtalan verseny és pályázat aktív résztvevője, a tanulók tehetséggondozásában rendszeresen sikereket ért el. A Magyar Rádió Miska bácsi levelesládája című gyermekműsorának 1992-től rendszeres levelezője volt tanítványaival egészen 2002-ig.

2010 óta a Csemadok alapszervezetének elnöke. 2014-ben megalakította a Kikelet citerazenekart, mely azóta is folyamatosan működik.  A Bíborpiros szép rózsa népdalversenyre is évek óta felkészíti a szólistákat és a gyermekkart is. Sokrétű pedagógusi és kulturális tevékenysége elismeréseként 2011-ben megkapta a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetést Budapesten, a Magyarok Világszövetsége elismerő oklevele ezüst fokozatát adományozta neki. A Csemadok Országos Választmánya is kitüntette a magyar kultúra népszerűsítésért, továbbá a Pedagógusszövetség is emléklappal, majd 2017-ben a tehetségek felkarolásáért díjjal ismerte el munkáját. A hagyományápolás is a szíve egyik csücske. Hűen ápolja és viszi tovább édesapja, Danajka Lajos helytörténész munkáját és hagyatékát.

Tóth Sándor (Rozsnyó)

Tóth Sándor 45 éves pedagógusi pályafutása Szepsiben indult. Irányította az országos hírnévre szert tevő színjátszó csoportot, a Bódvácskát, versmondói a Jókai Napokon és a Tompa Mihály Országos Versenyen is szép eredményeket értek el. Tagja lett a Csemadok városi alapszervezet vezetőségének és a területi választmánynak, hiszen már gimnazistaként Csemadok-tag volt, szülei is aktív tagok voltak. Segítette a járás kulturális életét, szervezője volt a Szepsi Csombor Márton Napoknak, a Kazinczy- és Fábry Zoltán Napoknak.

1988-ban Rozsnyóra került, az állami iskola igazgatója lett. Bekerült a Rozsnyói Területi Választmányba, két választási időszakban elnöki tisztségét is betöltötte. A vidék kultúrájának szervezése töltötte ki életét a pedagógiai munka mellett. A Palóc Mesemondó Verseny elindítása és a Gombaszögi Országos Dal- és Táncünnepség megszervezése is része volt ennek. Támogatta a Petőfi emléktábla, a krasznahorkai Millenniumi Emlékmű, a rozsnyói Kossuth-szobor köztéren történő elhelyezését, a rozsnyói Magyar Ház avatását. 1997-ben a Rozsnyói Református Egyházközség Alapiskolájának megalapításában is részt vett.

Igazgatóként is szoros kapcsolatban volt a Csemadok vezetőségével és mindent megtett azért, hogy a magyar kultúra megmaradjon Rozsnyón. Jelenleg is aktívan kiveszi részét a város és vidék magyar kultúrájának szervezésében. Munkásságáért számos díjat kapott már eddig is: Berzsenyi-díj, Kulcsár Tibor-díj, Rozsnyó Város Polgármesterének Díja, Felvidéki Magyar Pedagógus Díj, Magyar Arany Érdemkereszt.

Varsányi Borbála (Fél)

Varsányi Borbála Félben született, 1954-től a Féli Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola pedagógusa, ahol 35 évig tanítóként, 1990-1991 között pedig igazgatóként dolgozott. Hosszú pedagógusi pályáján több generációnak volt kitűnő tanítója. Jelentős mértékben neki is köszönhető, hogy a községben a mai napig  működik a magyar tanítási nyelvű alapiskola. Tanított és nevelt. Nagy sikerű gyermek néptáncegyüttest szervezett, a végzős diákoknak kerékpártúrát, melynek keretében megismerkedtek a környék történelmi és kulturális nevezetességeivel.

Aktívan bekapcsolódott a község kulturális életét szervező Csemadok munkájába. 1976-ban a tagság az alapszervezet elnökévé választotta. Ezt a funkciót 25 éven keresztül, 2002-ig töltötte be. Ez idő alatt számtalan kulturális rendezvényt szervezett: irodalmi beszélgetéseket, író-olvasó találkozókat, képzőművészeti kiállításokat, színi előadásokat, színházlátogatásokat és kirándulásokat. Kiemelkedett a sorból a Mindentudás iskolája című előadássorozat, melynek keretében a magyarságot érintő történelmi, vallási és kulturális összefüggésekről beszéltek a meghívottak. Vezetése alatt a szervezet a környék egyik legnagyobb és legaktívabb szervezetévé fejlődött.

A Csemadok Féli Alapszervezetének elnökeként 1992-ben megalapította a Féli 24. számú Szent László Cserkészcsapatot, melyet 11éven keresztül, 2013-ig irányított. Varsányi Borbála a Csemadok Féli Alapszervezetének tiszteletbeli elnöke.

Csurilla Erzsébet (Abaújszina)

Csurilla Erzsébet keze alatt százak tanulták meg szeretni és művelni a magyar népi hagyományokat. Alapítója a Rozmaring Néptáncegyüttesnek és a Rozmaringsarj Gyermek Néptánccsoportnak. Alapító tagja a Szepsiben működő Csereháti Művészeti Egyesületnek, amely több mint 30 művészeti csoportot működtet a régióban, a Bódva-völgyében, a Hernád és a Kanyapta mentén. Csurilla Erzsébet több nagyrendezvény szervezője.

Vezetése alatt a Rozmaring Népi Táncegyüttes több alakalommal is elnyerte a Zselízi Országos Verseny Nagydíját. Több alakalommal szerepeltek külföldön is. Alapítója a helyi hagyományőrző csoportnak is, amelyet azok alkotnak, akik koruknál fogva nem lehetnek a Rozmaring Néptáncegyüttes aktív tagjai, ám képtelenek megválni a csoporttól és a népművészettől. Évente új műsorszámot tanít be nekik. 2010-ben a budapesti Vass Lajos Kárpát-medencei Népzenei Fesztivál döntőjében Vass Lajos Kiemelt Nívódíjat kaptak. Hasonlóan jól szerepeltek a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedő országos versenyén. 2011-ben, 2013-ban, 2015-ben és 2017-ben is aranysávos minősítést nyertek.

A Magyar Kultúra Lovagja, a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést a felvidéki magyarság szolgálatáért, a magyar népi kultúra megőrzése és ápolása érdekében végzett értékalkotó tevékenységért vehette át.

Csurilla Erzsébet jelentősen hozzájárult a község és a régió, a Bódva-völgyében, a Kanyapta mentén és a Hernád partján működő magyar nemzeti közösségének kulturális, szellemi gyarapodásához és megmaradásához.

A Csemadok Közművelődési Díj 2018. évi kitüntetettjei:

Csank Tímea (Détér)

Rimaszombatban született, tanulmányai befejezése után, 1996-ban édesapja szülőfalujában, Détérben kapott nevelőnői munkát. Bekapcsolódott a falu kulturális életének szervezésébe. 2006-ban lett a Csemadok alapszervezetének elnöke, akinek köszönhetően újjáéledt a szervezeti és kulturális élet a községben. Minden rendezvény szervezéséből aktívan kiveszi a részét. Kreativitása, tettrekészsége, vidámsága magával ragadó. Falujában asszonykórust alapított, mely a mai napig a vezetésével működik. A csoporttal megelevenítették már a régmúlt idők szüreti, lakodalmi szokásait, a betlehemezést, a regruták rukkolását. Ünnepi kézműves foglalkozásokat tartanak a détéri gyerekeknek. Vezetése alatt kétszer is otthont adtak már a Bíborpiros szép rózsa népzenei vetélkedő országos elődöntőjének, s a Gömöri Magyarok Kulturális Ünnepélyének is. Csank Tímea hamar megtalálta a falusi élet szépségeit, s a hangot is az itt élő emberekkel. Így szívesen látják otthonaikban, amikor az ózdi Művésztanya vezetőivel házról-házra járva kutatja a Barkóság szövés-és hímzésmintáit.

Csank Tímea 2012-től a Csemadok Rimaszombati Területi Választmányának és a Tompa Mihály Országos Verseny szervezőbizottságának tagja. Jelenleg a Rimaszombati Tompa Mihály Alapiskolában dolgozik, ahol a tanításhoz, neveléshez igyekszik méltóképpen társítani a számára oly fontos népi kultúrát is. Csank Tímea hobbija az éneklés és a kerámiakészítés. A kultúra tehát szerves részévé vált életének, s ebben férje, s fiai mindig támogatják. Úgy érzi, hogy ebben a kis faluban megtalálta gyökereit, s a hagyományok ápolásában megtalálta önmagát.

Borka László (Százd)

Borka László szülőfalujában, Százdon sajátította el a citerázás alapjait fiatal korában, az 1970-es években, amikor a faluban a népzene még élő hagyomány volt. Miután a Százdi Citeraegyüttes 1972-ben megalakult helyi idős citerások és énekesek kezdeményezésére, az együttes munkájába bekapcsolódott László is. Az akkori citerazenekar idősebb tagjaitól elsajátította a hagyományos citerázást, megtanulta Százd és környékének népdalrepertoárját. Így már fiatalon elköteleződött a citerázás mellett, feladatának tartotta az élő népzene megőrzését és bemutatását.

Borka László a citerazenekar tagjaként, később vezetőjeként az elmúlt 45 évben számos helyi, regionális és országos rendezvényeken szerepelt nagy sikerrel. Vezetésével a Százdi Citeraegyüttes rendszeresen részt vett és vesz a szlovákiai magyar népzenei fesztiválokon. Többször elnyerték a Tavaszi szél vizet áraszt népdalverseny és a Bíborpiros szép rózsa országos népzenei vetélkedők aranyminősítését. Két alkalommal a magyarországi illetőségű Vass Lajos Nagydíjban és kétszer az Aranypáva díjban részesültek. Az együttes az 1998-ban, Százdon megszervezett I. Országos Citeratalálkozónak adott otthont. 2013-ban a szlovákiai Országos Citeratalálkozón másodszor nyerték el „a fesztivál legjobb zenekara” díjat, valamint 2014-ben a Harmónia Díjat kapta meg az együttes.

A Százdi Citeraegyüttes vezetője jelenleg is Borka László, aki évente 25-30 fellépésen szerepel együtt a zenekar tagjaival. Az együttes munkásságát három lemez őrzi, a legutóbbi a 2012-ben megjelent, Százdi Citeraegyüttes 1972-2012 című CD, amely a csoport megalakulásának 40. Évfordulója alkalmából látott napvilágot.

Borka László az együttes vezetőjeként fontosnak tartja a szakmai fejlődést, ezért a tagok rendszeresen részt vesznek népzenei továbbképzéseken, táborokban, ahol meghallgatják a citeratanárok véleményét és megismerkednek más magyar tájak citerazenéjével. A zenekar a hagyományos citeramuzsika mellett hangszerelt citerazenét is játszik. László úgy tartja, hogy az együttes fő éltető ereje a rendszeres fellépési lehetőség, amiből azért nincs hiány, mert a kulturális rendezvények közönsége kíváncsi a magyar citeramuzsikára.

Borka László a magyar népzene tudatos továbbéltetője, mivel élete során megtapasztalta, hogy az élő néphagyomány részeként felhangzó citerazene ma már elsősorban a színpadon hangzik fel. A változást az évek során megélte, és tudja, hogy a mindennapokból kikopó citerazene továbbéltethető akkor, ha a citerazenét fontosnak tartó emberek a szabadidejükben tanulják meg a népdalokat és a citerázás alapjait. Ezért Borka László egész élete folyamán fontosnak tartotta továbbadni a citerajáték hagyományait a fiatalok számára, így nemcsak saját közössége kultúrájának és hagyományainak kiváló ismerője, hanem annak tudatos továbbörökítője is. Citeraoktató tevékenysége során a falu fiataljainak, saját gyermekeinek is megtanította a hangszer használatát, élete során folyamatosan hozzájárult ahhoz, hogy a citeramuzsika felzengett országszerte és Százd község kulturális műsoraiban.

Ágh Erzsébet (Pozsonyeperjes)

Ágh Erzsébet 1987-től a Csemadok Pozsonyeperjesi Szervezetének aktív tagja, és vezetőségi tag is. A népművelői munkát 1987 októberében kezdte Pozsonyeperjesen.

Alapiskolásként tagja volt a dunaszerdahelyi bábcsoportnak, a bábok és a bábjátszás varázslatos világa ekkor ragadta magával. 1989-ben az iskola akkori harmadik és negyedik osztályos tanulóiból  megalakította az Ugri-Bugri bábcsoportot, amelynek azóta vezetője. Minden évben részt vettek a Duna Menti Tavasz országos döntőjén. A fesztiválon számtalan díjat és oklevelet szereztek. Az oklevelek és díjak a Kárpát-medencei bábfesztivál, a Halászi Bábfesztivál, a Veszprémi bábfesztivál díjaival is gyarapodtak. A Ki mit tud? lévai döntőjén a kiemelt első helyezett lett a csoport.

A bábcsoport ilyen szép eredményei Ágh Erzsébet kitartó és fáradhatatlan munkájának az eredménye is. Nemcsak a bábcsoport vezetője, hanem egyben a díszlettervezője, bábkészítője, rendezője – egyszóval mindenese. Odaadó munkájáért 2012-ben a 37. Duna Menti Tavaszon életműdíjat – a Dusza István díjat vehetett át. 2000-től Pozsonyeperjesen minden évben megrendezik a Katica bábfesztivált. A bábfesztivál kitalálója, megálmodója és szervezője mind a mai napig Ágh Erzsébet, mindenki Böbe nénije.1989-ben sikerült újjáalakítania a régebben már sikeresen működő énekkart. A kórus 1993-ban felvette a Kis-Duna Vegyeskar nevet. 1996-ban, 1999-ben és 2002-ben részt vett a galántai Kodály Napokon, ahol  a kórus 2002-ben aranykoszorús minősítést és a zsűri különdíját vehette át.

Kusy Károly (Udvard)

Kusy Károly évtizedeken keresztül lelkesen fogta össze Udvard magyar ajkú közösségét. Szervezte az alapszervezet tagjaival közösen készített zenés műsorokat, előadásokat, illetve vendégszerepléseket. A legnehezebb időkben segítette a járás munkáját és lendítette fel az udvardi alapszervezetet.

Kusy Károlynak volt köszönhető, hogy Udvardon a Területi Választmány megrendezhette az első történelmi konferenciát a kitelepítések 50. évfordulója alkalmából Hazahív a harangszó címmel, melyen a helyi önkormányzat jóvoltából az első kitelepítési emlékművet is felavathatták. Azóta ezt a konferenciát helytörténeti fókusszal, Mérföldkövek elnevezéssel a mai napig minden év tavaszán megrendezik a településen.

Kusy Károly a magyar tanítási nyelvű alapiskola diákjainak gyakran adott teret tehetségük kibontakoztatására a rendezvényeken, így is példát mutatva a fiataloknak összefogásból, saját kultúránk tovább éltetéséből. Udvardon honosította meg a járási szavalóversenyeket. Mindennemű járási rendezvény támogatásában érdemei vannak. Az ő elnöksége alatt az udvardi szervezet létszámában is a legnagyobb szervezetek közé tartozott a járásban, és a legjobban működők egyike lett. Kusy Károly 15 évig állt a szervezet élén elnökként. Ma is aktív tag, sőt a kiválóan működő férfi dalárda alapító tagja és ma is közreműködője, nagy tekintélyt szerezve a közösségnek.

Renczés Nóra (Deáki)

Renczés Nóra Vágsellyén született, de négy éves korától Deákiban él. Az Ógyallai Építészeti Szakközépiskolába járt, az iskolai újság magyar részének főszerkesztője volt.  Érettségi után a pedagógusi pálya mellett döntött. Tanított Zsigárdon és Negyeden, közben folytatta tanulmányait a Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetemen, ahol pedagógusi diplomát szerzett. Az 1996-tól a Deáki Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola pedagógusa.

Mindig is azon fáradozott, hogy diákjai tehetségét fejlessze. Versmondó- és rajzkört vezet, kézműves táborokban a gyermekek alkotókészségét fejleszti. Bekapcsolja és felkészíti őket különböző szavalóversenyekre, mesefesztiválokra, rajzaikat pályázatokra küldi el. Így kapcsolódtak be a Csemadok által szervezett versenyekbe is. A Tompa Mihály Országos Verseny, az Ipolyi Arnold Mesemondó Verseny, a Ferenczy István Országos Képzőművészeti Verseny országos fordulóin rendszerint dobogós helyezésekkel végeznek tanítványai. Diákjai buzgón kutatnak a néphagyományok, szokások után. Munkáikkal részt vettek a Palóc Társaság által meghirdetett pályázatokon, ahol több díjjal, köztük 2017-ben a Magyar Kultúra Díjjal jutalmazták őket. A tavalyi évben a Kincskeresők – a helyi értékeket kutató diákok konferenciáján is arany minősítést szereztek. Több éve szervezi a költészet napja alkalmából a versmondó maratont.

Renczés Nóra aktív Csemadok-tag, tanítványai sem hiányozhatnak a Csemadok és a község által szervezett rendezvényekről. Munkássága, elhivatottsága, lelkesedése példaértékű.

Gál Erzsébet (Geszte)

Gál Erzsébet Gesztén született. Édesanyja Brath Margit, aki a magyar népművészet mestereként arra tanította, hogy a magyarsághoz hozzátartozik a népdal és a néphagyomány. Ez határozta meg Erzsébet egész életét.

A politikai viharok szüleit arra kényszerítették, hogy szlovák alapiskolába írassák, de az otthoni magyar légkör erősebb volt, így megtartva nemzetiségét még ma is aktívan dolgozik a zoboralji magyarságért, saját gyermekeinek pedig már biztosította az anyanyelven való tanulást. 1990-ben Gál Erzsébet lett a falu első polgármestere, több választási cikluson keresztül vezette a települést, mely sokat fejlődött ez alatt az idő alatt.

Gál Erzsébet jelenleg a Csemadok Gesztei Alapszervezetének elnöke, több mint egy évtizede aktív tagja a Csemadok Nyitrai Területi Választmányának, szervezője számos kulturális eseménynek, mozgatórúgója a helyi magyar kultúrának. A Csemadok mellett működő Téliződ gesztei hagyományőrző női éneklőcsoport vezetőjeként népszerűsíti a zoboralji hagyományokat és adja azt tovább az ifjabb generációnak. A Téliződ tevékenységével őrzi a Gesztére oly jellemző archaikus éneklési módot. Megalakulásuk óta megszakítás nélkül működnek, több népdalversenyen és fesztiválon sikeresen szerepeltek, számos díjat is elnyertek.

A nemrégiben létrehozott Zoboralji Örökség Őrzői Hímző- és Viseletkészítő Műhely alapító tagjaként a népi minták felkutatásán is dolgozik. A népviseleteken lévő hagyományos mintákat őrzik így meg az utókor számára.

A Gyurcsó István Díj 2018. évi kitüntetettje:

Huszár László (Dunaszerdahely)

Huszár László 1951-ben született Rétén, ahol már a középiskolás évei idején tagja lett a Csemadoknak. A Comenius Egyetemen nevelőtanári, a budapesti ELTE-n 2008-ban kulturális mediátori végzettséget szerzett. 1977-1979 között a Csemadok Központi Bizottsága szervezési osztályának instruktora, majd 1986-ig a dunaszerdahelyi Területi Választmány instruktora. 1986-1989 között a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ művészeti osztályának vezetője, 1989-től ismét a Csemadok kötelékében tevékenykedett, 1991-2007 között a dunaszerdahelyi területi választmány titkári tisztségét látta el. 2003-2004 között kezdeményezője volt a Csemadok Művelődési Intézete megalakításának, 2007-től 2012-ig az igazgatója volt. Az intézet átalakulás után Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet névvel működik tovább, szintén az ő igazgatásával. A Csemadok négy országos rendezvényének (Duna Menti Tavasz, Bíborpiros Szép Rózsa, Ipolyi Arnold mesemondó verseny és az Országos Citeratalálkozó) fő szervezője. Kezdeményezője a szlovákiai magyar közművelődés támogatását szolgáló Gyurcsó István Alapítvány létrehozásának, mely napjainkig több mint 70 kiadványt jelentetett meg. A felvidéki értéktár mozgalom meghatározó személyisége, mely jelentősen hozzájárul kulturális értékeink felgyűjtéséhez és megismertetéséhez. Az Intézet Népzenei Adattára jelentős mennyiségű hangzóanyaggal rendelkezik, és évek óta zajlik a meglévő anyag digitalizálása. Igazgatóként rendszeres továbbképzések is szervez, valamint aktív szerepet vállal a Kárpát-medencei közművelődési egyesületek együttműködésében.

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz