2017. november 21., kedd - Olivér
Cikkek közt...  Videók közt...  
Emléktáblát avattak Kertész Imre egykori otthonánál 2017. november 09., csütörtök 15:49 | Hirek.sk  | Forrás: MTI | Fotó: MTI
BUDAPEST. Emléktáblát avattak Kertész Imre (1929-2016) irodalmi Nobel-, Kossuth-, Herder- és József Attila-díjas magyar író, a Magyar Szent István Rend birtokosa születésének 88. évfordulója alkalmából egykori lakóháza falán, a II. kerületi Török utca 3. szám alatt csütörtökön, Budapesten.

Az ünnepségen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: Kertész Imre műveit magyarul, magyarként írta, témái és tapasztalatai eltéphetetlenül kötötték őt Magyarországhoz. Életműve nem kisajátítható, sem kulturális, sem irodalomelméleti, politikai, etnikai, vallási, politikai, nemzeti vagy ideológiai alapon.     Ő maga akarta így - fűzte hozzá a miniszter, aki szerint Kertész Imre mindent megtett a kisajátítás ellen, még élete végén is, amikor meglátta az Európát érintő migrációban azt a fenyegetést, amely "nemcsak életformánkat, hanem végső soron az európai szabadságot is veszélyezteti".

A nonkomformitás alapvető jellemzője volt életének, ezért áll nagy kihívás előtt az életmű ápolását, megőrzését, és műveinek népszerűsítését célul kitűző Kertész Imre Intézet - mondta Balog Zoltán. Kiemelte: az írót nem vonzotta a csordaszellem, közösség helyett elsősorban barátokra vágyott.

Kertész Imre a csütörtökön felavatott emléktábla szerint 1954 és 1991 között élt és alkotott a Török utcai bérházban. Az ünnepségen koszorút helyezett el Balog Zoltán és Schmidt Mária, a Kertész Imre Intézetet létrehozó Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány vezetője, Hafner Zoltán irodalomtörténész, az intézet munkatársa, Prőhle Gergely, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója, valamint a Magyar Írószövetség nevében Ács Margit és Láng Zsolt, a II. kerület polgármestere. Kertész Imre naplójából Lukács Sándor színművész olvasott fel.  

Kertész pályájának fordulói

Kertész Imre 1948-ban érettségizett Budapesten. 1948-1950 között a Világosság, majd az Esti Budapest munkatársa, 1951-ben gyári munkás, 1951-53-ig a Kohó- és Gépipari Minisztérium sajtóosztályának munkatársa volt. 1953-tól szabadfoglalkozású író és műfordító. Első regénye, a Sorstalanság több évi várakozás után, csak 1975-ben jelenhetett meg.     

Későbbi műveiben a kelet-európai történelem és társadalom csapdáiba szorított, kiszolgáltatott, tragikus sorsra ítélt egyén sorsát elemzi. Írásainak fő témái a 20. század szörnyűségei, a gyűlölködés, a népirtás, az emberi lelkekben élő embertelenség. Műveit több nyelvre lefordították, ő maga németből fordított, többek között Freud, Hofmannstahl, Nietzsche, Canetti és Wittgenstein műveit ültette át magyar nyelvre. 1989-ben József Attila-, 1997-ben Kossuth-, 2000-ben Herder-díjjal tüntették ki. 2002-ben az első magyarként irodalmi Nobel-díjat kapott a törékeny egyén és a történelem barbár önkénye közötti összecsapásban átéltek megörökítéséért.     

2006-ban megkapta Berlin városának legrangosabb kitüntetését, az Ernst Reuter emlékérmet, valamint irodalmi életművéért az úgynevezett Német Társaság által alapított díjat. 2007-ben Marion Samuel-díjjal, 2008-ban az olasz Grinzano-Cesare Pavese-különdíjjal, majd a berlini Zsidó Múzeum Megértés és Tolerancia Díjával tüntették ki. Esszéírói munkásságáért a 2009-es frankfurti könyvvásáron átvette a Jean Améry-díjat.   

Ugyancsak 2009-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja lett. 2015-ben a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoki fokozatával tüntették ki. 2014. augusztus 20-án a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet vehette át Áder János köztársasági elnöktől.

Kiadatlan művek megjelentetését is tervezi a Kertész Imre Intézet

Kiadatlan Kertész Imre-művek megjelentetését is tervezi a 88 éve született irodalmi Nobel-, Kossuth-, Herder- és József Attila-díjas magyar író, a Magyar Szent István Rend birtokosa nevét viselő intézet.

Kertész Imrének sokkötetnyi kiadatlan írása maradt hátra, köztük csak az 1960 és 2009 között született naplóinak teljes terjedelme előreláthatóan tíz kötetet tesz ki. Emellett hangoskönyv, interjúkötet, monográfia és műfordítások is szerepelnek a tervezett megjelenések között - mondta el Hafner Zoltán irodalomtörténész, a Kertész Imre Intézet vezetője csütörtökön Budapesten.

Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásért Közalapítvány vezetője hangsúlyozta: a Kertész Imre Intézet céljaira a közalapítvány megvásárolta a Benczúr utca 46. szám alatti villaépületet 600 millió forintért a fővárosi önkormányzattól. Terveik szerint még idén sikerül kiírni a rossz állapotban lévő épület felújításáról szóló közbeszerzést.

2016-ban Kertész Magdával, az író azóta elhunyt özvegyével létrejött megállapodás alapján a közalapítvány lett Kertész Imre máshol el nem helyezett hagyatékának felhasználója és gondozója. A feladatok ellátására létrehozott Kertész Imre Intézet 2017. januárjában kezdte meg működését.

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz