2018. február 20., kedd - Aladár, Álmos
Cikkek közt...  Videók közt...  
Német kormányalakítás - Megszületett a megállapodás 2018. február 07., szerda 18:28 | Hírek.sk | Forrás: MTI, hirado.hu, M1 | Frissítve: febr.07. 18:28
A Kereszténydemokrata Unió (CDU), a bajor Keresztényszociális Unió és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciós szerződése szilárd alapja lehet egy stabil kormánynak, amely a beruházásokra összpontosít a gazdasági versenyképesség megtartása érdekében - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellára, a CDU vezetője szerdán Berlinben a koalíciós tárgyalások befejezése után tartott sajtótájékoztatón.

"Annak érdekében, hogy a jövőben is biztosíthassuk népünk jólétét, korszerűsítenünk kell az infrastruktúrát, és a válaszokat kell találnunk a digitalizáció kihívásaira" - emelte ki Angela Merkel. 

Bejelentette, hogy a CDU egy pártkongresszuson dönt a koalíciós szerződés elfogadásáról.  A kancellár szerint kemény alkudozás folyt a bevándorlással kapcsolatos kérdésekben. "Nem volt egyszerű egyrészt az emberiességre összpontosítani, másrészt pedig a bevándorlás irányítására, de itt is sikerült egy jó intézkedéscsomagot elfogadni" - tette hozzá.

Horst Seehofer bajor kormányfő, a CSU elnöke kiemelte, hogy a szerződés hozzájárulhat a társadalmi megosztottság felszámolásához.

Az SPD vezetője, Martin Schulz azt hangsúlyozta, hogy a megállapodás révén irányváltás következhet az Európai Unió (EU) történetében. Leszögezte, hogy Németország hajlandó több pénzt befizetni az EU költségvetésébe.

A tájékoztató után nyilvánosságra hozták a 14 fejezetből álló, 177 oldalas szerződést, amelynek legnagyobb újdonsága, hogy nem német ügyekkel kezdődik, hanem EU-s kérdésekkel.

Hangsúlyozták: Németország számára "egy erős, egységes Európa a legjobb garancia" a béke, a szabadság és a jólét megőrzésére. A dokumentum szerint az európai egyesülés "egyedülálló sikertörténet", de egyáltalán nem biztos, hogy ez a történet folytatódik, mert az EU hatalmas kihívások előtt áll. Nagy-Britannia távozik a közösségből, a meneküléssel és migrációval kapcsolatos ügyek pedig "kemény próbára tették az európai partnerséget és szolidaritást".

Hozzátették: meg akarják védeni a szabadságnak és a demokráciának az EU-s szerződésekben rögzített alapelveit valamennyi támadástól, amelyet "politikai pártok és mozgalmak" indítanak.

Az Egyesült Államok által elhelyezett "új súlypontok", Kína megerősödése és "Oroszország politikája" mind-mind azt jelzi, hogy Európának az eddiginél határozottabban kell a kezébe vennie sorsát - áll a szerződésben.

A menekült-, és migrációs politikával kapcsolatban kiemelték: közösen kell védeni az EU külső határát, és gondoskodni kell "a felelősség szolidáris megosztásáról".

A tervek között szerepel egy EU-s szintű "szociális paktum" is, amely a szociális alapjogok és a munkavállalók érdekeinek védelmét szolgálja, egy keretmegállapodás a minimálbér és a szociális alapellátás szabályozásáról, és egy megállapodás a vállalkozások adóztatásáról, amelyben rögzítik a "közös, konszolidált adóalapot" és az adókulcsok minimális mértékét. A szerződés arról is szól, hogy az állandó euróövezeti válságkezelő mechanizmus (ESM) továbbfejlesztésével létre kell hozni a nemzeti parlamentek által ellenőrzött "európai valutaalapot". Hozzátették, hogy a "kölcsönös szolidaritás elvének az EU-s költségvetésben is érvényesülnie kell".

A szerződésben Magyarország is szerepel.

A német-lengyel viszonnyal kapcsolatban azt írták: "nem feledkezünk meg arról, hogy Lengyelország és Magyarország rakta le az alapkövet Németország és Európa újraegyesüléséhez".

A belpolitikában a közös kormányzásra készülő három párt tervez a többi között egy 11 milliárd eurós (3410 milliárd forint) programot az oktatási és a gyermekellátási rendszer fejlesztésére, kiáll az államháztartási egyensúly megőrzése mellett és elutasítja az adóemeléseket.

A szerződésben az egyik leggyakrabban - 93 alkalommal - előforduló kifejezés a digitalizáció, amellyel kapcsolatban egyebek mellett azt vállalja az SPD és a CDU/CSU pártszövetség, hogy 2025-re törvényben biztosított jogosultság lesz a hozzáférés a nagysebességű internethez.

A migrációval kapcsolatban rögzítették a szerződésben azt a már korábban kidolgozott megállapodást, hogy az évi 180 ezer és 220 ezer közötti sávban kell tartani a menekültügyi rendszer keretében befogadottak számát.

A koalíciós szerződés kidolgozásával nem ér finisbe a kormányalakítási folyamat

A következő lépés a CDU kongresszusa és egy pártszavazás az SPD-nél. A szociáldemokraták akkor léphetnek ismét koalícióra a CDU/CSU-val, ha a 463 ezer párttag többsége megszavazza a megállapodást.

A tagok levélben szavazhatnak. A szavazáson azok a tagok vehetnek részt, akiket február 6. előtt vettek fel a pártba. A levelek postázásától a szavazatok összesítéséig két-három hét telhet el. Az új német szövetségi kormány így húsvét körül alakulhat meg. Ez lenne a harmadik nagykoalíció és a negyedik kormány Angela Merkel vezetésével.

Sajtóértesülések szerint az új kormányban a CDU/CSU-nak kilenc minisztérium jut, az SPD-nek pedig hat. Martin Schulz külügyminiszterként folytathatja pályafutását, és lemond az SPD elnöki tisztségéről. Hors Seehofer szövetségi belügyminiszter lehet, miután átadja a bajor miniszterelnöki tisztséget kijelölt utódjának, Markus Södernek.

A Spiegel Online hírportál, a Bild című lap, a Deutschlandfunk országos közrádió és a ZDF köztelevízió egybehangzó értesülései szerint a csaknem 24 órán át tartó utolsó tárgyalási fordulón valamennyi nyitott kérdést sikerült tisztázni, így a minisztériumokat is elosztották a pártok között.   

Schulz lemond a pártelnökségről, ő lesz az új külügyminiszter

A dpa szociáldemokrata körökből származó értesülései szerint Martin Schulz, az Európai Parlament korábbi elnöke, az SPD vezetője lesz az új külügyminiszter. Schulz egyúttal lemond a pártelnökségről, amelyet Andrea Nahles eddigi SPD-frakcióvezető vesz át tőle.   

Az előző ciklushoz képest a legnagyobb különbség, hogy a szociáldemokraták megkapják a pénzügyminisztériumot, amelyet 2009-től 2017-ig a CDU-s Wolfgang Schäuble vezetett, és a dpa német hírügynökség értesülései szerint most Olaf Scholz hamburgi polgármesterhez kerülhet. Emellett a CSU megkapja a megerősített hatáskörű belügyminisztériumot, amelyet Horst Seehofer pártelnök vezethet. A CDU-s Peter Altmaier, a kancellári hivatal minisztere veszi át a gazdasági minisztériumot, míg párttársa, Ursula von der Leyen marad a védelmi tárca élén. Altmaier helyére az eddigi belügyminiszter, Thomas de Maiziere kerülhet, aki 2005 és 2009 között már betöltötte ezt a tisztséget. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium vezetésére Julia Klöckner, a CDU Rajna-vidék-Pfalz tartományi vezetője az esélyes.

Szociáldemokrata politikus kerülhet a munkaügyi és szociális, a családügyi, az igazságügyi és a környezetvédelmi tárca élére, a CSU pedig a közlekedési tárcát és a fejlesztési segélyekért felelős minisztériumot kapja. Ez utóbbi tárcák várható vezetőiről még csak találgatások vannak.   

A két nagy párt eredetileg azt tervezte, hogy múlt vasárnapig lezárják a koalíciós tárgyalásokat, a hétfőt és a keddet tartaléknapnak szánták. Azonban a vitás munkaügyi és egészségügyi kérdések miatt a felek kénytelenek voltak folytatni az egyeztetéseket. Bár szerda reggelre közeledtek valamelyest az álláspontok, a dpa szerint a nézeteltéréseket nem sikerült maradéktalanul rendezni. A mintegy 90 főből álló, hárompárti tárgyalócsoport a CDU berlini főhadiszállásán, a Konrad Adenauer-házban zárja le hivatalosan a tárgyalásokat.   

Húsvét környékén alakulhat meg az új kabinet

A kormányalakítás következő lépése egy pártszavazás az SPD-nél a koalíciós szerződés tervezetéről. A párt akkor léphet ismét koalícióra az uniópártokkal, ha a 463 ezer párttag többsége megszavazza a megállapodást. A voksolást három hét alatt bonyolíthatják le, és sikere esetén szakértői várakozások szerint húsvét környékén megalakulhat az új kabinet.   

Németországban a szeptemberi választások óta nincs új kormány, és közvélemény-kutatások szerint emiatt egyre nő a feszültség a szavazók körében. Az SPD támogatottsága 18-19 százalék közé esett a szeptemberi választásokon elért, egyébként is történelmi mélypontot jelentő 20,5 százalék óta. A politikai kötélhúzás a CDU/CSU népszerűségét is megtépázta.

Ellenkampány a szerződés elvetéséről?

Úgy tűnik, hogy az utolsó előtti szakasz végéhez érkeztük minden idők leghosszabb kormányalakítási időszakában. A legnagyobb változás az egyik legfontosabb minisztériumra vonatkozik: a szociáldemokraták ugyanis megkapták a pénzügyminisztériumot. A másik nagy újdonságot Seehofer belügyminiszteri kinevezése jelenti, ami a migrációs válság miatt is kulcsfontosságú pozíció. A három párt jövőbeli terveiről készült, legalább 150 oldalas dokumentumot valószínűleg délután mutatják be a nyilvánosságnak – mondta az M1 berlini tudósítója.

Négy évvel ezelőtt ugyancsak pártszavazással döntöttek a nagykoalícióról, akkor a párttagok 75 százaléka megszavazta a szerződést, bár akkor nem volt ellenkampány. Most azonban a szocdemek ifjúsági szervezete indított ilyet. Az év eleje óta több mint 25 ezren léptek be a pártba, hogy szavazhassanak a koalíciós szerződésről, vagy annak elvetését segítsék – tette hozzá.

Szakértő: Két éves próbaidőszak következik

Minimális változások várhatók a szerdán elfogadott német koalíciós tárgyalások szerződésétől – mondta Kiszelly Zoltán politológus a Híradó.hu-nak. Meglátása szerint a szocialisták ugyan számottevő hatalmat kaptak a pénzügyminisztériumi pozíciókkal, de várhatóan ezeket először a minimálbér növelésénél vetik majd be. Németországban óránként 8 euróból nem lehet megélni, így várhatóan ezt az összeget a szocialisták a másfélszeresére növelnék – magyarázta.

A német koalíciós szerződés nem több, mint egy két éves tesztidőszak, aminek lezárását sokan Angela Merkel lemondásával képzelik el. A két év utáni „áttekintés” ugyan hozhat számottevő változásokat a német kormányzásban, de a kancellár lemondása valószínűleg nem tartozik ezek közé – mondta a politológus.

A szociáldemokraták új pozíciói sokban befolyásolhatják a német-francai viszonyokat is. Emmanuel Macron francia elnök közös költségvetést és pénzügyminisztert képzel el az eurózónának, ami leginkább a szociáldemokraták elképzeléseihez áll közel. A német konzervatívok egy része viszont visszafogottabb a nagyobb gazdasági integrációt eredményező európai reformtervekkel szemben.

Íme, a koalíciós szerződésben elfogadott legfontosabb álláspontok

Egészségbiztosítás: a felek egy olyan bizottság létrehozásában állapodtak meg, ami az állami- és magánkezelések orvosi díjainak reformjavaslatait dolgozza ki. Ez kompromisszumnak számít a szocialisták részéről, akik eredetileg egy olyan tervet szeretek volna, ami mindenki számára egy alapszintű ellátást biztosítana – függetlenül attól, hogy korábban állami vagy magánbiztosítást kötöttek.

Fegyverexport: A két fél megállapodott arról, hogy szigorúbb ellenőrzést vezetnek be a fegyverexportnál, melyet kifejezetten a jemeni háborúban részt vevő országokra vetnének ki. Ez a gyakorlatban a szaúdiak kizárásával jár, akik a németek legjobb partnerei közé tartoznak a fegyvereladás területén.

Bevándorlás: A legfontosabb politikai kérdést már a koalíciós tárgyalások előtti héten eldöntötte a két fél: a családegyesítés felfüggesztését július 31-éig kitolták, az ilyen úton Németországba beengedett személyek számát pedig egy havi ezer fős korlátban állapították meg.

Európa: A két fél egyetértett abban, hogy Európának több befektetésre van szüksége, különösképp az eurozóna költségvetésében. A döntést a szociáldemokraták a „megszorító mandátumok megszüntetéseként” ünnepelték, de a részletekről még nincsenek fejlemények. A felek különös figyelmet szenteltek a fiatal munkanélküliség csökkentésének és a vállalatok igazságos megadóztatásának is – különösképp a Google, az Apple, a Facebook és az Amazon internetóriások tekintetében.

Lakhatás: A szociáldemokraták győzelmet arattak a német városok lakhatási problémáinak megoldásában. Az ingatlanspekulációk drámai ingatlanár-emelkedéshez vezettek a német nagyvárosokban, ez pedig a megfizethető lakások számának csökkenéséhez és a hajléktalanok számának növekedéséhez vezetett. A győzelem ugyan nagyobb bérleti díj bevezetését jeleni, de az átláthatóság szempontjából rendkívül fontos előrelépés. A lakástulajdonosoknak közzé kell tenniük az előző bérlőre kiszabott bérleti díj dokumentumait, a döntés azonban nem foglalkozik a tulajok megbüntetésével.

Iskolák: A 11 milliárd euróra növelt befektetési alap mellett a két fél megállapodott az együttműködési tilalom feloldásáról, amely megakadályozza az iskolák állami támogatását – pedig ez jobb esetben az állam kizárólagos hatásköre lenne.

Klímaváltozás: A CDU és az SPD egyetértett abban, hogy Németország közzétegye a 2030-as és a 2050-es célkitűzéseit a környezetvédelem terén a nemzetközi megállapodás betartása mellett. Egy külön bizottságot hoznának létre, ami a 2018-as év céljait lefektetve a közlekedési és agrárgazdasági szektorok változásairól készítene jelentést. Barbara Hendricks, a szociáldemokraták környezetvédelmi miniszter már előre közölte: Németország valószínűleg nem lesz képes teljesíteni a 2020-ra kitűzött klímacéljait, az 1990-es állapotokhoz viszonyított 40 százalékos csökkenést.

Digitalizáció: A felek egy olyan “milliárd eurós program” létrehozásáról döntöttek, ami kiterjeszti a szélessávú internetet az ország vidéki területeire. A munkacsoport ígérete szerint 2025-ig mindenki számára elérhetővé válik az országban a gyors internet – azaz törvénnyel garantálják a szélessávú kapcsolat elérhetőségét minden német állampolgár számára. A tervet korábban bírálat érte a Bitkom informatikai szövetség részéről, mivel meglátásuk szerint a terv kötelező mivolta az internetszolgáltatók visszaszorítását eredményezné.

Mezőgazdaság: Betiltják a glifozát növényvédőszert, ami már korábban is súrlódásokat okozott a CSU és az SPD között (pedig rákkockázatú szer Európai Unión belüli használati engedélyét az uniós vezetőség 2022-ig meghosszabbította). A felek emellett az állatkísérletek korlátozásáról is megegyeztek, és egy új “állatjóléti” besorolás létrehozásáról is döntöttek, ami jobb feltételeket teremtene a mezőgazdaságban.

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz