2018. január 20., szombat - Fábián, Sebestyén
Cikkek közt...  Videók közt...  
Elhidegült szövetségesek 2018. január 13., szombat 14:13 | Hírek.sk | Forrás: hirado.hu
WASHINGTON, ANKARA. A napokban újabb mélységet ért el az évek óta feszült diplomáciai viszony Washington és Ankara között. Recep Tayyip Erdogan török államfő a napokban egy beszédében már nyíltan kétségbe vonta az Egyesült Államok és a Törökország közötti stratégiai partnerséget. Az egyre éleződő konfliktusból azonban egyik fél sem profitál.

Alig ült el a tavaly év végi vízumbotrány, a napokban újabb diplomáciai pengeváltás alakult ki az Egyesült Államok és Törökország között. Az ügy hátterében az áll, hogy az amerikai külügyminisztériuma lehetséges terrortámadásokra és a török hatóságok általi önkényes letartóztatásokra figyelmeztette a Törökországba utazó amerikai állampolgárokat. Előbbit a török–szíriai határ mentén fekvő tartományokban tapasztalható biztonsági helyzettel, míg utóbbit és a másfél éve folyamatosan érvényben lévő rendkívüli állapotra hivatkozva indokolták.

Ankarában komoly felháborodást eredményezett a lépés, és hasonló tartalmú utazási tanácsokat adtak ki a tengerentúlra utazó törököknek. A török külügy aggasztónak nevezte az Egyesült Államokban tapasztalható erőszakot, amelynek több alkalommal voltak muszlimok az áldozatai. A török állampolgárok „önkényes” letartóztatását ugyancsak valós veszélynek vélik, amit arra alapoznak, hogy az amerikai hatóságok a közelmúltban két befolyásos török gazdasági vezetőt is eljárás alá vettek.

A török–iráni–azeri állampolgárságú Reza Zarrabot azzal vádolta a szövetségi ügyészség, hogy illegális pénzügyi tranzakciókkal játszotta ki az Irán elleni nemzetközi tranzakciókat. Az üzletember egészen letartóztatásáig közeli kapcsolatokat ápolt a török politikai elittel, sajtóhírek szerint az államfőhöz is bejárása volt. Zarrab korábban 4,5 millió dollárral támogatta Erdogan feleségének jótékonysági alapítványát. A török kormány és média is egyaránt az elnökkel szembeni személyes támadásként kezelte az eljárást.

Egy nappal azt követően, hogy a Zarrab beismerő vallomást tett az amerikai szövetségi bíróságon, a férfi és családja vagyonát is lefoglalták a török hatóságok. Az ügyben az egyik török állami bank, a Halkbank egyik munkatársát, Mehmet Hakan Atillát is bűnösnek találta az amerikai bíróság. A török politika az ítélet után újfent élesen kikelt az amerikai eljárással szemben, amelyet felháborítónak neveztek.

Erősödő Amerika-ellenesség Törökországban

A törökökben komoly bizalomvesztés alakult ki az amerikaiakkal szemben – mondta el a hirado.hu portálnak Egeresi Zoltán Törökország-szakértő. A kutató hangsúlyozta, hogy a feszült viszony hátterében elsősorban a 2016. július 15-i puccskísérlet és az annak szervezésével vádolt hitszónok kiadatása áll. A török kormány az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülent vádolja azzal, hogy a vallási köntösben tetszelgő szervezetét felhasználva erőszakos módszerekkel akarta megdönteni a demokratikusan megválasztott hatalmat.

Egeresi kiemelte, hogy a Gülen-kiadatás elmaradása miatt számottevően megemelkedett az Amerika-ellenesség Törökországban. Míg 2013-ban 41 százalék (!) vélte úgy, hogy az Egyesült Államok veszélyt jelent Törökországra, addig ezzel az állítással a legfrissebb adatok szerint most a törökök kétharmada ért egyet – mutatott rá a szakértő.  Megjegyezte: az Amerika-ellenes narratíva erősödésében jelentős szerepet játszott a török kormánypárti sajtó, amely sajátos értelmezésben interpretálta az ügy kapcsán felmerülő történéseket.

Erdogan elnök csütörtökön tartott beszédében megkérdőjelezte a Washington és Ankara közötti stratégiai partnerséget, és bejelentette, hogy a jövőben egyetlen terroristát sem adnak át az Egyesült Államoknak, amíg az amerikaiak ki nem toloncolják Gülent.

Kurdok a középpontban

Önmagában a Gülen-üggyel azonban nem magyarázható a diplomáciai konfliktus a két ország között, a szíriai rendezés kapcsán ugyancsak markáns ellentét tapasztalható Washington és Ankara között – emlékeztetett Egeresi. Az amerikaiak fegyverekkel, különleges alakulatokkal és légi csapásokkal is támogatják a helyi kurd erők (YPG) harcát az iszlamisták ellen. Törökország ugyanakkor biztonsági kihívásként tekint a YPG-re, mivel Ankara szerint a szervezet organikus kapcsolatban áll a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK), ami 1978 óta harcban áll a török állammal.

Az amerikai–török kapcsolatok megromlása 2014 őszére vezethető vissza. Ekkor folyt a határ menti Kobane ostroma, mellyel a világsajtó jelentős terjedelemben foglalkozott. A helyi kurd erőknek amerikai segítséggel sikerült megtörni az Iszlám Állam offenzíváit, és innen kiindulva sikerült visszahódítani Észak-Szíriát a radikálisoktól. A török vezetés nem engedte meg, hogy török állampolgárok csatlakozzanak a felszabadító harcokhoz, ami miatt napokig tartó zavargások alakultak ki az ország dél-keleti régióiban. A felháborodást csak erőszakos módszerekkel sikerült megfékezni. Az utcai harcokban 31 civil vesztette életét.

Washingtonban rossz szemmel tekintettek a török kormány kemény fellépésére. A szíriai konfliktus kapcsán jelentkező szembenállás azonban 2016-ra erősödött meg igazán – mondta Egeresi. A törökök ugyanis intervenciót hajtottak végre a polgárháború sújtotta országban, ám az Iszlám Államnak a régióból való kiűzésével párhuzamosan a fő célpontjuk a két különálló kurd enklávé stratégiai összeköttetésének megakadályozása állt.

A szakértő azonban fontosnak tartotta leszögezni, hogy ugyan az amerikaiak a szíriai harcokban egyértelműen a kurdok oldalán állnak, de az oroszok is együttműködnek a YPG-vel, így Ankarának nem sikerült maradandó eredményeket elérnie. Még úgy sem, hogy oroszlánszerepet vállaltak a nyugati szereplők által bojkottált asztanai béketárgyalások nyélbe ütésében. Egeresi úgy véli, hogy a török vezetés a közeljövőben éppen ezért inkább egyensúlyozó politikát fog folytatni. Ez támaszthatja alá Emmanuel Macron francai államfő és Erdogan év eleji találkozója, valamint a német és a török külügyminiszter megbeszélése Berlinben.

Washington és Ankara szembenállása a NATO szempontjából is problémás, ám a szakértő szerint valószínűtlen, hogy a török vezetés kilépne a katonai szövetségből, ugyanis továbbra is stratégiai érdekük fűződik a nyugatiakkal való együttműködéshez. A fagyos viszony ugyanakkor rendkívül megnehezíti az érdekérvényesítést Ankara szempontjából.

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz