2017. december 11., hétfő - Árpád
Cikkek közt...  Videók közt...  
Az USA Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának 2017. december 06., szerda 19:58 | Hirek.sk  | Forrás: MTI
JERUZSÁLEM, WASHINGTON. Az Egyesült Államok Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának - jelentette be szerdán Washingtonban Donald Trump amerikai elnök, egyúttal közölte, hogy az amerikai nagykövetséget átköltöztetik Tel-Avivból Jeruzsálembe.

Az amerikai elnök előző nap már tájékoztatta a nagykövetség átköltöztetésének tervéről Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét, aki figyelmeztette Trumpot, hogy a lépésnek veszélyes következményei lesznek.

Donald Trump amerikai elnök szerint már régóta esedékes volt, hogy Washington elismerje Jeruzsálemet Izrael fővárosává, és oda költöztesse a nagykövetségét.

"Meg vagyok róla győződve, hogy eljött az ideje Jeruzsálem elismerésének Izrael fővárosává" - mondta Trump. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok továbbra is "mélyen elkötelezett" a közel-keleti béke megteremtése mellett. Fogadkozott, hogy minden tőle telhetőt megtesz a béke megteremtése érdekében az izraeliek és a palesztinok között. Hangsúlyozta azt is, hogy a tartós békemegállapodás részeként támogatni fogja a kétállami megoldást (vagyis Izrael mellett egy független palesztin állam létrejöttét), és olyan békemegállapodást akar, amely mindkét fél számára elfogadható.   

Az amerikai elnök fehér házi beszédében elismerte, hogy bejelentése után "természetesen lesznek nézeteltérések és ellentétek". "Biztosak vagyunk azonban abban, hogy végül - ahogyan orvosoljuk ezeket az ellentéteket - elérkezünk a nagyobb megértéshez és együttműködéshez" - hangoztatta Trump. Leszögezte, hogy Jeruzsálemnek mindhárom nagy vallás - a zsidóság, a kereszténység és az iszlám - szent helyének kell maradnia.   

Trump arra utasította a külügyminisztériumot, hogy készítse el a nagykövetség átköltöztetésének tervét Tel-Avivből Jeruzsálembe. Ez - mint mondta - "a realitás tudomásul vétele". Felszólított a világ többi országát, hogy kövessék az Egyesült Államok példáját. "Ma végül elismerjük azt, ami kézenfekvő, azt, hogy Jeruzsálem Izrael fővárosa" - mondta Trump.   

Az elnök beszédében többször hangsúlyozta: már régóta esedékes volt, hogy Washington elismerje Jeruzsálemet Izrael fővárosának, oda költöztesse a nagykövetségét, és több elődje fontos kampányígéretévé tette ezt, de megválasztása után nem hozta meg az erre vonatkozó döntést. "Én megteszem" - mondta Donald Trump. Az amerikai elnök nyugalomra szólított fel, és reményét fejezte ki, hogy döntése után a mérsékelt hangok felülkerekednek a gyűlölet hangjain. Hozzátette, hogy Mike Pence alelnök az elkövetkező napokban a Közel-Keletre látogat.

Számos arab és európai ország már előzetesen tiltakozását, illetve aggodalmát fejezte ki az amerikai döntés miatt. Jordánia pedig soros elnökként az Arab Liga, továbbá az Iszlám Együttműködés Szervezete (OIC) rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte.

Netanjahu: Trump bejelentése történelmi jelentőségű

Történelmi jelentőségű Donald Trump amerikai elnök szerdai bejelentése Jeruzsálem elismeréséről Izrael fővárosának és az amerikai nagykövetség Tel-Avivból történő  áthelyezéséről - hangsúlyozta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy előre rögzített videóüzenetében.

Mint mondta, ez fontos lépés a béke irányába. Netanjahu kiemelte: Jeruzsálem elismerését Izrael fővárosának a palesztinokkal kötendő békemegállapodásnak is tartalmaznia kell.

A zsidó állam miniszterelnöke egyben sürgette a többi országot is, hogy kövessék az Egyesült Államok példáját, és helyezzék át diplomáciai képviseleteiket Tel-Avivból Jeruzsálembe.

Naftali Bennett, a diaszpóra ügyeinek miniszter első reagálásában köszönetet mondott Trumpnak, s úgy fogalmazott, ragyogó nap ez a mai a zsidók számára.

Abbász elítélte Trump döntését

Elítélte Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentett azon döntését, hogy Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának, és elrendelte az amerikai nagykövetség Tel-Avivból Jeruzsálembe történő áthelyezését.

A palesztin elnök kijelentette: Trump döntése egyenlő azzal, hogy az Egyesült Államok lemond a közel-keleti békefolyamatban játszott közvetítői szerepéről. Abbász kijelentette azt is, hogy Jeruzsálem "a palesztin állam örök fővárosa".

Jeruzsálemről

Jeruzsálem jogállása az izraeli-palesztin konfliktus legbonyolultabb és legkényesebb kérdése. 1967 óta, amikor is egész Jeruzsálem izraeli kézre került, minden izraeli kormány hangoztatja, hogy az "örök és egységes" Jeruzsálem a zsidó állam fővárosa, míg a palesztinok álláspontja szerint Kelet-Jeruzsálemben kell lennie a leendő palesztin állam fővárosának. A nemzetközi közösség nem ismerte el Jeruzsálemet Izrael fővárosaként, amiképpen nem ismeri el Kelet-Jeruzsálem izraeli annektálását sem. Mivel Tel-Avivot tekintik Izrael fővárosának, a külföldi nagykövetségek is ott működnek.

Jeruzsálem az emberiség történetének egyik szent városa, a zsidó, a keresztény és az iszlám vallás találkozópontja. A három vallásnak egy-egy jelentős szent helye található a városban, a Siratófal, a Szent Sír-templom és a Sziklamecset. A zsidó, keresztény, örmény és muszlim negyedet közös fal veszi körül.

A várost hosszú története során kétszer rombolták le, huszonháromszor állt ostrom alatt és ötvenkétszer támadták meg. Negyvennégy alkalommal foglalták el, illetve foglalták vissza.

Jeruzsálem az évezredek során különböző fennhatóságok alá tartozott. Lakói hol elűzve, hol fogságban, hol viszonylagos függetlenségben éltek.

636-tól különböző muszlim dinasztiák birtokolták, illetve egy részén 1099 után több mint egy évszázadig a keresztesek Jeruzsálemi királysága állt fenn. A törökök 1516-ban foglalták el, és az Oszmán Birodalom (a későbbi Törökország) része volt az első világháború lezárásáig. A török uralom végén a vidéki népesség túlnyomórészt arab, a legnagyobb város, Jeruzsálem lakossága viszont többségében zsidó volt.

1917. december 9-én a török kormány a várost átadta Nagy-Britanniának. A második világháború után Jeruzsálemet Palesztina népszövetségi mandátum székhelyének tették meg, és a britek felügyelete alá került. Az ENSZ Közgyűlése 1947. november 29-én fogadta el 181. számú határozatát, mely szerint Jeruzsálemnek nemzetközi ellenőrzés alá kell kerülnie, egyúttal Kelet-Jeruzsálemet a jövőbeli palesztin állam fővárosaként jelölte meg. (A városnak ekkoriban hozzávetőleg 105 ezer arab és 100 ezer zsidó lakosa volt.) A határozat értelmében a város semleges és demilitarizált övezetté vált volna, amelyet külföldiekből toborzott rendőrség őriz, és ahová mindkét állam lakói betelepülhetnek. Az ENSZ ezzel biztosítottnak látta, hogy a szent városban mindhárom világvallás hívei letelepedhessenek és bántatlanul gyakorolhassák vallásukat.

Izrael 1948. évi függetlenségi nyilatkozata nem említette Jeruzsálemet, de megígérte, hogy Izrael minden vallás szent helyét meg fogja védeni. Izrael a függetlenségi háborúban nagy területeket hódított meg, de elvesztette Jeruzsálem zsidó negyedének óvárosát és a város keleti részét. Jeruzsálem Kelet- és Nyugat-Jeruzsálemre szakadt. 1949 végén Dávid Ben Gurion izraeli miniszterelnök Jeruzsálemet Izrael elválaszthatatlan részének, egyben fővárosának nyilvánította, amit a Knesszet is megerősített. A fővárossá tétel 1950. január 4-én lépett hatályba, de ezt csak kevés ország ismerte el. A hírre Jordánia annektálta Nyugat-Jordániát és Kelet-Jeruzsálemet. Az 1967-es hatnapos háborúban Izrael megszállta Jeruzsálem óvárosát.

Izrael álláspontja szerint sem Jordánia, sem más állam nem szerezheti meg az ellenőrzést Jeruzsálem felett, erre egyedül Izrael jogosult. Az izraeli parlament, a Knesszet 1967-ben külön törvényt alkotott Jeruzsálemről, amely kimondja, hogy minden vallás szent helyei szabadon látogathatók, Izrael biztosítja védelmüket.   

Az 1980. július 30-án kelt Jeruzsálemről szóló törvény a várost egységesnek tekintette, és Izrael szétválaszthatatlan fővárosának nyilvánította. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 478. számú határozatában jogellenesnek ítélte Kelet-Jeruzsálem bekebelezését, egyben javasolta, hogy az ott működő követségeket az érintett államok költöztessék el onnan. Az Egyesült Államok törvényhozása 1995-ben arról határozott, hogy követségét Jeruzsálembe helyezi át, mert Izraelnek ugyanúgy joga van megválasztani fővárosát, mint bármely más országnak. Ezt a döntést azonban eddig nem hajtották végre.

1988-ban Jordánia lemondott az elvesztett területek iránti igényéről. Ugyanebben az évben a Palesztinai Felszabadítási Front egyoldalúan kikiáltotta a Palesztin Államot, és fővárosának Jeruzsálemet nevezte meg. Bár ezt több arab állam elismerte, valójában semmi sem teljesült ebből. A Palesztinai Felszabadítási Front és Izrael által 1993-ban aláírt oslói szerződés sem érintette Jeruzsálem kérdését.   

A város 750-800 m-es átlagmagasságon fekszik a Földközi-tenger és a Holt-tenger között, a Júdeai-hegyvidéken. Lakosainak száma jelenleg 883 ezer fő, 64 százaléka zsidó, 35 százaléka arab, 1 százalék egyéb. Jeruzsálem óvárosa 1981-ben a Világörökség része lett.

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz