2017. július 22., szombat - Magdolna
Cikkek közt...  Videók közt...  
Iszlám Állam - A visszatérő harcosok veszélyt jelenthetnek a Balkánra 2017. július 17., hétfő 11:20 | Hírek.sk | Forrás: MTI | Frissítve: júl.17. 12:21
BELGRÁD. Az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet soraiban harcoló balkáni fegyveresek veszélyt jelenthetnek származási országukra, ha a harcok lezárulta után hazatérnek - jelentette ki Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter a Vecernje Novosti című belgrádi napilap hétfői beszámolója szerint.

A belügyi tárca vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbiából 49-en csatlakoztak a szíriai és az iraki harcokhoz az Iszlám Állam oldalán. Azt mondta: néhányan közülük meghaltak, de sokan még most is a harctéren vannak. Aláhúzta, hogy a szerb harcosok száma lényegesen kisebb, mint a sok más környező országból származó fegyveresé, de akár néhány harcos is veszélyt jelenthet, ha hazatér. Emlékeztetett arra, hogy például Koszovóból és Bosznia-Hercegovinából több százan csatlakoztak a külföldi harcokhoz.   

A szerb parlament 2014 végén módosította a büntető törvénykönyvet, amelyben már büntethetővé vált a külföldi harcokban való részvétel, sőt a toborzás is. Hasonló törvény létezik mindegyik nyugat-balkáni országban.   

Nebojsa Stefanovic szerint a tapasztalat azt mutatja, hogy a hazatérő harcosok nem teszik le a fegyvert később sem, hanem maradnak annál, amit jól megtanultak: a fegyveres erőszaknál és a terrorizmusnál.   

Zoran Dragisic, a Belgrádi Egyetem biztonságpolitikai karának tanára szerint a szerb titkosszolgálatok minden olyan szerb állampolgárról tudnak, aki csatlakozott az IÁ-hoz, hiszen ők bűncselekményt követtek el, és ha hazatérnek, börtönbüntetés vár rájuk.   

Szerbiában az iszlám szélsőségesség központja a délnyugat-szerbiai Tutin, ahonnan a legtöbben csatlakoztak a közel-keleti terrorszervezethez. A legfőbb toborzóhely pedig a bosnyák többségű Novi Pazar. Az Iszlám Állam európai központja Bécsben és néhány német városban van - tette hozzá Zoran Dragisic.   

Veszélyt jelent Koszovó is, ahonnan több százan mentek el, és az albán terroristák kegyetlenségükről váltak hírhedtté.   

A szakértők abban egyetértenek, hogy a szélsőséges iszlamisták többször is megfenyegették a Balkánt, és ha egyszer úgy döntenek, hogy hazatérnek, veszélyt jelenthetnek az egész térség számára.

Pristinai lapértesülés: a terrorszervezet női vezetője Koszovóból származik

Koszovóból 44 nő csatlakozott az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet iraki és szíriai harcaihoz, és közülük került ki a női kiképző központok vezetője, a 23 éves Chamile Tahiri is - számolt be a koszovói biztonsági tanulmányok központjának adatairól a pristinai sajtó hétfőn.

Az információk szerint Chamile Tahiri az egyik legradikálisabb női harcosként vált ismertté az Iszlám Állam köreiben, és több tucat Koszovóból, Macedóniából és Albániából származó albán nemzetiségű nőt toborzott a terrorszervezet számára.   

A rendelkezésre álló adatok szerint Tahiri jobbkeze, Laura Huseini szintén Koszovóból származik, és amikor az Iszlám Államhoz csatlakozott, férjét és bátyját is megnyerte az ügynek.   

Feltételezések szerint 2015 óta a koszovói nők 37 gyereket szültek a dzsihadistáknak. Az IÁ soraiban harcoló nők azonban a legtöbbször nem azért utaztak el a szíriai és az iraki harctérre, hogy ott a harcosok ágyasai és feleségei legyenek, hanem aktívan részt vesznek az akciókban, legfőbb feladatuk pedig a toborzás. A kizárólag nőkből álló alakulatokhoz sokan csatlakoztak Nyugat-Európából is, őket főleg az interneten keresztül sikerült meggyőzni arról, hogy utazzanak el a közel-keleti harcterekre, és vegyék fel az iszlám vallást.   

A beszámoló szerint furcsának tűnhet, de az IÁ-hoz csatlakozó nők többsége felsőfokú végzettséggel rendelkezik, felvételkor ugyanis a magasan képzett nőket részesítik előnyben, főleg azokat, akik magas szinten foglalkoznak számítástechnikával.   

A pristinai belügyminisztérium adatai szerint mintegy 300 koszovói csatlakozott a korábbi években a szíriai és az iraki harcokhoz, a harctereken pedig mintegy 50 koszovói vesztette életét. Az 1,8 milliós Koszovó lakosságának több mint 95 százaléka iszlám vallású, a szélsőségesekk azonban csak kis számban vannak jelen.   

A koszovói törvények 2015 óta tiltják a külföldi harcokban való részvételt. A törvény 15 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja azokat, akik külföldi katonai, félkatonai vagy rendőri egységekhez csatlakozva zsoldosként vesznek részt bármilyen összetűzésben Koszovó területén kívül. Emellett bünteti azokat is, akik a harcokban való részvételre buzdítanak vagy toboroznak másokat.

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz