2017. június 22., csütörtök - Paulina
Cikkek közt...  Videók közt...  
Orbán: Különböző kulturális alapokból különböző migrációs politikák származnak 2017. június 19., hétfő 17:35 | Hírek.sk | Forrás: MTI | Fotó: MTI | Frissítve: jún.19. 20:14
VARSÓ. Különböző kulturális alapokból különböző migrációs politikák származnak - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Varsóban, a visegrádi országok (V4) és a Benelux-államok kormányfőinek csúcstalálkozója után.

Orbán Viktor a hét miniszterelnök közös sajtótájékoztatóján a migráció témájáról szólva kifejtette: a tanácskozáson – amelyen különböző kulturális hátterű és alapú államok vettek részt – voltak olyan országok, amelyek világossá tették, nem akarnak változtatni kulturális mintázatukon, “mások pedig már egy sokkal színesebb világban élnek, mint mi”.

Az EU próbáljon meg kialakítani egy közös koncepciót

Ez a nagy távolság is jól mutatja, milyen heroikus dologra vállalkozott az Európai Unió, hogy egy közös migrációs politikát építsen fel – mondta, tiszteletreméltónak nevezve ugyanakkor ezt a kísérletet, amelyben “kis lépésekben haladunk”, de voltak biztatásra okot adó részletek.

Ezért “az EU-t továbbra is biztatjuk, hogy próbáljon kialakítani az egymástól távoli álláspontok ellenére valami közös koncepciót” – tette hozzá a kormányfő. A V4-Benelux-csúcstalálkozó migrációs véleményeit úgy összegezte: “a külső dimenziót tekintve nagyobb egyetértés volt, mint a belsőt tekintve”.

A határokat meg kell védeni 

Egyetértés volt abban, hogy a határokat meg kell védeni, hogy jó lenne a menekülteket és a migránsokat minél korábban szétválasztani, ahogyan abban is, hogy megállapodást kell kötni minden származási és tranzitországgal. Emellett fel kellene állítani a biztonságos harmadik és származási országok közös EU-s listáját – sorolta a közös pontokat Orbán Viktor.

Bár a vélemények sokszínűek, mégis sikerült néhány kérdésben egyetérteni, ami megbecsülendő érték és eredmény – zárta nyilatkozatát a miniszterelnök, akinek szavai szerint az izgalmas találkozón közelebb kerültek a Benelux-országok vezetőihez, mint azt korábban gondolta volna.

Magyarország nem zárkózik el a tárgyalásoktól

A kormányfő újságírói kérdésre válaszolva arról is beszélt, hogy “a migráció kérdése minden nemzetet a szívénél érint meg”, arról a kérdésről szól ugyanis, “kikkel élünk együtt egy országban”. Mivel “különböző történelem van mögöttünk, mások a hagyományaink, mást gondolunk a saját magunk integrációs képességéről, ezért nagyon nehéz lesz egy közös álláspontot kialakítani” – mondta a miniszterelnök.

Kifejtette: noha olyan álláspont kialakítható, amelynek vannak egybeeső elemei, de egy egységes európai migrációs politika kialakítása felől kétségei vannak, és nem is nagyon látja az esélyét, de Magyarország nem zárkózik el a tárgyalásoktól.

Magyarország átveszi a V4-országcsoport soros elnökségét

Magyarország tiszteletben tartja az uniós tagállamok közötti – a történelmi okokból érthető – kulturális különbségeket, és a tisztelet mondatja azt, hogy “itt az a helyes, ha az ambíciószintet alacsonyan tartjuk” – fogalmazott.

Egy másik kérdésre Orbán Viktor azt mondta: közép-európaiként az identitás kérdését tartja a legfontosabbnak, és a migráció éppen ezzel függ össze. “Ne csináljunk olyan migrációs politikát, amelynek eredményeképpen mi többé nem leszünk azok, akik most vagyunk” – szavai szerint ez a magyar álláspont antropológiai alapja.

A csúcstalálkozó után, hétfő délután a varsói Királyi Várban Lengyelország ünnepélyesen átadja a V4-országcsoport soros – júliustól 2018. júniusig tartó – elnökségét Magyarországnak.

Szydlo: az Európai Uniónak reformokra és egységre van szüksége

Az Európai Uniónak (EU) reformokra és egységre van szüksége - jelentette ki Beata Szydlo lengyel kormányfő hétfőn Varsóban, a visegrádi országok és a Benelux-államok miniszterelnökeinek csúcstalálkozóját követő sajtóértekezleten.

A megbeszélésen Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia (V4), valamint a Benelux-államok (Belgium, Hollandia és Luxemburg) kormányfői - akik 2001 óta először találkoztak ilyen formátumban - többek között a Brexit következményeiről, a migrációs válságról, a közös uniós védelmi politikáról, az EU keleti politikájáról tárgyaltak.

A politikusok elmondták: az egyeztetés során akadtak nézeteltérések, és volt, amiben közös nevezőre jutottak. Szydlo "jónak és nyitottnak" minősítette az EU-n belül működő két országcsoport találkozóját. "Különbségek bizonyos témák értelmezésében akadnak, viszont az értékekre vonatkozóan nincsenek közöttünk eltérések" - szögezte le.

Az EU jövőjéről szólva elmondta, annak "reformokon és a közösség egységén kell alapulnia, a megosztottság Európa gyengítését jelenti". Varsó számára a legfontosabnak a szolidaritás, a kölcsönös tisztelet, a nemzetállamok eltérő problémáinak figyelembevételét, az európai biztonság elvét nevezte.

Lengyelország szerint Európa nagyobb szerepet vállalhat a biztonságpolitikában - mondta Szydlo, hozzátéve: az EU védelmi politikájának a NATO-val való együttműködésre, az Európát délről és keletről egyaránt érő fenyegetések közös meghatározására kell támaszkodnia.

Fico: az Európai Unióban arról kell tárgyalni, ami összeköt

Robert Fico kormányfő - a hétfőre virradó éjjel elkövetett londoni gázolásra is utalva - hangsúlyozta: az EU-nak csak akkor lesz jövője, ha képesek leszünk összetartani. Az uniós szinten folytatott tárgyalásokon mellőzni kell azokat a témákat, amelyekben nézeteltérések állnak fenn, és arról kell tárgyalni, ami összeköt - jelentette ki.

A kormányfők elmondták, a nézeteltérések a migráció témájában jelentkeztek közöttük. "A szolidaritás nem rugalmas - ez az alapja az európai projektnek, és ha most mindenki elkezdi meghatározni, más-más meghatározásokra jutunk" - utalt a menekültek befogadását illető korábbi visegrádi koncepcióra Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök.

Bohuslav Sobotka cseh kormányfő megerősítette: a két regionális csoport kormányfői nem értettek egyet a menekültelosztási kvóták témájában.

Xavier Bettel a kormányfői találkozón megtárgyalt fontos kérdések közül kiemelte továbbá az EU keleti szomszédságpolitikáját és  hangsúlyozta az Oroszországgal folytatandó párbeszéd fontosságát. "Beszélnünk kell egymással, nemcsak a szankciókkal kell foglalkoznunk, nemcsak újabb szankciókkal kell reagálnunk" - vélekedett, az ukrajnai Krím félsziget 2014 tavaszán történt elcsatolása miatt Oroszország ellen bevezetett büntetőintézkedésekre utalva.

Úgy vélte, hogy a szankciók közép- és hosszú távon fenntarthatatlanok. "Kiutat kell keresnünk, meg kell oldanunk a krími válságot" - sürgette, aláhúzva: a Krím elcsatolása, "az Ukrajnára gyakorolt nyomás" elfogadhatatlan.

Beata Szydlo az EU keleti szomszédságpolitikájáról elmondta: itt közös volt az álláspont a Keleti Partnerség programot illetően, a kormányfők megegyeztek, hogy az EU-nak nyílt politikát kell folytatnia az együttműködni szándékozó kelet-európai országokkal. Lengyelország arra fog törekedni, hogy a novemberben esedékes keleti partnerségi csúcs zárónyilatkozata minél konkrétabb legyen - tette hozzá Szydlo.

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz