2018. február 18., vasárnap - Bernadett
Cikkek közt...  Videók közt...  
Az örökül kapott munkát folytatni kell - 65 éve alakult meg a MATESZ 2018. február 03., szombat 8:22 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk, - miskó -
KOMÁROM. Emlékkonferenciát rendezett a Magyar Területi Színház - MATESZ megalakulásának 65. évfordulója alkalmából február 2-án a Tiszti Pavilon dísztermében a Dialóg nonprofit szervezet. A színháztörténeti kiállítással színesített tanácskozás után Soóky László Egy disznótor pontos leírása című mesélő színházát Lajos András dunamocsi származású, Magyarországon élő színművész előadásában élvezhette a közönség. A rendezvény fővédnöke a Csemadok Országos Választmánya volt.


Ne merüljenek feledésbe a meghatározó színháztörténeti események!

Havasi Péter kassai színművész-műsorvezető az emlékkonferencia elején üdvözölte a közönség soraiban helyet foglaló Matesz-színházalapítókat, a Komáromi Jókai Színház Örökös Tagjait és egykori dolgozóit, továbbá Menyhárt Józsefet - a Magyar Közösség Pártja országos elnökét, Bárdos Gyulát – a Csemadok országos elnökét, Stubendek Lászlót – Komárom polgármesterét és helyettesét, Keszegh Bélát, Jarábik Gabriellát – a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumának igazgatóját, valamint Huszár Lászlót - a dunaszerdahelyi székhelyű Magyar Művelődési Intézet igazgatóját, illetve a meghívott előadókat s több helyi oktatási és kulturális intézmény, egyesület képviselőit.

A főszervező Varga Emese - a Komáromi Jókai Színház dramaturgja - tartalmas megnyitó beszédében egyebek mellett hangsúlyozta: többedmagával együtt fontosnak tartja a színházi hagyomány megőrzését – azt, hogy a meghatározó színháztörténeti események ne merüljenek feledésbe. Úgy gondolja: „folytatni kell azt a munkát, amit örökül kaptunk”. Véleménye szerint a politikai klikkesedés és vetélkedés helyett végre el kell kezdenünk beszélgetni egymással - egymásra figyelve, egymást meghallgatva és tisztelve...

Ferenczy Anna alapító tagot virágcsokorral köszöntötték a házigazdák

A MATESZ egyik már elhunyt alapító tagja, Bugár Béla visszaemlékezését egy filmfelvétel idézte. Az is elhangzott: a Magyar Területi Színház 1952. október elsején központi pártutasításra alakult meg. A társulathoz 11-en a Faluszínház magyar tagozatából érkeztek. A komáromi színtársulat első előadását (Urbán Ernő Tűzkeresztség - rendezte: Munk István) a Katolikus Legényegylet egykori (azóta lebontott) székházában 1953. január 31-én tartotta.

A MATESZ 20 alapító tagja (Bottka Zsuzsa, Budai Imre, Bugár Béla, Fellegi István, Fekete Gyula, Ferenczy Anna, Gábor (Grábner) Gyula, Gyurkovics Mihály, H. Budai Mária, Husvár Ferenc, Király Dezső, Kiss Lajos, Konrád József, Kovács Irén, Lehotay Antal, Lelkes Margit, Lőrincz Margit, Siposs Jenő, Turner Zsigmond, Udvardi Anna) közül a jelenlevő Ferenczy Anna Érdemes Művészt virágcsokorral köszöntötték az ünnepség szervezői. Gál Katalin énekes az A csitári hegyek alatt című magyar népdallal színesítette a műsort, zongorán Kis Jakab József kísérte őt.

Tóth László: vakmerő dologra vállalkoztak, de az eltelt 65 év őket igazolta

Déryné örökösei, a Magyar Területitől a Jókai Színházig címmel Tóth László irodalmár-színháztörténész tartott eladást. Leszögezte: Komárom már a XIX. században is az egyik leggazdagabb játékszíni hagyományokkal rendelkező város volt, ahol rendszeresen több vendégtársulat is fellépett. Az előadó méltatta Fellegi István MATESZ-alapító igazgató áldozatkész munkáját és a basáskodó hatóságokkal szembeni mindenkori bátor kiállását. Az alapítók vakmerő úttörő vállalásának nevezte a hihetetlenül nehéz körülmények között folyt színházcsinálást, hangsúlyozva: az eltelt 65 év őket igazolta. Majd az érték- és nemzedékváltás későbbi időszakát jellemezve megjegyezte: fokozatosan  a szlovák és a magyarországi színházi szakma is felfigyelt a MATESZ előadásaira. A hazai magyar színészek képzése kapcsán felhívta a figyelmet a mindmáig tartó áldatlan helyzetre: sok frissdiplomás felvidéki színészünk inkább az anyaországban keresi boldogulását...


A MATESZ 1990. június 1-én vette fel a Jókai Színház nevet. 1996-ban a Mečiar-kormány megszüntette jogalanyiságát, melyet csak 1999-ben szerzett vissza. 2002-ben pedig átadták a Vasmacska Stúdiószínpadát.  

Pásztó András: a Thália Színpad 1969. november 29-én tartotta első bemutatóját

Tóth László részletes ismertetője után A Thália Színpad megalakulása és önállósodása címmel Pásztó András kassai dramaturg előadása hangzott el. Elmondta: a kassai Ipari Középiskola tonatermeként is használt kultúrtermében alakult meg a kassai Thália Színpad, amely 1969. november 29-én Gömörhorkán mutatta be első előadását, Carlo Goldoni Két úr szolgája című darabját. A MATESZ kassai kihelyezett színpadaként működött, művészeti arculatának kialakításából oroszlánrészt vállalt Beke Sándor rendező és Gál Sándor irodalmár-dramaturg.

Miután Beke Sándor 1976-ban kénytelen volt Magyarországra távozni, egy hullámvölgy következett a kassai színtársulat életében: nemcsak a rendezőjét veszítette el, a színművészeti főiskolát végzett ifjú színészei is máshová szerződtek. 1990. július 1-től Kassai Thália Színház néven Kolár Péter igazgatásával, súlyos anyagi és műszaki jellegű problémák közepette működhet önálló magyar színtársulatként. Az 1993 tavaszán megvásárolt romos épület felújításával saját székhelyhez jutott, 1994 novemberében pedig megnyílt a Márai Stúdiója. 1995-99 között az Abaúji Kulturális Központ alárendelt intézményeként működött, s önállóságát csak 1999 áprilisában nyerte vissza. 2002  áprilisa óta a Kassa Megyei Önkormányzat fennhatósága alatt tevékenykedhet. Kolár Pétertől 2011. május 1-én a jelenlegi színidirektor, Czajlik József vette át az igazgatói stafétabotot. A kassai intézményben 1969-től máig összesen 75 rendező irányításával 228 bemutatót tartottak. Az előadások közl felét (34) Beke Sándor rendezte.

Hizsnyan Géza: óriási művészi potenciál rejlik felvidéki színészeinkben

A Komáromi Jókai Színház és a Thália Színház szakmai fejlődése a rendszerváltást követően címmel Hizsnyan Géza színházkritikus előadása hangzott el. Elmondta: a Tháliának az 1989-es rendszerváltást követően egyetlen főiskolai végzettségű színésze, sőt, saját rendezője és dramaturgja sem volt. A komáromi színtársulat akkor némileg jobb helyzetben tevékenykedett. Annak élére hazahívták Beke Sándort, aki támogatta a „kassai kistestvér” önállósulását.

Fokozatosan mindkét intézmény társulata megerősödött, és dominálni kezdett az értékcentrikus dramaturgia. Hizsnyan azonban úgy látja, hogy „a bemutatott produkciók egységesen magas szakmai színvonalának, kiegyensúlyozottságának biztosítása máig nem sikerült”. Végül hangsúlyozta: óriási művészi potenciál rejlik a jelenlegi felvidéki színészeinkben, akiknek a teljesítményére már a szlovák és a magyarországi szakma is felfigyel. Megvannak tehát a  színvonalas színházi munkához szükséges lehetőségek...

A színházigazgatók vallomásai után Lajos András színművész remekelt

Az emlékkonferencián a színházigazgatók vallomásainak is helyet adtak. A MATESZ élén Fellegi István (1952–1963), Krivosik István (1963–1969), Dráfi Mátyás (1969–1971), Krivosik István (1971–1977), Konrád József (1977–1979), Takáts Emőd (1979–1989) Beke Sándor (1989–1994), Holocsy István (1994–1996), Mokos Attila (1996–1997), Németh Ica (1997–1998), Takáts Emőd (1998–1999) , Kiss Péntek József (1999–2003) és Tóth Tibor (2003–) követték egymást. Közülük Dráfi Mátyás, Takáts Emőd, Beke Sándor, Mokos Attila és Tóth Tibor osztották meg emlékeiket, gondolataikat a hallgatósággal, a már elhunyt Konrád József és Holocsy István gondolatait pedig hangfelvételről idézték fel.


Beke Sándor jókívánságként elmondta: „Engem az élet nagyszerű színészi alakításokkal ajándékozott meg (sorolta kapásból a jelenlevő színészek emlékezetes főszerepeit). Ilyenekből nagyon sokat kívánok nektek, színészeink, színházaink!” Tóth Tibor pedig leszögezte: „mindig másfajta akadályokat leküzdve kellett-kell megküzdenünk színházunk fennmaradásáért, annak gazdasági helyzete sosem volt kielégítő”. Hozzáfűzte: igazgatóskodása 15 éve alatt 87 bemutatót tartott a Jókai Színház, évi 5-7 bemutatójuk 30 százaléka tájelőadás. „Erős társulatunk alkalmas a nívós kollektív alkotómunkára. A jó színház az, amit néznek...”.

A tanácskozást követő fogadáson Bárdos Gyula Csemadok-elnök köszöntője hangzott el, az ünnephez méltó záróakkordként pedig a dunamocsi származású Lajos András, a Miskolci Nemzeti Színház tagja Soóky László Egy disznótor pontos leírása című mesélő színházával a Prágai Tavaszt követő konszolidációs időszakot elevenítette fel – jóadag humorral is fűszerezve a politikummal erősen átitatott mondanivalót. Ahogy az elmúlt hónapokban több felvidéki fesztiválon, úgy ez alkalommal is maradandó művészi élménnyel ajándékozta meg a jelenlevőket.

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz