2018. február 19., hétfő - Zsuzsanna
Cikkek közt...  Videók közt...  
Egyetemi emléknapot tartottak Selye János születésének 111. évfordulóján 2018. január 26., péntek 16:30 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk, - miskó - | Fotó: drozd, - nmi -
KOMÁROM. Névadója születésének 111. évfordulója alkalmából január 26-án Selye János-emléknapot tartottak a komáromi Selye János Egyetemen. A rendezvényen Szabó Sándor, az Irvine-i Kaliforniai Egyetem orvosprofesszora, Selye János egykori doktorandusza és Kiss László docens, orvostörténész tartott előadást.

Juhász György, a Selye János Egyetem (SJE) rektora köszöntőjében hangsúlyozta: Selye János (Bécs, 1907. I. 26 – Montréal, 1982. X. 15.) születésének időpontja jeles napként íródott be intézményük történetébe, ezért nemcsak a jubileumok idején, hanem minden évben fontosnak tartják a megemlékezést. Az idei emléknapjukra meghívták a Selye János Gimnázium, valamint a Pozsonyi utcai Műszaki Szakközépiskola tanárait és diákjait is.

A rektor ezt követően átadta a szót a vajdasági származású Szabó Sándornak, az Irvine-i Kaliforniai Egyetem orvosprofesszorának, Selye János egykori doktoranduszának, hogy tartsa meg az Amit tudni kell Selye János munkásságáról és a stresszről című előadását.

Selye János egyik utolsó magyar doktorandusza elmondta, hogy négy évig dolgozott együtt nagy tudású, ám szigorú mesterével, akinek nem csak az érdemeit ecsetelte, hanem azt is megemlítette, hogy ő a napi 12 órás munkát kollégáitól, akárcsak önmagától még ünnepnapokon is megkövetelte. Egyebeken kívül arról is beszélt, hogy Selye első stresszel kapcsolatos tudományos cikke 1936-ban jelent meg a Nature folyóiratban, de csak 1964-ben tette közzé a stressz első hivatalos definícióját, amely így hangzik: „A stressz a szervezet nem-specifikus reakciója“.

Szabó Sándor leszögezte: Selye munkássága sokkal több volt, mint a stresszkutatás. Hangsúlyozta, Selye elsősorban azért érdemelte volna meg a Nobel-díjat, mert az 1941-43 közti időszakból tőle származik a szteroidok tudományos alapon történő felosztása és elnevezése, s az is nagy érdeme, hogy felfedezte a glükokortikoidok gyulládásellenes hatását. Mindezek miatt 1950-ben állt legközelebb ahhoz, hogy a díjat megkapja. Amikor azonban erre nem került sor, három hétig senkivel sem volt hajlandó beszélni, csalódottságában teljesen magába zárkózott.

Selye további nagy érdemeiként említette a plurikauzális-multifaktorális betegségek leírását, illetve fogalmuk bevezetését, valamint azt, hogy az emberi betegségek okozóit állatmodelleken vizsgálta, illetve szigorú tudósképző tanítóként is tevékenykedett. Az előadás során az is elhangzott, 1976-ban jelent meg a Szabó Sándornak dedikált utolsó tudományos szakkönyve, önéletrajzát pedig először 1976-ban francia nyelven, 1977-ben pedig angolul jelentették meg. Bár a 60-as évektől foglalkoztatta őt a hazatelepülés gondolata, de az akkoriban nem valósulhatott volna meg. Szabó professzor zenei betétekkel színesített előadása végén mestere meg nem élt 111. születésnapján a jelenlevőkkel együtt elénekelte a Happy Birthday dalt.

Téves időpont szerepel a Selye komáromi tartózkodását jelző emléktáblán?

Kiss László felvidéki orvostörténész, docens, író Újabb adatok Selye János felvidéki gyökereiről és komáromi éveiről címmel tartott előadást, illetve kutatási eredményeiről számolt be. Egyéb érdekességek mellett elmondta, hogy Selye János apja, Hugó a Trencsén megyei Poroszkán született, nagyapja, Samu pedig még a Schlesinger nevet viselte. A névváltást vélhetően apja 1893-95 között érte el, aki 1903-ban katonaorvosként az Orvosi Hetilapban magyar nyelven publikálta A hadsereg trachoman-ügye című tanulmányát. Selye Jánosnak azonban nem csak az apja és a nagyapja, hanem a dédapja is orvos volt, s az előadó felszólította a „selyés“ egyetemistákat a dédapjával kapcsolatos információk, adatok felkutatására.

Kiss László úgy véli, hogy a világhírű professzor komáromi tartózkodását jelző (1907-1929?) Határőr utcai emléktáblán majd módosítani kell az időponton, hiszen ő kutatásai szerint nem 1907-ben, hanem leghamarabb csak 1909-ben érkezhetett a Duna-parti városba. 1907-ben ugyanis még a csehországi Terezínben sebész-főorvosként dolgozott, amit dokumentumok is bizonyítanak. Azt is felkutatta, hogy a hajdani komáromi bencés gimnazista kedvenc tanára a filozófiát oktató Bognár Cecil Pál volt, akivel felnőttként is levelezett. Kapcsolatukról a pannonhalmi Bencés Főapátság birtokában levő Bognár-hagyatékban pár levelük is tanúskodik, amelyeket talán osztrák édesanyja hatására Selye Hansi néven írt alá. Ugyanakkor az előadó kiemelte Selye magyar apjától örökölt mély magyarságtudatát, hiszen például az Egyesült Államokban kapott George Washington-díjat is magyarul köszönte meg. Az 1960 májusában Pozsonyban tartott nagyon sikeres előadásán, amely szlovák nyelvű változata a Bratislavské lekárske listy nevű lapban is megjelent, pedig magyar nyelven is köszöntötte a jelenlevőket.

Érdemes betérni a sok érdekességet kínáló Selye-emlékszobába

A stressz eredete és alapjai címmel, Magyarország Pozsonyi Nagykövetsége és a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum támogatásával 2017. január 26-án Selye professzor születésének 110. évfordulója alkalmából állandó kiállítás nyílt az egyetem konferencia-központjában, bemutatva Selye érdekes személyiségét. A tárlatkurátorok a tudós által írt egyes szövegeket is felhasználták, s a kiállításon megtekinthető a stressz folyamatának sematikus rajza, az anyakönyvi és keresztelési kivonata, illetve több, családjáról és kollégái társaságában készített érdekes fotó, valamint Vass Judit rendező Selyéről készített In vivo című filmjének egyik részlete is.

A keddenként és csütörtökönként 9-től 11 óráig, s előzetes egyeztetés után akár más időpontban is ingyen megtekinthető emlékszobát az idei emléknap résztvevői is szemrevételezhették.

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz