2017. november 24., péntek - Emma
Cikkek közt...  Videók közt...  
Megemlékezés Komárom visszacsatolásának 79. évfordulójáról 2017. november 07., kedd 9:10 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk, - miskó -
KOMÁROM. A dél-komáromi Endresz Csoport Egyesület a Tolma Baranta Egyesület, a Vitézi Rend, valamint az észak-komáromi Egy Jobb Komáromért Polgári Társulás és a Komáromi Szekeresgazdák Hagyományőrző Egyesület közreműködésével megemlékezést tartott Komárom visszacsatolásának 79. évfordulója alkalmából november 6-án este a dél-komáromi Szabadság téren álló I. világháborús emlékműnél.

A koszorúzással záruló esemény szónoka Vitéz Zetényi-Csukás Ferenc, a Horthy Miklós Társaság elnöke volt.

Az 1938. november 2-án meghozott első bécsi döntést a bécsi Felső-Belvedere kastélyban hirdették ki. Annak értelmében békés úton történő etnikai-területi revízióra került sor. "Valójában ezt nem csak a németek és az olaszok döntötték el, hanem rajtuk kívül a franciák és az angolok is szentesítették a megállapodást. Azzal összhangban a Felvidék jelentős nagyságú magyarlakta része, így Észak-Komárom is visszakerült a Magyar Királysághoz. Elődeink azonban a területek visszacsatolásának csak a II. világháború végéig, a Trianon előtti határok visszaállításáig örülhettek. Hozzátenném: ennek ellenére Csehszlovákia mégsem volt a II. világháború nyertese, hiszen annak kirobbantásakor Németországgal közösen támadta meg Lengyelországot...“ – mondta el a hagyományos komáromi megemlékezés kapcsán portálunknak Arlett Tamás, a főszervező Endresz Csoport Egyesület elnöke.

A csoport tagjai az elmúlt évek során előbb szűkebb, majd egyre nagyobb körben, több pártot és civil társulást is bevonva idézték fel Komárom visszacsatolását. Fontosnak tartják, hogy újkori történelmünk a komáromiak számára ezen örömteli eseményéről se feledkezzünk meg, hiszen arról a szégyenletes trianoni döntésnél is jóval kevesebbet tudnak az emberek.

Az idei megemlékezésen közel százötvenen gyűltek össze az I. világháborús emlékműnél, amelyet végül több észak- és dél-komáromi szervezet, illetve párt koszorúzott meg. Észak-Komárom városvezetését PhDr. Knirs Imre, Dél-Komáromét pedig Czita János alpolgármester képviselte, továbbá jelen volt Molnárné dr. Taár Izabella komáromi járási hivatalvezető is.

A Himnusz közös eléneklése és Vasi Ildikó szavalata után Vitéz Zetényi-Csukás Ferenc, a Horthy Miklós Társaság elnöke beszédében 1920-től kezdődő történelmi áttekintést nyújtott a jelenlevőknek. Hangsúlyozta: „Horthy Miklós elutasította Hitler hajdani felkérését, hogy fegyverrel támadjon  Csehszlovákiára. Aztkövetően Hitler ellenszenvvel viselkedett a magyarokkal szemben...“.

Az első bécsi döntést értelmében etnikai-területi revíziót megvalósítva 11 927 négyzetkilométernyi Trianonban elcsatolt felvidéki és dél-kárpátalji területet juttattak vissza Magyarországnak. A visszacsatolt területen 869 ezer lakos, köztük 752 ezer magyar (86,5%) és 117 ezer más nemzetiségű személy élt. A döntésnek köszönhetően újra Magyarországhoz tartozhatott, „hazatért” Komárom, Kassa, Rozsnyó, Ungvár, Munkács, Beregszász, Rimaszombat, Érsekújvár, Léva és Losonc városa.

„A magyar királyi honvédség november 5. és 10. között valóságos diadalmenetben vonult be a csehszlovák hadsereg által kiürített területre, ahol mindenütt örömmel, virágesővel fogadták őket. Bebizonyították, hogy nincs lehetetlen, széttörhetők a trianoni béklyók” – fogalmazott a szónok.

Majd kiemelte: „Horthy Miklós kassai bevonulása során békejobbot nyújtott a tót atyafiaknak, amikor szlovákul szólt hozzájuk, és meleg szeretettel üdvözölte őket. Megígérte nekik, az egész magyar nemzet megértő szeretete életszínvonalatok emelésén kívül biztosítani fogja részükre a szlovák nyelv és kultúra teljes szabadságát is. Még a Pesti Hírlapnak tudósító Márai Sándort is érzelmei kerítették hatalmukba, nem tudott elfogultság nélkül írni szülővárosa hazatéréséről”. 

A II. világháború után megkötött párizsi béke a második bécsi döntéssel együtt érvénytelennek nyilvánította az első bécsi döntést, a korábban visszacsatolt területek pedig újra Csehszlovákiáé lettek.

„Ma nem tankok kellenek, hanem lélek. Autonómiára, a kisebbségi jogok betartására, hazafias nevelésre van szükség. Nemzeti öntudatra nevelő iskolákra, katonai szellemre, egészséges testű és lelkű magyarokra. Istent kérem, segítsen abban, hogy ez megvalósuljon, hogy legalább gyermekeink tisztességes életet élhessenek magyarként a Kárpátok övezte magyar hazában! Dicsőség és tisztelet mindazoknak, akik életüket adták azért, hogy hazánk megmaradhasson magyarnak...!“ – zárta beszédét Zetényi-Csukás Ferenc.

A megemlékezés során Nagy Miklós (Endresz Csoport) Horthy Miklós hadparancsát idézte fel, s a szervezők levetítettek több korabeli híradórészletet. Egyebek mellett a Horthy Miklós kormányzó Komáromba történő bevonulásáról és szívélyes fogadtatásáról, valamint hajdani beszédéből is idéztek. Publik Antal előadóművész pedig Juhász Gyula Trianon című versét mondta el.

Záróakkordként a jelenlevő pártok és szervezetek képviselői koszorúikat, a magánszemélyek pedig a megemlékezés virágait helyezhették el az emlékműnél, amelynél a Tolma Baranta Egyesület és a Komáromi Szekeresgazdák Hagyományőrző Egyesület tagjai álltak díszőrséget. Végül a jelenlevők közösen elénekelték a Szózatot.

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz