2017. május 26., péntek - Fülöp, Evelin
Cikkek közt...  Videók közt...  
Vészharangot kongatnak az alapiskolák 2017. január 11., szerda 17:19 | Hírek.sk | Forrás: Aktuálne.sk
POZSONY. Az oktatásügy és a tudományok jobb feltételeinek megteremtését és színvonalának emelését célzó nyilatkozatot jegyző oktatásügyi szervezetek követeléseinek figyelmen kívül hagyása, illetve azok nem teljesítése nem kizárólag az oktatásügyi minisztérium problémája.

A kérdésben minden a pénzügyi eszközök elosztásáért felelős személy ludas. Mindez világosan bizonyítja, hogy az oktatásügy nem csupán a hétköznapi ember által nincs kellőképpen megbecsülve, hanem az országban felelős pozíciót betöltők értékrendjében is alulra került.

Mindezt Alena Petáková, a fentebb említett nyilatkozatot szintén aláíró Szlovákiai Alapiskolák Szövetségének (ZZŠS) elnöke fejtette ki a 2016-os esztendőt értékelve. A ZZŠS elsősorban azért határozta el magát a nyilatkozat aláírására, mert a dokumentum az iskolai feltételek javítását is magába foglalta.

Évről évre rosszabb a helyzet

„A 2009-es reformot követően csak rosszabbodtak a feltételek. Ugyanazon pénzösszeg ellenében még többet követeltek meg a tanároktól, miközben az állam nem nyújtott segítséget. 2012-ben ez egy sztrájkban csúcsosodott ki, majd 2016-ban tanárok egy csoportja ismételten elégedetlenségének igyekezet hangot adni. Az illetékesek reakciói pedig nagyon langyosak" – fogalmazott Petáková, aki szerint egyszerűbb a tanárokra kenni a szlovákiai diákok nemzetközi teszteken való leszerepelését, mint beismerni, hogy az oktatásügyet en bloc elhanyagolták, problémáit pedig a szőnyeg alá seperték.

„Egy tanárember nincs hatalma az oktatásügybe áramló pénzek mértékét illetően, nem tesz racionalizációs intézkedéseket, nem hagy jóvá új iskolákat stb." – mondta Petáková, aki szerint éppen az állam az oktatásügyhöz való viszonyulása miatt megvalósíthatatlanok a Nemzeti Oktatási és Nevelési Program javasolt célkitűzései. Petáková rámutatott, hogy nevezett reform céljainak megvalósításához sokkal több pénzügyi forrásra lenne szükség, mint amennyi az ágazatban jelenleg rendelkezésre áll. Az oktatásügynek szerinte népszerűtlen megoldásokra, de főként a társadalmi gondolkodásmód megváltoztatására van szüksége.

Emelni kell az oktatásügy támogatását

A már említett nyilatkozat a felsőoktatási intézményeket, de a regionális oktatásügyet is érinti. A szakszervezetek és az oktatásügyben tevékeny partnerszervezetek azt 2016. február 17-én írták alá, s abban egyebek mellett azt követelik, hogy a jelenlegi választási időszak végéig az oktatásügyre fordított állami forrásösszeg mértéke legalább a bruttó nemzeti termék (GDP) 6 százalékát érje el.

A négyéves választási ciklusban így az ágazatra fordított összegnek legalább 0,5 százalékkal kellene emelkednie az előző évi GDP-arányos anyagi ráfordításhoz képest. A nyilatkozatban annak jegyzői ugyancsak követelik, hogy 2017. január 1-től 25 százalékkal emelkedjen a pedagógusok és szakdolgozók bére, illetve minden további évben 10-10 százalékkal.

Követelik továbbá, hogy a nem pedagógiai alkalmazottak I. osztályba sorolt tarifabérét minden évben az éppen aktuális minimálbérhez igazítsák. A regionális oktatásügyről lévén szó a nyilatkozat jegyzői azt is követelik, hogy az állami iskolák és iskolai létesítmények irányításával és finanszírozásával kapcsolatos jogkörök kizárólag az oktatásügyi tárca hatáskörébe kerüljenek.

Az állami főiskolák közpénzekből történő finanszírozását évi 60 millió euróval emelnék, míg a főiskolai oktatók bérét úgy emelnék, hogy közülük a kezdő, szakmai asszisztensként dolgozók fizetése legalább a nemzetgazdasági átlagbér 1,7-szereét érje el.

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz