2017. december 13., szerda - Luca, Otília
Cikkek közt...  Videók közt...  
Dunajszky Géza kapta a Szlovákiai Civil Becsületrendet 2016. április 10., vasárnap 8:11 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk, - miskó -
KOMÁROM. A Szlovákiai Civil Becsületrend polgári társulás április 9-én, szombaton másodízben adományozott Civil Becsületrendet a komáromi Kultúrpalota dísztermében, amely bejáratánál a Komáromi Szekeresgazdák díszes viseletben őrt állva várták az érkezőket. A kuratórium ez alkalommal Dunajszky Géza pozsonyi író-publicista, a pozsonyligetfalui Emlékmű-előkészítő Bizottság alapítója, kórusvezető, amatőr helytörténész kiemelkedő munkásságát tartotta díjazásra méltónak.

A díjátadó ünnepség a komáromi Concordia Vegyeskar Kodály-Balassi Szép könyörgés című kórusművével vette kezdetét (vezényelt Stubendek István karnagy), majd Boráros Imre Kossuth-díjas színművész adta elő Peterdi Pál Miatyánkját.

Ezt követően Klemen Terézia, az említett polgári társulás alapító elnöke ünnepi megnyitó beszéde hangzott el. Először a díszvendégek soraiban köszöntötte Csáky Pált, a Magyar Közösség Pártja (MKP) európai parlamenti képviselőjét, Stubendek Lászlót, Komárom polgármesterét, továbbá Kuthy Csaba borászt, a Magyar Civil Becsületrend ötletgazdáját (2011) és annak további alapítóját, Sumonyi Zoltán költő-írót, valamint Farkas Pál Kálmán Imre-díjas karmestert.

Azt is elmondta, hogy a díjat odaítélő társaságot 2014-ben jegyeztette be a belügyminisztériumban. „Kuratóriuma minden évben olyan személy jelölését várja, aki nemes emberi alapértékeket felmutató cselekedeteket, a közösség érdekében végzett munkát, s főleg konkrét tetteivel következetesen más emberek vagy egy közösség, egy régió számára olyan tevékenységet végez, amelyet sem intézmény, sem magánszemély semmilyen módon nem honorál. Értékelési szempont továbbá az, ha a jelölt egy közösség számára fontos kulturális érték megmentésén dolgozik vagy állampolgári jogaikat védelmezi. Figyelembe vesszük, ha a jelölt az európai értékrend, vagyis zsidó-keresztény erkölcsök védelmében fejtett ki munkát, esetleg vegyesen lakott vidékeken az együttélést segítő és jelenlegi gondokat megoldani igyekvő tevékenységet folytat“ – fejtette ki.

Klemen Terézia bemutatta a kuratóriumot, melynek ő maga is tagja, valamint elismert és megbecsült értelmiségiek, illetve vállalkozók a tagjai: Albert Sándor, a Selye János Egyetem volt rektora, Csiffáry Károly verebélyi főorvos, Dusza János kassai fizikusprofesszor, az MTA külső tagja, Fibi Sándor dunaszerdahelyi nyugalmazott pedagógus és oktatási szakember, Élesztős Pál egyetemi professzor (Szlovák Műszaki Egyetem), Hulkó Gábor professzor, az MTA külső tagja (Szlovák Műszaki Egyetem), Katona Márta komáromi könyvelő, Kollár Zoltán komáromi vállalkozó, Klemen Diána Rómából és Vasík János rozsnyói újságíró. Jelszavuk: erénnyel és példával. Elárulta, hogy idén a beérkező több javaslat közül a Szlovákiai Civil Becsületrendre legalkalmasabb személynek a Pozsonyban élő Dunajszky Gézát tartották, akit a későbbiekben a Kiss György Munkácsy-díjas képzőművész által kimondottan erre az alkalomra készített éremmel és Miticzky Gábor Ferenczy Noémi-díjas ötvösművész kitűzőjével jutalmaztak.     

A folytatásban Fibi Sándor mutatta be Dunajszky Géza Pro Futuro Hungarica által tavaly kiadott Titkok nyomában című könyvét, amelyről portálunk részletesebben is beszámolt Sötét titkok nyomában Dunajszky Gézával Komáromban címmel. A szerző az idén február 23-án megjelent cikkben az évtizedeken át elhallgatott pozsonyligetfalui tömeggyilkosságról – a gyűjtőtáborban ártatlanul legyilkolt több száz magyar, német és szlovák ember tragikus sorsának részleteiről beszélt, miközben ismertette hosszú, alapos kutatómunkájának okait és eredményeit. Leszögezte: a hét évtizeddel ezelőtt történteknek, azaz a felvidéki közelmúlt eme egyik legsötétebb időszakának végre be kell kerülni az összmagyar nemzeti emlékezetbe! Fibi Sándor a jelenlevők nevében is köszönetet mondott Dunajszky Gézának könyve megírásáért és azért, hogy kezdeményezésére, a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával 2015. június 24-én felavatták a Pozsonyligetfalu határában kivégzett ártatlan áldozatok tiszteletére emelt emléktáblát. A díjazott szeretné azt is elérni, hogy 2020-ig emlékmű épüljön, amely a szlovák-magyar megbékélés, kiegyezés ügyét szolgálná Szlovákiában.

A könyvbemutatót az ünnepelt életútjának vetítéssel színesített bemutatása követte. Dunajszky Géza 1945. május 11-én a Kassához közeli Debrődön született. Alap- és középiskolai tanulmányait Debrődön és Szepsiben végezte, majd a Nyitrai Pedagógiai Karon matematika-zene szakos tanári oklevelet szerzett. Az énekkari mozgalommal már gyermekkorában kapcsolatba került, tagja volt a szepsi Alapiskola Szombathy László vezette gyermekkarának. 14 évesen kapcsolódott be a Csemadok debrődi alapszervezetének a munkájába és a szepsi gimnázium kulturális tevékenységébe. Főiskolai évei alatt a szervezeti munka irányítójaként is bizonyította tehetségét. 1963 őszén vált a Csemadok nyitrai főiskolai alapszervezetének elnökévé. Irodalmi színpad, énekkar, népi zenekar, tánccsoport és esztrádcsoport megalapítása fűződik a nevéhez. Kezdeményezője volt a Fórum című főiskolai irodalmi havilap kiadásának, aminek nem csak anyagi fedezetét teremtette meg, hanem annak tartalmát saját írásaival is gazdagította.

Pedagógiai pályafutását 1965-ben Felsőkirályiban kezdte, majd a Nyitrai járásban, Pogrányban volt iskolaigazgató. Zeneszakos pedagógusként már főiskolai tanulmányai alatt kapcsolatba került a kóruszenével, alapító tagja a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Énekkarának, amelynek később hosszú éveken keresztül a szervező titkára is volt. Alapító karnagya volt az immár több mint 40 éve tiszta forrásból működő koloni Zobor Hangja vegyeskarnak is, amely a szórványvidéknek számító Kolon község népdalhagyományait örökíti át mindmáig a magyar népzeneművészetbe. Évekig tagja és segédkarnagya volt az Ifjú Szívek Együttesének, emellett további művészeti csoportokat is vezetett, illetve volt a tagjuk.

1979-től a Csemadok Központi Bizottságán ének-zenei szakelőadó volt, majd 1986 nyarától a Csemadok művészeti osztályának a vezetője lett. Évente 13 központi rendezvény megszervezése, műsorainak szakmai feltételeinek maradéktalan biztosítása volt a feladata, köztük az ének-zenei mozgalom akkor hároméves ciklusokban megrendezett fesztiváljai a Kodály Napok, a Csengő Énekszó – amely az 1980-as évek elejétől az ő javaslatára kapta a nevét – és a Zendülő Ének munkásénekkarok seregszemléje. Ezt a munkát egészen a Csemadok anyagi ellehetetlenítéséig, 1992 végéig végezte.

Dunajszky Géza 1959-től rendszeres publicisztikai tevékenységet is folytat, a szlovákiai magyar sajtóban, több zenei jellegű tanulmánya, cikke jelent meg, nyugdíjas korától elsősorban jegyzetei, nemzetiségi és társadalmi gondjainkkal foglalkozó mély, gondolatgazdag és gondolatébresztő írásai olvashatók javarészt a magyar nyelvű elektronikus portálokon. Közíróként könyveiben a Beneš-dekrétumok következtében a Felvidéken rekedt magyarok hontalanságának időszakát, a fényes szelek magával sodró kezdeti időszakát, s annak emberi sorsokat meghatározó forgatagát, valamint a második világháború után elhallgatott és eltitkolt tömegmészárlások homályba merült időszakának eseményeit dolgozta fel. A díjazott eddig megjelent könyvei: Kínterhes évek (2011 – AB-Art Kiadó), Arcok és sorsok (2013 – Pro Futuro Hungarica), Titkok nyomában (2015 – Pro Futuro Hungarica). A Kultúrpalotában azt is elárulta, hogy író-példaképe Csáky Pál, aki a felvidéki magyarsággal kapcsolatos új ismeretei, gondolatai megírására ösztönözte őt.

Laudációját magától értetődő módon Csáky Pál tartotta, aki először megköszönte a díj életre hívóinak ezt a lehetőséget. Hangsúlyozta: nemcsak a díjazottnak, hanem a közösségünknek is fontos, hogy megbecsüljük értékes embereinket, hiszen a közösség önmagát is megtiszteli a díj adományozásával. „Egy fokkal szebb, teljesebb és igazabb, ha az arra érdemes személy a díjat azoktól kapja, akik ismerik őt“ – fűzte hozzá. Majd a díjazott személyéről és munkásságról beszélt. A többi között elmondta, hogy Dunajszky Géza megbecsülését önmagában pedagógusi munkája is indokolná, „a pedagógusokra a hétköznapok során is jobban oda kellene figyelni, hiszen ők azok, akiknek a csiszolatlan gyémántból kell kihozniuk valamit“. Ő azonban nem elégedett meg csak a pedagógusi munkája végzésével, hanem „csemadokosként“, kórusvezetőként, közíróként is azt vallotta, „én egész népemet fogom tanítani...“, és így is tett: sokrétű, aktív társadalmi tevékenységet végzett, illetve végez. Csáky kiemelte a pozsonyligetfalui mészárlás veszélyes témájának Dunajszky általi felvállalását, amihez véleménye szerint már civil kurázsi is kellett. Leszögezte: ez ügyben addig nem kerül tiszta víz a pohárba, amíg a többségi nemzet nem néz szembe a saját felelősségével. Végül köszönetet mondott a díjazottnak a közösségünk számára fontos tetteiért, és további jó erőt-egészséget kívánt eddigi útja folytatásához.

A rendezvény fénypontjának számító díjátadás után Dráfi Mátyás Jászai Mari-díjas színművész, Pfeiferlik Tamás (ének), Kalmár Zsuzsa (zongora) és Kulin Eduárd (hegedű), valamint az ismét fellépő Concordia Vegyeskar műsora következett, amely tagjaival együtt a jelenlevők elénekelték a Szózatot.

Dunajszky Géza portálunknak elmondta, hogy mivel 70 évvel ezelőtt írták alá a lakosságcsere-egyezményt és az ún. málenkij robotra is ugyanakkor kezdték elhurcolni az ártatlan embereket a Szovjetunióba, ezért a Balassi Intézettel és további társzervezőkkel karöltve szeretnének e két eseményről méltóképpen megemlékezni.

„Július elsején 10 órakor kezdődik a pozsonyi konferenciánk, amelyen szó lesz a háború utáni atrocitásokról, többek között a ligetfalui tömegmészárlásokról is. Utána valamennyi résztvevővel együtt megkoszorúzzuk a bunker előtt található emléktáblát, amelyet végre a katolikus vallás szerint szeretnénk felszentelni. Azután átvonulunk a Ferencesek templomában tartandó szentmisére. Az egész napos rendezvényre felvidéki és határon túli magyarokat egyaránt várunk, reményeink szerint Kárpát-medencei üggyé válik majd a mi ügyünk. Fontos lenne, hogy a felvidéki magyar történészek is elkezdjenek foglalkozni a témával“ - mondta Dunajszky Géza.

A Civil Becsületrend tulajdonosa kitért arra is, hogy eddig elsősorban közadakozásból gyűjtögettek pénzt terveik megvalósításához. „Csáky Pál EP-képviselő eddig is támogatta ügyünket, és ilyen vonatkozású további ígéretet is kaptunk tőle.  Kapcsolatba léptem a Kárpát-medencei Értékmentő Alapítvány elnevezésű civil szervezettel is, amely hozzánk hasonló kaliberű terveit szeretné valóra váltani a Kárpát-medencében. Közösen akarunk továbblépni avégett, hogy kiderítsük, kik is az igazi gyilkosok, és név szerint kik voltak az áldozatok, s pontosan hányan is voltak. Nagyon méltatlannak tartjuk azt, hogy még mindig az árokrendszerben, tömegsírban nyugszanak. A sírok radaros feltárására 60 és 100 ezer euró körüli összegre lenne szükségünk. Megvan az arra vonatkozó elképzelésem, hogy miként jussunk ehhez az összeghez. Kihívásokból, tennivalókból tehát továbbra sincs hiány“ – mondta a díjazott.

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz