2016. május 31., kedd - Angéla, Petronella
Cikkek közt...  Videók közt...  
Hasonló helyzetben a külhoni magyar közösségek oktatásügye - a cél a közös stratégia 2015. május 27., szerda 19:53 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk, - miskó -
RÉVKOMÁROM. „Magyar nyelvű oktatás a Kárpát-medencében – a jövő dilemmái“ címmel rendezett szakmai konferenciát a magyarországi Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségével közösen május 27-én Komáromban, a Duna Menti Múzeum dísztermében. A tanácskozás célja a gondok felvázolása, és az együttgondolkodás volt, emellett azonban megfogalmazódott egy Kárpát-medencei szintű oktatásügyi stratégia kialakításának a szándéka is.

 

 

Az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, újvidéki, horvátországi, muravidéki és bécsi magyar pedagógusszervezetek elnökeinek régiós beszámolóira összpontosító tanácskozást többek között megtisztelte jelenlétével Pirityiné Szabó Judit – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága kapcsolattartási főosztályvezetője és helyettese, Haraszti Attila, Czimbalmosné Molnár Éva – Magyarország pozsonyi nagykövete, illetve Király Annamária – az Emberi Erőforrások Minisztériuma továbbképzési referense, Kaposi József – az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) főigazgatója és helyettese, Pompor Zoltán, valamint Szigeti László – a Magyar Közösség Pártja (MKP) Országos Tanácsának elnöke és A. Szabó László, az MKP oktatási és kulturális alelnöke, továbbá Knirs Imre - Révkomárom alpolgármestere és több felvidéki oktatási szaktekintély, úgy mint Albert Sándor, avagy Pék László.

Miután a szervezők nevében Jókai Tibor, az SZMPSZ országos elnöke és Pompor Zoltán, az OFI főigazgató-helyettese köszöntötte a jelenlevőket, délelőtt a magyar nyelvű oktatás helyzetéről, lehetőségeiről és stratégiai kérdésekről tartott beszámolót Péntek János (Kolozsvár), Fodor Attila (Révkomárom), Orosz Ildikó (Beregszász), Nagy Margit és De Negri Ibolya (Újvidék-Szabadka), Varga Erna (Eszék), Mentsik Szilvia (Bécs) és Vida Törner Judit (Lendva). Délután Valaczka András a Kárpát-medencei interaktív irodalmi atlasz előnyeiről, Baranyai Katalin pedig a nyugati emigráció interaktív irodalmi atlaszának előkészítő munkálatairól szólt. Az ún. Word Cafe keretében a tanácskozók Szoták Szilvia (OFI) vezetésével kreatív párbeszédet folytathattak a határon túli magyar oktatásról. Kaposi József, az OFI főigazgatója pedig a következő időszak feladatait és stratégiai irányvonalait ismertette.

 

 

Kaposi főigazgató a sajtó képviselőinek elmondta: az OFI és a határon túli magyar oktatásügyi szervezetek, illetve szakmai egyesületek között tavaly létrejött szándéknyilatkozat után eljött a konkrét feladatok végrehajtásának ideje.

A határon túli magyar szervezetek azt szeretnék, ha a minisztériumi irányítás alatt álló OFI négy területen támogatná őket. "Az egyik a tankönyvfejlesztés, amely terén nagyon lényeges a közös tapasztalatok megosztása és az, hogy közös fejlesztési célok érvényesítése jelenjen meg. A másik terület a pedagógusok továbbképzése. Köztudott, hogy az oktatási rendszer minőségét a pedagógusok felkészültsége határozza meg. Ahogy eddig is voltak, úgy a jövőben is lesznek olyan fórumok, ahol a pedagógusokat közösen lehet majd felkészíteni. Szerintem a továbbképzési programnak elsősorban arra kell irányulnia, hogy a pedagógusok szakmai tudása fejlődjön, s választ tudjanak adni azokra a kihívásokra, amelyeket a XXI. század oktatási gyakorlata jelent" - mondta Kaposi József.  

 

 

A szakember ezzel összefüggésben nagy jelentőségűnek tartja, hogy hamarosan elindul a nemzeti köznevelési portál, amely egy nagy tartalomfelület lesz, s azon a tanításhoz kapcsolódó, a pedagógusoknak és a diákoknak szánt számos tananyag megjelenik majd. Ez egy olyan határon átívelő program, amely hosszú távon Kárpát-medencei nemzeti pedagógiai tudástárat képez majd. Kaposi szerint ez mindkét fél számára hasznos lehet, ugyanis a központi fejlesztési anyagokon kívül várják a határon túlról érkező, közös ismeretgyarapítást szolgáló anyagokat is

A harmadik terület a mérésértékelési tapasztalatok összegezése, amely kapcsán az OFI főigazgatója megjegyezte: fontos a kompetenciaeredmények iskolai feldolgozása és annak megállapítása, hogy milyen beavatkozásokat kellene végezni a jobb eredmények elérése érdekében.

„A negyedik terület a szakmai kapcsolatok koordinálásáról szól, ami alatt nemcsak az anyaországi és a határon túli, hanem az egyes határon túli szervezetek egymás közti kapcsolatai is értendőek. Sok esetben ugyanis ez a kapcsolatrendszer több hozadékkal párosul, mint a határon belüli és túli magyarok közti kapcsolatrendszer. A kisebbségben meglevő problémák ugyanis bizonyos értelemben hasonlóak egymáshoz. Például a tankönyvfejlesztés terén meg kell osztanunk egymás szakmai tapasztalatait, s azokból minden félnek tanulnia kell. Ezt a közös tanulást, illetve többoldalú partneri viszonyt helyeztük az együttműködésünk fókuszába” – hangsúlyozta végül.

Jókai Tibor, az SZMPSZ elnöke portálunknak elmondta: az OFI korábban arra kérte a határon túli magyar pedagógusszövetségeket, hogy készítsék el az adott ország magyar közoktatására vonatkozó helyzet-felmérésket. Miután azok elkészültek, az OFI úgy vélte, hogy ezekből az anyagokból egy zárókonferenciát kellene tartani valahol a határon túl.

„Mi szívesen vállaltuk a házigazda szerepét, hiszen fontosnak tartottuk egy olyan tanácskozás megtartását, amely célja az együttgondolkodás és a közös cselekvés, valamint egy Kárpát-medencei szintű magyar oktatási stratégia kialakítása“ – fejtette ki az SZMPSZ elnöke. 

Jókai Tibor szerint a ma hallott előadásokból kiderült, hogy a határon túli magyar közösségek nagyon hasonló problémákkal küszködnek az oktatásügy területén.

„Elmondható, hogy a demográfiai mutatók miatt is hasonló mértékben csökken a magyar tanulók száma az egyes érintett országokban. Az oktatási minisztériumok mindenütt hasonló törvényváltozásokat vezettek be, illetve terveznek bevezetni – például a kerettantervek és a magyar nyelv oktatására szánt óraszámok terén. Ahogy nálunk idén szeptembertől életbe lép a minimális osztálylétszám, Kárpátalján 2017-től tervezik egy olyan törvény életbe léptetését, hogy az alapiskolásoknál 100 főben, a középiskolák esetében pedig 200 főben minimalizálnák a létszámot, ami nagyon hátrányosan érintené az ottani magyar tannyelvű oktatási intézményeket. Vajdaság speciális helyzetben van, mert ott a múlt század 50-es éveitől már nincsenek önálló magyar iskolák, csak közös igazgatású szerb-magyar iskolák vannak. Ez még drasztikusabb mértékű fogyást eredményez, akárcsak a fiatalok jelentős mértékű kivándorlása. Horvátország esetében pozitív diszkriminációt jelent, hogy a kisebbségi iskolákra nem vonatkozik a létszám-meghatározás. Ott akár egy-két gyermekkel is önálló osztály indítható“ – sorolta a példákat Jókai.

Kiemelte: a határon túli magyar pedagógusszövetségek immár 25 éve együttműködnek, s az 1990-ben megalakuló SZMPSZ mintájára 1991-ben jött létre a többi határon túli magyar pedagógusszövetség is.

„Negyedévente budapesti munkaértekezleteken találkozunk, de e szervezetek elnökei most első alkalommal találkoztak egymással egy határon túli helyszínen zajló szakmai konferencián. Sürgető feladat egy közös stratégia kidolgozása. Sajnos azonban sem a Felvidéken, sem a többi külhoni területen nincs olyan államilag működtetett kisebbségi hivatal, amely oktatásügyre vonatkozó feladatokat is ellátna, így a civil szervezetként, anyaországi támogatással működő pedagógusszervezetekre hárul ez a feladat“ – zárta tájékoztatását Jókai Tibor.

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz