2017. december 13., szerda - Luca, Otília
Cikkek közt...  Videók közt...  
Szakáli István Lóránd: Legyenek a hungarikumok a magyarság nagykövetei a világban! 2015. május 14., csütörtök 18:44 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk, - miskó -
RÉVKOMÁROM. A Csemadok Komáromi Területi Választmánya a Gazda polgári társulással közösen, a Bethlen Gábor Alap és a magyar Földművelődésügyi Minisztérium támogatásával május 14-én a révkomáromi Tiszti Pavilon dísztermében rendezte meg A hungarikum és a Felvidék magyar értékei című konferenciát.


A tanácskozáson többek között Szakáli István Lóránd, a Földművelődésügyi Minisztérium helyettes államtitkára, Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke, Farkas Iván, a Magyar Közösség Pártja (MKP) gazdasági és régiófejlesztési alelnöke, Steindl Balázs, a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés alelnöke, valamint Veres Zoltán, a Komárom-Esztergom Megyei Értéktár titkára is megjelent.

Petheő Attila, a Csemadok Komáromi TV elnökének üdvözlő szavai után Szakáli István Lóránd, a Földművelődésügyi Minisztérium helyettes államtitkára A hungarikum és a Kárpát-medencei magyar értéktár címmel tartott előadást. Elmondta, hogy a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény megszületését kettős cél indokolta. Egyrészt az a cél, hogy segítsen tisztán látni azon a téren, hogy a magyarság – beleszámítva a Magyarország határain túl élő és ott magyar nemzeti értékeket teremtő kisebbséget is – milyen értékeket adott Európának és a világnak, illetve az, hogy javítson saját önértékelésünkön, önbecsülésünkön, s hozzájáruljon nemzetünk gyógyulási folyamatához. Másrészt a hungarikum-mozgalom által erősödhet a nemzeti összetartozás érzése, hiszen már több mint 500 településen létrejöttek a helyi értéktár-bizottságok, 19 megyei értéktár is alakult.

Szakáli hangsúlyozta: a sikertörténet elsősorban a lelkes helyi szereplőknek köszönhető, akik büszkék lehetnek arra a többletre, amivel a magyarságot gazdagítják. Ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a határon túli magyaroknak ezen a téren még komoly lemaradásai vannak, amiért azonban nem is ők hibáztathatók. „Az egyetlen külhoni értéktárról szóló törvény talán nem szólította meg kellőképpen a határon túli magyarokat. Emiatt törvénymódosításra volt szükség, s az új rendelkezések beépítése után olyan jogszabály lesz, ami vélhetően jobban megszólítja majd őket. Közösen kell megtalálnunk a hungarikum-mozgalmi jelleg Magyarország határain túli meggyökereztetésének módját. Várhatóan pozitív folyamat indul be, ehhez azonban hatékony munkára van szükség“ – szögezte le.

A helyettes államtitkár örömmel jelentette be, hogy idén februárban a határon túli magyarság számára először írták ki a Pályázat külhoni magyar értékek gyűjtésére elnevezésű, 48 millió forint keretű meghívásos pályázatukat. Erdélyből 2, a többi elszakított országrészből pedig 1-1 szervezetet hívtak meg a népszerűsítő terepmunka elvégzésére, amivel szeretnék megmozgatni az érintett magyar közösségeket. A Felvidékről a Gazda polgári társulásra esett a választás. Az elhangzott ígéret szerint a pályázat eredménye egy-két héten belül várható.

Szakáli kiemelte: bár ez a folyamat a földművelődésügyi minisztérium égisze alatt zajlik, nem csupán agrár-, hanem ágazatok feletti, össznemzeti ügyről van szó. Azt is elárulta, hogy jelenleg 48 hungarikumot tartanak számon, amelyeknek majdnem a fele a kulturális örökségünkhöz tartozik, tizenhat élelmiszer jellegű érték, a többi pedig az épített és természeti környezet, a turizmus és vendéglátás, valamint a nagyjaink kategóriába (gróf Széchenyi István és Puskás Ferenc életműve) sorolható. Az említett külhoni értéktárban jelenleg 106 elemet tartanak nyilván, amelyek közül 64 a Vajdaságban, 19 Horvátországban, 6-6 a Muravidéken, Kárpátalján és a Felvidéken, 5 pedig Erdélyben található.

„Mindezek az értékeink a nemzet egységét hivatottak jelképezni. Az említett törvénymódosítás és pályázat segítségével mindent megteszünk annak érdekében, hogy a határon túli magyarság további értékei is méltó helyre kerüljenek“ – hangoztatta a díszvendég. Úgy véli, hogy a hungarikum-márkában diplomáciai és külgazdasági szempontból is komoly potenciál rejlik. „Legyenek a hungarikumok a magyarság nagykövetei a világban!“ – zárta előadását Szakáli István Lóránd.



Ezt követően Varga Péter, a Gazda PT elnöke Hungarikum-mozgalom a felvidéki magyar értéktárért című előadásában az előzőekben említett pályázat részleteit és a felvidéki értékgyűjtő mozgalom megszervezésével kapcsolatos terveiket ecsetelte. Elmondta: fontos lépés lesz a 12-15 ágazati szakértőből, történészből, néprajzosból és más személyiségekből álló Felvidéki Magyar Értéktár Bizottság létrehozása, valamint a célcsoportok partneri jellegű bevonása. Az előadó megjegyezte, miután a Csemadok már elvállalta a partnerséget, másokat is megszólítanak, és fontosnak tartják az ifjúság bevonását a mozgalomba.

Az is elhangzott, hogy a felvidéki pályázatot szervező és irányító csoport tagjai Varga Péter (Gazda PT), Huszár László, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet elnöke, Bödők Károly (Barátok PT) és Vitárius Lajos (Dél-szlovákiai Közgazdászok Közössége PT). A révkomáromi nyitókonferencia után május-június folyamán 3 regionális szakmai konferenciát rendeznek Léván, Nagykaposon és Füleken, a zárókonferenciára pedig decemberben Dunaszerdahelyen kerül sor. A továbbiakban ki kell alakítani a szerkezeti- és intézményrendszert, létre kell hozni egy internetes honlapot és a hálózatot, továbbá különféle publikációk és szórólapok segítségével, illetve terepmunka során kell népszerűsíteni a hungarikum-mozgalmat.

„Jövőnk építéséhez a hagyományainkból tudunk meríteni. Ez a szülőföldünkön történő megmaradásunk feltétele“ – zárta előadását Varga Péter.

Kun Ferenc, a Rákóczi Szövetség elnökségi tagja Felvidéki magyar értékeink című előadásában konkrét hazai értékeinkre hívta fel a jelenlevők figyelmét, megemlítve a többi között Szikora György alias „fehér Pelé” futballista munkásságát, a felvidéki eredetű túrós csuszát stb.



Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke az általa irányított, megalakulásának tavaly 65. évfordulóját ünneplő kulturális szövetség sokrétű tevékenységéről beszélt, kiemelve a helyi értékteremtők és szervezők áldozatkész munkálkodását. „Nagyon fontosak mindazok az értékek, amelyek megtartanak minket magyarnak a Felvidéken“ – hangsúlyozta, ezzel is indokolva, hogy a Csemadok elsőként csatlakozott a Gazda PT hungarikum-mozgalomépítő felvidéki kezdeményezéséhez.

Huszár László, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója Értékmegőrzés és közművelődés a Felvidéken című előadásában az intézet sokrétű tevékenységét mutatta be. Örömmel nyugtázta, hogy az on-line adatbázisukban a népzenei adatokon, szöveges mondókákon, valamint az eseményekről, országos rendezvényekről és versenyekről készített videókon, írott anyagokon kívül már 915 felvidéki emlékhelyről szóló információk is szerepelnek. Az adatbázis látogatottsága azt bizonyítja, hogy az összmagyarság figyel az intézet tevékenységére és az adatgyűjteményre.

Felvidéki magyar értékeink eddigi útja a Kárpát-medencei magyar értéktárba címmel tartott előadást Farkas Iván közgazdász, az MKP gazdasági és régiófejlesztési alelnöke. Elmondta, hogy a külhoni magyarság értéktárába a MÁÉRT gazdasági és önkormányzati szakbizottsága tehet javaslatokat, amelyet Őry Péterrel, az MKP önkormányzati alelnökével együtt ketten képviselnek. Eddig 7 javaslatot nyújtottak be e szakbizottság elé, amelyekből a 6 elfogadott javaslat már bekerült a külhoni magyarság értéktárába. Ezek a következők: Deáki XIII. században épült római katolikus temploma, a bélyi román kori műemlékek, a kurtaszoknyás falvak népviselete és hagyományőrzése, a pozsonyi kifli, a kőtés és a gútai paprikás kattancs. A szímői Jedlik Ányos révén felvidéki vonatkozású fröccs nem került be az értéktárba. Farkas megjegyezte, hogy felhívásuk ellenére kevés javaslatot kaptak.

A konferencia további részében Hégli Dusán, az Ifjú Szivek Táncegyüttes művészeti vezetője együttesük értékőrző és -teremtő tevékenységét, Gráfel Lajos, a Pro Castello Comaromiensis nsz. igazgatója a határ mindkét oldalán fekvő kormáromi erődrendszert, Angyal Béla helytörténész a pünkösdi népszokásnak számító gútai sortáncjárást mutatta be, Vass Laura, a www.vassfazek.eu felvidéki főzőportál tulajdonosa pedig a hazai ételalapanyagok elsődlegességéről beszélt. A gútai Georgina Kft. sajtkülönlegességeit és a búcsi Karkó Pincészet borait meg is kóstolhatták a résztvevők.

Végül a főszervezők nevében Petheő Attila és Varga Péter zárta le a négyórás tanácskozást, amely során talán több hasznos szó esett a felvidéki magyar értékekről, mint a „hungarikum-törvény“ elfogadása óta eltelt időszakban bármikor is.
Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz