2017. november 21., kedd - Olivér
Cikkek közt...  Videók közt...  
Áder: magyar nyelvterületen már a 16. században kimondták a lelkiismeret szabadságát 2017. október 31., kedd 19:48 | Hirek.sk  | Forrás: MTI
WITTENBERG. Magyar nyelvterületen, magyarul már a 16. században kimondták a lelkiismeret szabadságát, miközben Európa még az egymásnak feszülő tanítások vallási türelmetlenségében égett - mondta Áder János köztársasági elnök kedden a németországi Wittenbergben a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen.

Az államfő a mások mellett Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök, Angela Merkel kancellár és Raimonds Vejonis lett elnök részvételével rendezett megemlékezés egyedüli külföldi szónokaként elmondott beszédében rámutatott arra, hogy a világon elsőként az Erdélyi Fejedelemségben ismerték el a vallások szabadságát és egyenjogúságát.

Mint mondta, "alig több mint 50 évvel a wittenbergi fordulat után, 1568-ban, a Torda városában tartott erdélyi országgyűlésen törvénnyé vált, hogy minden embernek, minden közösségnek joga van megválasztania felekezetét, papját és egyházát".

Tordán arról is rendelkeztek, hogy a vallás szabadsága "nem függ sem fejdelemtől, sem földesúrtól, és hitéért senki hátrányt nem szenvedhet, vallásáért nem üldözhető". Így Erdélyben és egész Magyarországon természetessé vált, hogy "uralkodói vagy tartományi vallás helyett akár egyetlen faluban is két-három gyülekezet temploma állt békében egymás mellett" - tette hozzá Áder János.

Hangsúlyozta: a sok tekintetben az evangélikus erdélyi szászoknak köszönhetően kimondott lelkiismereti szabadság hasonló felfogást jelentett, mint ahogyan a jelenkorban, a 21. században gondolkodnak a vallásszabadságról.

A lutheri fordulat 500 éves történetére visszatekintve a magyaroknak könnyű felsorolni a reformáció "ajándékait", amelyek között ott van a protestantizmus őszintesége, az örökös kérdezés joga, a "viták tüzében edzett" igazságkeresés, a vallás személyességének és a gondolat szabadságának biztosítása, de az anyanyelvű tanítás elterjedése, a nemzethez ragaszkodás megerősítése, és "német és magyar önazonosságunk kifejezésének képessége" is - mondta az államfő.

Kiemelte, hogy a 16. században több mint ezer magyarországi diák iratkozott be a Wittenbergi Egyetemre, megfordult a városban a magyar reformáció szinte minden jeles képviselője. Ez is mutatja, hogy a magyarok és "a velünk ezer éve kapcsolatban álló, ránk sokszor és sokféleképpen ható németek" közös története "a politikai, eszmei, kulturális és a hétköznapi párbeszéd ezernyi példájával" van tele.

Luther Márton német szerzetes Wittenbergben indította el a reformációt az egyházi megújulást követelő téziseinek 1517. október 31-i meghirdetésével. A Berlin térségében fekvő Szász-Anhalt tartományi városban az évforduló alkalmából tartott ünnepséggel véget ért Németországban a reformáció emlékéve, amelynek kiállításai, konferenciái és egyéb eseményei százezreket vonzottak.

A wittenbergi városházán tartott záró ünnepségen több száz meghívott vendég vett részt, közük német és külföldi vallási vezetők, politikusok, diplomaták és tudósok.

Merkel: a tolerancia "Európa lelke"

A tolerancia "Európa lelke'" és a békés együttélés alapja a kontinensen - hangsúlyozta Angela Merkel német kancellár Wittenbergben a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, amelyen egyedüli külföldi egyedüli külföldi felszólalóként Áder János köztársasági elnök mondott beszédet.

Anegla Merkel a wittenbergi városházán rendezett megemlékezésen aláhúzta, hogy minden hívőt és vallási közösséget megilleti a vallás szabadsága és zavartalan gyakorlásának joga.

A vallásszabadságot meg kell védeni a vallási fanatizmustól, de az ellen is fel kell lépni, ha bármelyik vallást megvetik és becsmérlik - mondta a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.

A történelem azt tanítja, hogy a vallásszabadság és a tolerancia elválaszthatatlanul összekapcsolódik, ami "konkrétan azt jelenti, hogy tudatosítanunk kell magunkban, hogy a másik embernek alapvető fontosságú lehet mindaz, ami ellentmond saját nézeteinkkel, ezért gondoskodni kell arról, hogy mindenki a vallási meggyőződésének megfelelően élhessen a diszkriminációtó veszélye nélkül".

Azonban ugyanilyen fontos világossá tenni, hogy mindez "csak akkor működik, ha általánosan elfogadott, mindenkire egyformán érvényes szabályok alapján élünk" - mondta Angela Merkel.

Ez azt jelenti, hogy a toleranciának határai is vannak, véget ér ott, ahol az alaptörvényben garantált szabadságjogokat megsértik vagy "sárba tiporják" - mondta ünnepi beszédében a német kancellár.

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz