2017. november 20., hétfő - Jolán
Cikkek közt...  Videók közt...  
Reformáció 500 - Orbán: Európának lelki és szellemi megújulásra van szüksége 2017. október 31., kedd 14:29 | Hirek.sk  | Forrás: MTI | Fotó: MTI
BUDAPEST. Magyarországnak a keresztényellenes, internacionalista erők kormányzása után egy keresztény értékeket követni igyekvő kormányzásra van szüksége - mondta Orbán Viktor miniszterelnök kedden a reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából tartott nemzeti megemlékezésen, a Papp László Budapest Sportarénában.

Szavai szerint nem véletlen, hanem "Isten kegyelmének megnyilvánulása", hogy Magyarország élén ma keresztény, hitvalló kormány áll.

Orbán Viktor kormánya kötelességének nevezte "a kereszténységből kisarjadt létformák", az emberi méltóság, a család, a nemzet és a hitbéli közösségek megvédését, valamint annak az életszemléletnek a megőrzését, amely "a krisztusi tanítások alapján Európát és a magyarságot naggyá tette".

Európának lelki és szellemi megújulásra van szüksége

A kormányfő - aki egyben a reformáció emlékbizottság elnöke - azt is mondta ugyanakkor, hogy a magyarságnak és a keresztény Európának lelki és szellemi megújulásra van szüksége. Jelezte: "az ebből ránk eső részt (...) vállaljuk". Arról is beszélt a sportarénában összegyűlteknek, hogy "az embert szolgálni legalább olyan nehéz feladat a kormányzásban, mint az egyházban, ezért vagyok személyesen is hálás minden támogatásért, amit szellemi és lelki közösségünktől, önöktől, protestánsoktól és természetesen a katolikus testvérektől is kapunk".

"Hálásak vagyunk azért, hogy a nemzet összefogott, talpra állt és megerősödött (...), hogy visszanyerte életerejét, cselekvőképességét és tettvágyát is. Hálásak vagyunk, hogy sodródás helyett égtájat és csillagot választott, irányt szabott és utat épít saját élete számára" - fogalmazott Orbán Viktor, hozzátéve, kiváltságnak tartja, hogy "a gondviselés ebben a megújulásban bennünket eszközként használt: egyházainkat, a kormányt és a magyar polgárok szabad közösségeit az egész Kárpát-medencében".

Szerinte "a körvonalak már látszanak": hidak épülnek a Dunán, magyar egyetemek Erdélyben, több száz óvoda a Kárpát-medencében, és ma is együtt ünnepel Felvidék, Kárpátalja, Délvidék és Erdély. "Látszik a békés, határok feletti nemzetegyesítés valósága" - mondta. Úgy fogalmazott: "azt már tudjuk, hogy a felismert igazság szabaddá tesz", azonban "a végső és nagy nemzetegyesítéshez szükség lesz arra az igazságra, amely nemcsak megszabadít, hanem egyben is tart bennünket, és nemcsak a nemzetrészeket köti össze, hanem a magyar lelkeket is".

"Együtt harcolunk és együtt imádkozunk azért, hogy Isten, áldd meg a magyart. (...) Isten óvja Magyarországot! Soli Deo gloria" - zárta szavait Orbán Viktor.

Balog: a 21. században is szükségünk lesz a reformációtól kapott erőre

Ha meg akarjuk tartani és gyarapítani akarjuk a magyar világot, akkor a 21. században is szükség lesz arra az erőre, amelyet a reformációban kaptunk - mondta az emberi erőforrások minisztere a reformáció központi ünnepségén.

Balog Zoltán kiemelte: Európa a posztkrisztiánus korba kíván lépni, mi pedig Közép-Európában, a Kárpát-medencében újra felfedezzük a keresztény és azon belül a református, evangélikus, baptista, pünkösdi, újprotestáns hit gazdagságát. Szobrokat állítunk Luthernek, Kálvinnak, Bocskainak, miközben Kálvin városában, Genfben elfogynak a reformátusok, Németországban pedig tucatjával zárják be a templomokat - tette hozzá.

"Ne engedjük privatizálni a hitünket, mintha az másra nem tartozna, inkább részesítsünk belőle másokat. Ne engedjük, hogy kiszorítsák a családok életéből, az iskolából, a média világából, az országok, a települések vezetéséből, a házasság intézményéből, a közterekről, a közösségi szimbólumok közül, Európából" - szólított fel Balog Zoltán.

Gáncs: a reformáció lelki forradalom

A központi ünnepség ökumenikus istentisztelettel kezdődött, amelynek kezdetén Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke arról beszélt: a reformáció lényegét tekintve nem más, mint megtérési, ébredési mozgalom, lelki forradalom. Igazi Krisztus-ünnep, amelyen Isten bűnbánatra és megtérésre szólít, és "egész életünket átfogó megújulásra hív".

Ez a megújulás helyreállítja, "reformálja éltető közösségünket a teremtővel", és "ennek gyümölcseként új kapcsolatba kerülhetünk a másik emberrel is, akiben felfedezhetjük a teremtménytársat, a testvért, akit Isten ugyanúgy szeret, mint minket, és akit útitársként, segítőtársként, munkatársként ad mellénk" - fogalmazott Gáncs Péter.

Steinbach: az élő Isten mindig az élet

Steinbach József református püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke igehirdetésében kiemelte: az élő Isten mindig az élet, pontosabban az örök élet pártján áll. Isten örök, maradandó tágasságba helyezte az ember életét, és ez az a bizonyosság, amely egyedül képes rendezni a földi életet. Ez a bizonyosság képes értelmet, célt, erőt adni és örömöt ajándékozni az embernek, "megszabadítva bennünket a hiábavalóság átkától".    

Bogárdi Szabó:  a keresztyén élet hálás élet

Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az istentisztelet végén mondott hálaadó imádságában kiemelte: a keresztyén élet hálás élet. Hálát adni azt jelenti, hogy a hitünk mély ismeretre és tudásra jutott, megismerte Jézus Krisztusban Isten örökkévaló szabadítását. Hálát adni az tud, akinek a jövője Jézus Krisztusban biztosan meg van alapozva - fogalmazott a református püspök.

A megemlékezés délután gálaműsorral folytatódik. A program részben a reformáció emlékévben lezajlott programokra, bemutatókra épül, részben pedig új, kifejezetten erre az alkalomra készült zenei, irodalmi, színházi produkciókból áll.

A reformáció emlékévében szerte a világon és Magyarországon is arra emlékeznek, hogy Luther Márton Ágoston-rendi német szerzetes, teológus ötszáz évvel ezelőtt, 1517. október 31-én függesztette ki - a hagyomány szerint - a wittenbergi vártemplom kapujára az egyházi megújulást követelő 95 tézisét. Ettől a naptól számítjuk a reformáció kezdetét. 

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz