2017. október 16., hétfő - Gál
Cikkek közt...  Videók közt...  
Nemzetközi konferencia a keresztényüldözésről Budapesten 2017. október 12., csütörtök 16:56 | Hírek.sk | Forrás: MTI | Fotó: MTI
BUDAPEST. A kereszténység alapvető értékeinek, világlátásának, kultúrájának megőrzése egyben a demokrácia, a sokszínűség megőrzésének kérdése is - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere csütörtökön Budapesten, a keresztényüldözésről tartott nemzetközi konferencián. Orbán Viktor miniszterelnök pedig közölte: Magyarország segíti az üldözött keresztények hazatérését.

Balog Zoltán kiemelte: a közel-keleti keresztények szenvedéseinek megismerése és a magyar kormány kiállása mellettük önérdek is, hiszen lehetőséget ad arra, hogy megújítsuk Európa keresztény alapjait. Az ő példájuk segít megérteni, "micsoda érték", hogy "szabadon élhetjük" a keresztény életformát, és azt is, hogy mit jelent a hit megőrzése.   

A miniszter felidézte: 11 éve találták meg a lefejezett Paulosz Iszkander szír ortodox plébános holttestét Moszulban, akiért 350 ezer dollárt kértek elrablói. Halála egy újabb keresztényüldözési korszakot nyitott meg, és azóta tipikus történetté vált. A háborúk nyomán megkezdődött a sokszínű Közel-Kelet szétesésének korszaka, amelyet felgyújtott és meggyalázott templomok, szétvert keresztény közösségek, meggyilkolt, megkínzott vagy elüldözött családok jellemeznek - mondta a miniszter.

Balog Zoltán az európai keresztény közösségek lelki, szellemi kiüresedéséről és öngyűlöletéről is beszélt, akik szemérmesen hallgatnak hitükről, és nem emelik fel szavukat, amikor a keresztényeket máshol a világban üldözik.

Orbán: a segítséget kell odavinni, ahol arra szükség van

Orbán Viktor miniszterelnök szerint Európa olyan bevándorláspolitikát erőltet, amely beengedi a veszélyes szélsőségeseket az unióba, Magyarország azonban azt vallja: nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni, ahol arra szükség van. Közölte: Magyarország segíti az üldözött keresztények hazatérését.

"Mi, magyarok azt akarjuk, hogy a szír, az iraki és a nigériai keresztények minél előbb visszatérhessenek arra a földre, ahol őseik már több száz év óta laktak"; ezt nevezzük magyar szolidaritásnak, (...) Hungary helps" - fogalmazott a miniszterelnök csütörtökön Budapesten, a Válaszok keresése egy hosszú ideje elhallgatott válságra című, a keresztényüldözésről tartott nemzetközi konferencián. Azt mondta, Európa szellemi és politikai vezetőinek egy csoportja olyan kevert társadalmat akar létrehozni, amely néhány emberöltő alatt teljesen megváltoztatná a kontinens kulturális és etnikai arculatát, keresztény mivoltát, Magyarország viszont a fordítottját teszi annak, amit "Európa jelenleg művel".   

Azt tesszük, amit a helyi keresztények vezetői szerint tennünk kell, ami az általuk vezetett közösségek számára ma a legfontosabb: segítséget nyújtunk a visszaköltözéshez - emelte ki Orbán Viktor, aki szerint a segítség legjobb módja, hogy az erőforrásokat az üldözött keresztények egyházaihoz juttatják el.

A kormányfő kijelentette: tény, hogy a kereszténység ma a világ legüldözöttebb vallása, hiszen ma a világ 108 országában 215 millió keresztény ember szenvedi el az üldöztetés valamilyen formáját, a vallásuk miatt elnyomott öt emberből négy keresztény, és 2015-ben Irakban minden ötödik percben meggyilkoltak egy keresztényt vallási meggyőződése miatt. Ugyanakkor  - folytatta - az is tény, hogy ezekről az eseményekről kevés híradást olvashatunk a nemzetközi sajtóban, és "nagyítóval kell keresnünk" a keresztények kiirtását elítélő politikai megnyilvánulásokat is.   

Orbán Viktor hangsúlyozta: a világnak meg kell ismernie azokat a bűnöket, amelyeket az elmúlt években a keresztények ellen követtek el, és meg kell értenie, hogy napjaink keresztényüldözései globális folyamatokat jeleznek előre. A világnak meg kell értenie, hogy ma már nem kisebb dolog, mint az európai életforma jövője és a mi identitásunk is kockán forog - nyomatékosított.

"Számunkra Európa egy keresztény kontinens, így is szeretnénk megőrizni, ha az egészet nem is tudjuk, legalább azt a szeletét, amit a magyarokra bízott a Jóisten" - fogalmazott.

Veres András: az üldözés még erősebbé teszi Krisztus egyházát

Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke köszöntőjében hangsúlyozta: kétezer éves tapasztalat, hogy az üldözés nem gyengíti, hanem még erősebbé teszi Krisztus egyházát.

Szent II. János Pál pápát idézte, aki szerint a második évezred végén az egyház újra a vértanúk egyháza lett. Hozzátette: "ezért reméljük, hogy a jelenlegi üldözés Közel-Keleten, Afrikában, Európában, illetve szerte a világon végső soron most is az egyház erősödését fogja eredményezni". A katolikus püspök szólt arról, hogy mi magyarok különösen együtt tudunk érezni üldözött keresztényekkel, hiszen a tatár invázió, a török majd a szovjet megszállás háromszor is próbára tette keresztény létünket.

Kitért arra: azért is képesek vagyunk az együttérzésre, "mert félelemmel töltenek el bennünket" a keresztényellenesség Európában is megjelent megnyilvánulásai. Megjegyezte, nemcsak az erőszakos esetekre gondol, hanem azokra a "keresztény hitet kigúnyoló jelenségekre is, amelyek jó néhány éve terjednek Európa-szerte".

A katolikus püspök szerint a történelem folyamán eddig miden véres üldözés hasonló módon kezdődött el. "Most még csak tiltják a vallási szimbólumok elhelyezését, viselését, és gúnyt űznek a vallási érzésekből, vagy a függetlennek tartó média indít összehangoltan teljes letámadást azok ellen, akik vallási értékrendjüket tanítva az övéktől eltérő véleményt képviselnek, de ez a magatartás előbb-utóbb a véres gyűlölet formáját öltheti".

Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke arról beszélt: "nekünk, közép-európaiaknak van tapasztalatunk az üldöztetésről, de még döntőbb tapasztalatokat szereztünk Isten megtartó kegyelméről".

A református püspök hangsúlyozta a tanúság és a vértanúság összefüggését. Mint mondta, a Jézus melletti tanúságtétel nélkül nincs kereszténység és nincs egyház, és vannak helyzetek, amikor e tanúságtétel súlyos következménye, hogy ugyanúgy fel kell venni a keresztet, ahogy Jézus tette.

Bashar Matti Warda, a Babiloni Káld Katolikus Egyház érseke azt hangoztatta, hogy a lakóhelyükről elüldözött keresztények visszatéréséhez nemzetközi segítségre és a biztonság garantálására van szükségük, a keresztények ugyanis nagyon félnek egy újabb fegyveres konfliktustól. Kiemelte az oktatás szerepét, ami segíthetne legyőzni a vallási fanatizmust.

II Efrém Ignác, Antióchiai Szír Ortodox Egyház pátriárkája arról beszélt: ha a keresztényeket elkergetik a Közel-Keletről, akkor egyszínűvé válik a társadalom, eluralkodik a fanatizmus, és az emberek még ellenségesebbé válnak azokkal, akik nem osztoznak a hitükben és a meggyőződésükben. Hangsúlyozta: gyakran azt érzik, hogy cserben hagyják őket a nyugati országok, ugyanakkor Magyarország elsőként tette meg, hogy kormányszinten komoly felelősséget vállalt értük.

III. József Ignác Júnán, az Antióchiai Szír Katolikus Egyház pátriárkája köszönetét fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnöknek és a kormányának, amiért folyamatosan bizonyítják, hogy őszintén aggódnak a keresztények életéért a Közel-Keleten. Köszönetet mondott Ferenc pápának is, amiért nemzetközi szinten is felhívja a figyelmet a keresztényüldözésre, de hiányolta az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kanada, Oroszország, Kína és az ENSZ segítségét, és úgy vélte, cserben hagyták azt az ősi civilizációt, amely alapján létrejött az európai keresztény kultúra.

Ján Figeľ, az Európai Unió vallásszabadságért felelős különleges megbízottja arról beszélt: a tudatlanság, a közöny, és a félelem az oka a kereszténységet érintő negatív helyzetnek, és ez a cselekvés gátja is. Ján Figeľ kiemelkedőnek tartotta a Hungary Helps programot, és úgy vélte, a "Magyarország segít" mottót, "Közép-Európa segít"-re kellene változtatni.

Hölvényi György, az Európai Néppárt vallásközi párbeszéddel foglalkozó munkacsoportjának társelnöke szerint Európának különös felelőssége van a keresztények megvédésében. Hangsúlyozta: az üldözött keresztények segítséget kérnek, nem pedig azt, hogy engedjük be őket, az európai politika azonban nem jól veszi ezt az üzenetet. A visszatérés és a szülőföldön maradás jogát kell biztosítani - jelentette ki.

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz