2018. február 18., vasárnap - Bernadett
Cikkek közt...  Videók közt...  
Csáky: komoly fegyvert kapott a magyar nemzetpolitika 2018. február 12., hétfő 16:02 | Hírek.sk | Forrás: MTI, Hírek.sk, - bartal - | Frissítve: febr.12. 18:46
POZSONY. A magyar nemzetpolitika és a magyar diplomácia óriási fegyvert kapott a kezébe azzal az - őshonos nemzeti kisebbségek védelméről szóló - határozattal, amelyet a múlt héten fogadott el az Európai Parlament - jelentette ki Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja EP-képviselője Pozsonyban hétfőn azon a sajtótájékoztatón, amelyen a dokumentum jelentőségét és részleteit ismertette.

Az uniós tagállamokban élő kisebbségek védelméről és megkülönböztetésének tilalmáról szóló határozatot nagy többséggel február 7-én fogadták el Strasbourgban. A dokumentumban az Európai Parlament (EP) eddig nem tapasztalt egyértelműséggel állapítja meg az EU felelősségét az őshonos nemzeti kisebbségek viszonylatában, s ennek mentén a rendelkezésre álló eszközök fokozott alkalmazására szólít fel.

Csáky Pál, a határozat kezdeményezője és koordinátora elmondta: a dokumentum azért is mérföldkő a kisebbségvédelem terén, mert az EU-t gyakran érte kritika amiatt, hogy kétarcú politikát folytatva csak Európán kívüli kisebbségekkel foglalkozott, és tagállami belügynek minősítette az Európában élő őshonos kisebbségek problémáit, amelyek így "nem kerültek napirendre".

"A múlt hét szerdájától ez nem igaz" - szögezte le Csáky Pál. Rámutatott: az EP elismerte, hogy a tagállamaiban élő őshonos kisebbségek problémái létezőek, s azokkal foglalkozni kell, s bár további hosszú és küzdelmes érdekérvényesítésre lesz még szükség a kisebbségvédelem terén, de a határozat jelentős első lépés volt, amely hivatkozási alapul szolgálhat majd továbbiak megtételéhez.

Csáky Pál kiemelte: nem a "puha műfajba tartozó" jelentésről, hanem határozatról van szó, ami annyit jelent, hogy elvárják a benne megfogalmazottakat végrehajtását, s a végrehajtás ellenőrzését az elfogadástól számított egy év elteltével meg is kell kezdeni.

„Az anyag utal arra, hogy pl. az európai jogrend szerint a szlovák nyelvtörvény nem felel meg az elvárásoknak, illetve a nemzetközi követelményeknek. Tehát úgy gondolom, hogy Szlovákia esetében néhány törvényt is módosítani kell majd. Például konkrétan szól arról, hogyha egy régióban két nyelvet használnak, a többségi és valamelyik kisebbségi nyelvet, akkor ez az anyag tiltja azt, hogy majorizálja a többségi nyelv önmagát és elnyomja a kisebbségi nyelvet” – fogalmazott Csáky Pál.

Az, hogy már van egy olyan dokumentum, amely az EU tagállamaiban élő kisebbségek jogainak védelméről szól, "óriási érv" lehet a magyar diplomácia kezében is - hangsúlyozta a Magyar Közösség Pártja (MKP) EP-képviselője. Kifejtette: ezzel összefüggésben nagyon fontos, hogy a dokumentum túlnyomó részében az őshonos kisebbségek jogvédelméről szól, valamint az is, hogy a dokumentumban lefektetett elveket olyan országokban is be kell tartani, amelyek még csak csatlakozni készülnek az EU-hoz, mint például Ukrajna vagy akár Szerbia.

A pozsonyi sajtótájékoztatón Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztosa és Menyhárt József, a Magyar Közösség Pártja elnöke is részt vett.

Az MKP elnöke fontos kiindulási pontként jellemezte, "sarokkőnek" nevezte a dokumentumot, amely szerinte egy új korszakot nyit majd az őshonos nemzeti kisebbségek védelmében. „13 év szünetet követően az Európai Parlament egy, az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló határozatot fogadott el Strasbourgan. Úgy gondolom, hogy ez egy sarokkő” – mondta Menyhárt József. „Egy olyan sarokkövet sikerült emelni, ami az őshonos kisebbségek jogainak védelmében egy kiindulási pont. Ahonnét a következő időszak számítódik” – fűzte hozzá.

Kalmár Ferenc a dokumentum elfogadása kapcsán úgy vélekedett: további lépéseket kell tenni a most megnyílt úton az őshonos nemzeti kisebbségek védelme érdekében, s a kollektív jogok irányába kell elmozdítani a témáról folytatott diskurzust. "Kollektív jogok nélkül ugyanis a többségi társadalomhoz történő integráció egyet jelent az asszimilációval" - mutatott rá Kalmár Ferenc.

„Szlovákiával kapcsolatosan vannak olyan témák, amelyekben nem tudunk egyetérteni. Ez az európai szabályozás, ez az európai eszköz, amelyet most Csáky Pál révén a nemzetpolitika – a magyar vagy más európai országok nemzetpolitikája – kézbe kapott, úgy gondolom, ennek révén közelebb tudunk jutni a megoldásokhoz” – mondta Kalmár Ferenc.

A nemzeti kisebbségek védelméről szóló, múlt héten elfogadott határozat 13 év szünet után az első jelentős, a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó dokumentum, amelyet az EP elfogadott. A határozat elfogadását két és fél évig tartó előkészítő munka előzte meg, a dokumentumot a testület összes frakciója - azon belül az Európai Néppárt (EPP) minden képviselője - megszavazta, az EP 751 képviselőjéből csak kevesebb mint húszan nem voksoltak mellette.

A nagy többséggel elfogadott dokumentumban az Európai Parlament eddig nem tapasztalt egyértelműséggel állapítja meg az Európai Unió felelősségét az őshonos nemzeti kisebbségek védelme terén, ennek mentén pedig a rendelkezésre álló eszközök fokozott alkalmazására, de legfőképpen az „EU-s jogi keret javítására” szólít fel e kisebbségek „átfogó védelme” céljából. A dokumentum kisebbségvédelmi mérföldkő jellege abban áll, hogy a „diagnózis” felállításával és a gyakorlati problémakezelés irányának meghatározásával az Európai Parlament részéről megnyílik az az út, amely a tagállamok számára kötelező erejű uniós kisebbségvédelmi jog- és intézményrendszer kialakításához vezet.

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz