2017. december 13., szerda - Luca, Otília
Cikkek közt...  Videók közt...  
Csáky: a kettős állampolgárság kérdésében az EU nem illetékes, az nemzeti hatáskör 2017. október 09., hétfő 8:34 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk., - miskó -
POZSONY. Már beindult az őszi nagyüzem az Európai Parlamentben is. Az elmúlt időszakban több, a felvidéki magyar közösségünket érintő kérdés is felmerült, mint ahogy Közép-Európa helyzete is állandó témája a brüsszeli gépezetnek. Csáky Pált, a Magyar Közösség Pártja európai parlamenti képviselőjét kérdeztük.

- Annak ellenére, hogy Ön az elmúlt hetekben bíráló véleményt fogalmazott meg a visegrádi négyek (V4) tagországainak együttműködéséről (pl.: csak egy bizonyos szintig használható csoport stb.), szeptember 25-én az Antall József Tudásközponttal együtt Hogyan tudja gazdagítani az EU-t Közép-Európa? címmel, Antonio Tajani EP-elnök védnökségével konferenciát szervezett a V4-ek olyan politikusainak és szakembereinek a részvételével, akik a V4 múltját és jelenét véleményezték. Milyen hozadéka volt a tanácskozásnak, a konferencián egyébként megfogalmazta a bírálatát, tehát továbbra is fenntartja a V4-es együttműködésről mondott véleményét?

- Azt hiszem, ez egy félreértés. Én nem bíráltam a visegrádi négyek együttműködését, hiszen azt magam is támogattam és támogatom. Azt látom viszont, hogy a magyar politika túlfényezi ezt az együttműködést, és ezt veszélyesnek tartom, mert lápos területre nem lehet erős várat építeni. Ha bárki megnézi, mit mondtam, láthatja, hogy azt mondtam: a V4 hasznos és fontos lobbicsoport, de soha nem fog úgy működni, ahogy azt sokan Budapesten szeretnék, az „életünket és vérünket az V4-ért“ elv alapján. Komoly konfliktushelyzetben a csehek és a szlovákok azonnal kiugranak majd, s a lengyelek is elfordulnak a magyaroktól, ha az oroszokkal való együttműködés kerül napirendre. A magyar diplomácia számára ez egyébként nem meglepetés, hiszen a diplomaták pontosan tudják, hogy legalább annyi témában nem értenek egyet a V4-ek, mint amennyiben egyetértenek. Azt javaslom tehát Budapestnek, hogy több lábon kell állni, s nem okos túlfeszíteni a húrt sem a németekkel, sem az EU-val. A V4 soha nem lesz az EU-s együttműködés alternatívája, a csehek, a szlovákok és a lengyelek ugyanis csak addig mennek el az együttműködésben, ameddig az érdekeik ezt diktálják. De ez logikus is, ezen nem szabad megsértődni. Délibábokat építeni pedig fölösleges.

A konferencia egyébként nagyon jól sikerült, én bővítettem is a kört, hiszen meghívtam az Osztrák Néppárt képviselőjét is. Kiválóak voltak az előadók, sok volt az érdeklődő. A sikeren felbuzdulva már arról tárgyalunk az Antall József Tudásközponttal, hogy jövőre, emlékezendő az I. világháború végére, Rendezetlen adósság munkacímmel egy újabb konferenciát szervezünk Brüsszelben, ahol az I. világháború után létrejött kisebbségi közösségek megoldatlan helyzetéről és a megoldási lehetőségekről fogunk tárgyalni úgy, hogy bevonjuk Szerbia, Ukrajna és Románia szakértőit, politikusait is.

- Miközben egyre több európai politikus és lap is már elismerően szól az Orbán-kormány nemzet- és Európa-óvó migránspolitikájáról, Ön több ízben is meglepő módon bírálta a magyar kormány „különutas Európa-politikáját“, amely következtében "Magyarország a Balkánra sodródik". Azt látjuk, hogy Brüsszel cselekvésképtelen, míg a magyar kormány konkrét lépéseket is tett a migránskérdés kezelésére. Ön mit s hogyan tenne másként a magyar miniszterelnök helyében?

- Ismét csak egy leegyszerűsítő kérdésfelvetésről van szó – de úgy látszik, ilyen világban élünk. Ez nem jó, mert ha kiveszik a társadalomból az érdemi vita iránti igény, akkor az adott társadalom nagyon sebezhetővé válik. Nos, az interjúimban pontosan nyomon követhető ez a történet is. Persze, csak azok számára érthetően, akik hajlandóak különbséget tenni a migráns és a menekült között. Ami tehát a migránsokat – tehát az ellenőrizetlen, nagy tömegű népmozgásokat illeti - , ott alapjában helyes a magyar kormánypolitika, ezt magam is többször elmondtam. A Hír TV-nek adott nyilatkozatomban is hangsúlyoztam, hogy értelmetlennek tartom pl. azt a felvetést, hogy most le kellene bontani a Magyarország határán felépült kerítést. Ennek a tereptárgynak ugyanis elsősorban terelő szerepe van, tehát azt kell biztosítania, hogy bárki ne léphesse át Magyarország határait illegálisan bárhol és bármikor.

Van azonban ennek a folyamatnak egy apró része – az összes népmozgás 3-4 százaléka -, amikor olyan kiszolgáltatott, védtelen emberekről (férfiakról, nőkről és főleg gyerekekről) beszélünk, akiknek az élete valóban veszélyben van a szülőföldjükön. Ezeknek segítenünk kell, s nem azért, mert ezt más kéri tőlünk, hanem azért, mert mi, magyarok (akárcsak a szlovákok, a csehek és a lengyelek stb. is) humánus emberi lények vagyunk, akik segíteni akarunk a valóban drámai helyzetben lévőkön. Ezeknek a valódi menekülteknek egyébként legalább a 80 százaléka vissza akar térni hazájába, ha a menekülésüket kiváltó okok megszűnnek. Ezen a ponton valóban kifogásaim vannak az ellen az uszító hangnem ellen, amit néha Magyarországon hallunk, az Őcsényben történteket én sem tartom helyesnek. Ezen a ponton korrekcióra volna szükség.

- Gyűlnek az aláírások a FUEN-es kezdeményezéshez, amely azt célozza, hogy az Európai Unió alkosson törvényt az őshonos kisebbségek védelme érdekében. Nem kis meglepetést okozott a hír, hogy a szlovák kormány csatlakozott Románia beadványához, amely a luxemburgi uniós bíróságon támadta meg a Minority SafePack európai kisebbségvédelmi kezdeményezést. Ön hogyan értékeli ezt, s mit jelenthet az a petíció számára?

- Mindent meg fogunk tenni azért, hogy a szlovák és a román kormány elveszítse a pert. A hozzáállásukat egyébként szégyenletesnek tartom – s látja, már is itt van előttünk egy olyan példa, ahol a túlajnározott V4-ek más-más utakon járnak. Tavaly az Európai Bizottság állt velünk szemben (a FUEN-nal szemben, amelynek egyedüli tagja Szlovákiából az MKP), s a Bizottság mellé szállt be Románia és Szlovákia, mégis pert vesztettek. Nekünk mennünk kell az utunkon, szerintem komoly esélyünk van a sikerre. A szlovák és a román kormány pedig szégyellje magát!

- Májusban portálunknak adott interjújában elmondta: Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke ígéretet tett a kisebbségvédelmi rendszer felülvizsgálatára, illetve arra, hogy a vonatkozó megoldási javaslatok első változata szeptemberre készül el. Azóta milyen előrelépés történt e téren?

- Készülnek az ezzel kapcsolatos anyagok, most az én irodám is készít egy határozat-tervezetet. Ez egy időigényes feladat, mert a tagállamokkal is egyeztetni kell. Ám a folyamat nem állt le, rendszeresen tárgyalunk, s ez jó.  Az első rész-dokumentumok már az idén megszavazható állapotban lesznek.

- Markus Warasin kisebbségekkel foglalkozó tanácsadó közreműködésével sikerült-e előremozdítani a felvidéki magyarság olyan égető gondjainak orvoslását, mint a kettős állampolgárság kérdése, az 1945-49  között földjeiktől megfosztott magyarok kárpótlása, valamint a Csallóköz ivóvízkészletének védelme? Mikor valósul meg az EP-ben a LIBE, az állampolgársági jogokkal foglalkozó bizottság eredetileg idén szeptemberre tervezett meghallgatása, amelynek elnöklésére egy lengyel kollégájával együtt kapott ígéretet? A felvidéki jogfosztottak jogi képviselőjükkel együtt meghívást kaphatnak-e egy idei meghallgatásra, hogy ott szólhassanak a vonatkozó jogsértésekről?

- A kettős állampolgárság kérdésében az EU nem illetékes, az nemzeti hatáskör. A magyar Országgyűlésnek kellett volna körültekintőbben eljárnia 2010-ben, mint azt többször is kértem, akkor nem lett volna szlovák ellentörvény. S ha már ennél a kérdésnél tartunk, és fényezzük a V4-eket: én már többször javasoltam, hogy az állampolgárság kérdésében harmonizálni kellene a jogi szabályozást a V4-eken belül. Ott Szlovákia egyedül tiltja a többes állampolgárságot. Miért nem veti fel ezt például a magyar diplomácia?

A kárpótlás kérdését magyarországi kisebbségvédelmi intézmények viszik, én segítek nekik, de ez egy nagyon bonyolult kérdés. A jogászaik most készítenek elő újabb lépéseket.

A Csallóköz ivóvízkészletének az ügye viszont „az én asztalom“, tekintettel arra, hogy egy petícióról van szó. Az EU most a szlovák kormánnyal levelez az ügyben, eredetileg szeptemberben kellett volna tárgyalnunk az ügyről, de az Európai Bizottság visszadobta a szlovák kormány levelét, mert az abban leírtakat nem tartotta kielégítőnek. Ebben a kérdésben a Petíciós Bizottság összes frakciója a mi oldalunkon van, hiszem, hogy rá tudjuk kényszeríteni a szlovák kormányt arra, hogy lépjen az ügyben, s ne csak meséljen róla, mint Solymos úr teszi. Az Európa Bizottság pénzügyi támogatást is ígért a semlegesítési munkák elvégzéséhez.

Van viszont egy újabb petíciónk is, a párkányi hulladékégető kérdése. Mihelyst megkapjuk a hivatalos beadványt, máris tájékoztatjuk róla a közvéleményt is. 

- Néhány nappal ezelőtt az Európai Néppárt égisze alatt nyilvános meghallgatást tartottak a kisebbségi civil szervezetek szerepéről, jelentőségéről az EP-ben. Miért javasolta ennek a témának a napirendre tűzését, és miként segítheti a szervezetek további létét, tevékenységét ez a meghallgatás?

- Pontosítanám az információt: a civil szervezetek fontosságáról tartottuk a meghallgatást két héttel ezelőtt, Szlovákiából Bauer Edit vett rajta részt. Szerettem volna Bárdos Gyulát is vendégül látni, mint az EU legnagyob civil szervezetének, a Csemadoknak az elnökét, de sajnos egyéb elfoglaltsága miatt nem tudott kijönni. A meghallgatás egyébként sikeres volt, az Európai Néppárt dokumentumaiba ennek nyomán bekerül a kisebbségi szervezetek tevékenységének támogatásáról szóló kötelezettség.

- Az európai parlamenti munkája mellett szépírói tevékenysége is meghatározó. Köztudott, hogy a könyveiben, színpadi műveiben is javarészt a felvidéki magyarság sorskérdéseivel foglalkozik, Kérem, szóljon az ősszel bemutatandó két drámájáról és a további írói terveiről is!

- Én azt látom, hogy számos olyan téma van a mi történelmünkből, ami csak felvidéki magyar viszonyok közt játszódhatott le, s ha nem írjuk le őket, kivesznek a közösségi emlékezetünkből. A Boráros Imre Színház által Hit és illúzió címen bemutatandó darab a Hit és hűség folytatása, s az 1989 utáni állapotainkról szól. Magam is kíváncsi vagyok, hogyan sikerül színpadra vinni ezt a nem könnyű történetet, szurkolok a csapatnak. November végén abból négy bemutató előadást is láthatnak az érdeklődők: az első Szőgyénben lesz 18-án, a második Léván 19-én, a harmadik Pozsonyban november 24-én, s ezt követi majd a komáromi bemutató, amelynek az időpontjáról most tárgyalnak.   

Időközben a budapesti József Attila Színház is megtisztelt azzal, hogy bemutatja egy másik darabomat, ráadásul a nemzeti ünnepen, október 23-án. A darab címe Egy nap az örökkévalóságból, amely Nagy Imre és Kádár János elképzelt „hitvitája“ 1956-ról és a magyar történelemről. Erre is nagyon kíváncsi vagyok, hogy fog ez szólni Budapesten. S csodálkozom is, hogy ezt a „szembesítést“ eddig nem végezte el más magyar író.

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz