2017. május 29., hétfő - Magdolna
Cikkek közt...  Videók közt...  
A vízminőséget vizsgálná a vereknyei hulladéklerakó közelében az SaS 2017. május 19., péntek 18:23 | Hírek.sk | Forrás: TASR
POZSONY. Meg kell vizsgálni a pozsonyi Vereknye közelében található föld alatti vízkészletet, hogy megtudjuk, a volt Juraj Dimitrov Vegyi Művek hulladéklerakóból származó szennyezés nem nyúlik-e tovább, mint ahogy azt feltételezték – javasolja a Szabadság és Szolidaritás két képviselője, Anna Zemanová és Juraj Droba.

A jelenlegi adatok szerint a kontaminációs felhő körülbelül 5 kilométerre terjed a lerakattól.

„Saját kezdeményezésből és saját költségünkre úgy döntöttünk, hogy néhány, Vereknyétől délre és délkeletre fekvő  helyről mintát veszünk a föld alatti vízkészletből. Néhány Pozsonyon túli községről is szó van a Szenci járásban” – tájékoztatott Juraj Droba hozzátéve, becslése szerint a mintavételre júniusban vagy júliusban kerül majd sor.

A képviselők meg akarják vizsgálni, helyesek-e a jelenlegi adatok a vereknyei hulladéklerakóból szivárgó szennyeződésről. Egyúttal nyomást akarnak gyakorolni az érintett államigazgatási szervekre, hogy folyamatosan tájékoztassanak arról, hogyan zajlik a lerakat felszámolása. „Ezt a problémát már több mint 20 éve forró krumpliként dobálják az államigazgatási szervek. Az a probléma, hogy a mérgező anyagok bekerültek a föld alatti vízkészletbe” – mondta Droba. Ezért Vereknye városrész még 2002-ben tilalmat rendelt el, nem szabad az otthoni kutakat zöldség és gyümölcsfák öntözésére használni. Ez a tilalom ma is érvényes. Az SaS két képviselője azért harcol, hogy az esetleges veszélyről tájékoztassák azon települések lakosait is, ahol időközben a mérgező anyagok bekerülhettek a vízkészletbe.

„Nagyon fontos, hogy az érintett falvak és városrészek lakóit tájékoztassák, hogy ne igyanak vizet saját kútjaikból, ne használják a vizet öntözésre, és ne töltsék meg a vízzel medencéiket” – mondta Droba. Felhívással fordul a környezetvédelmi minisztériumhoz, a Közegészségügyi Hivatalhoz és az egészségügyi minisztériumhoz, hogy koordinálják az együttműködést és időben értesítsék a polgármestereket arról, hogy falujukban vagy városukban gond van az ivóvízzel.

A környezetvédelmi tárca április végén arról tájékoztatott, hogy már elindult a pályázat a vereknyei hulladéklerakat felszámolására. A költségeket több mint 30 millió euróra becsülik, a kiadások egy részét uniós forrásokból fedeznék. A lerakat szanálására az enkapszuláció módszerét  alkalmazzák majd, vagyis a lerakat tartalmát izolálják a környezetétől.

Miben rejlik a veszély?

A hulladéklerakó hely alapterülete hozzávetőleg 4,65 hektár, mely területen nagyjából 120 ezer tonna köbméter hulladékot helyeztek el, amelyet a múlt század 60-as éveitől kezdve egészen csaknem a 80-as évekig hordtak ki a vegyi üzemből. A hordókat egy közel egy kilométer hosszú, hozzávetőleg 30 méter széles, 3-6 méter mély gödörbe helyezték el, miközben a hordók alatt 2-3 méteres mélységben talajvíz volt. Annak érdekében, hogy a lerakatról ne nagyon beszéljenek, azt a nyilvánosság elől kétméteres földréteggel takarták el. Összesen 22 ezer köbméter föld fedi a titkot, s az egész területet füvesítették.

Milan Šindler, a Pozsonyi Vízművek felügyelőtanácsának volt elnöke korábban arra figyelmeztetett, hogy a Pozsony-Vereknyén levő mérgező hulladéklerakó a csallóközi ivóvízkészletet is veszélyezteti. Miben is rejlik a hulladéklerakóval kapcsolatos veszély? A bősi vízerőmű 1993-as beindítása után a talajvíz szintje közel három méterrel emelkedett, s ezáltal beborította a hordókat, amelyek berozsdásodtak, s azokból a veszélyes vegyszerek a kavicsos-homokos altalaj részecskéivel együtt a talajvíz fő áramlata irányába kezdtek szabadon kiszivárogni Csallóköz központja felé. A hatalmas veszély abban rejlik, hogy a legutóbbi vizsgálat szerint a lerakóban több mint 440-féle vegyszer található. Azok fele valóban nagyon veszélyes, egészségre ártalmas anyag, s a mennyiségük meghaladta a megengedett határértékeket. Egyebek mellett a következő anyagokról van szó: benzol, toluol, xilol, etil-benzol, arzén, hexaklór-benzol, gyomirtó, ólom, réz, valamint többféle növényvédő és rovarirtó szer, amelyek tulajdonságai a DDT-re hasonlítanak.

A nehézfémek és a növényvédő szerek esetében olyan anyagokról van szó, amelyek örökre az életkörnyezetben maradnak, tehát nem várható, hogy lebomlanak majd, miután a Csallóközbe kerülnek. Ez felettébb nagy problémát okozhat, hiszen a Csallóköz Közép-Európa legnagyobb ivóvíz-készletének számít, amely 15 millió embert lát el ivóvízzel.

A lerakóhelytől 15 kilométernyi távolságban található a somorjai, a szemeti (Kalinkovo) és a jókai ivóvízforrás. A hidrogeológusok azonban arra is figyelmeztetnek, hogy a talajvizek fő áramlása nagyon erős lehet, ezért a szennyeződés üteme fel is gyorsulhat.

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz