2017. szeptember 26., kedd - Jusztina
Cikkek közt...  Videók közt...  
Magyar nyelvű vasúti helységnévtáblák Dunaszerdahelyen és Komáromban 2017. április 21., péntek 18:51 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk, - fg - , MTI | Fotó: Czibula Csaba, MTI
DUNASZERDAHELY. Magyar nyelvű vasúti helységnévtáblákat leplezett le Érsek Árpád közlekedésügyi miniszter Dunaszerdahely és Révkomárom vasútállomásain pénteken. A felvidéki magyar közösség az elkezdett kétnyelvűsítés folytatását várja. A közlekedési miniszter őszre ígér törvénymódosítást. Az azonban a jelek szerint nem valószínű, hogy az új szabályozás teljes kétnyelvűséget hoz a vasúti közlekedés területén.

A szlovák vasúti helységnévtáblák magyar nyelvű megfelelőinek kihelyezéséről egy miniszteri rendelettel idén februárban hozott döntést a szaktárca. A döntés alapján 54 település vasútállomására helyeznek ki magyar, illetve egy esetben ruszin nyelvű helységnévtáblát a szlovák mellé. A mostani táblakihelyezés az első látható eredménye annak az évek óta tartó küzdelemnek, amelyet különböző felvidéki magyar szervezetek folytatnak a közlekedési kétnyelvűség megvalósítása érdekében.

Érsek Árpád a dunaszerdahelyi vasútállomáson tartott ünnepélyes táblaleleplezésen rámutatott: a magyar nyelvű táblák kihelyezése annak köszönhető, hogy az ezzel kapcsolatos tervek a kormányprogram részévé váltak. Hozzátette: reményeik szerint a kétnyelvűsítés folyamata folytatódni fog.

A 2011-ben módosított kisebbségi nyelvhasználati törvény lehetővé teszi, hogy a legalább 20 százaléknyi nemzetiségi lakossággal rendelkező településeken a vasútállomások megnevezései feltüntethetők legyenek a kisebbség nyelvén is. A jogszabály módosításakor azonban nem gondoskodtak a szükséges jogharmonizációról, így annak a vasúti közlekedésről szóló törvény módosításáról sem, amely nem számol a vasútállomások idegen nyelvű megjelölésével, amire hivatkozva a vasúttársaság sokáig megtagadta az ilyen táblák kihelyezésére vonatkozó kéréseket. A kisebbségi nyelvű táblák kihelyezésére így most is csupán egy – hosszabb távú jogbiztonságot nem teremtő – miniszteri rendelet alapján került sor. Ezen felül az is gondot jelent, hogy a rendelet csak az önálló egységnek számító vasútállomásokról rendelkezik, a kisebb, de jelentős számú vasúti megállóhelyeken azonban nem teszi lehetővé a kisebbségi nyelvű táblák kihelyezését.

A közlekedési kétnyelvűség megvalósítása, s ezen belül a vasúti feliratok kétnyelvűsítése érdekében mintegy öt éve kezdtek erőteljes kampányba civil szervezetek és a Magyar Közösség Pártja (MKP). A kampány során egyebek mellett táblakihelyezési gerillaakciókra is sort kerítettek, ezeket a táblákat azonban – a magánterületen elhelyezetteket leszámítva – a vasúttársaság leszerelte.

Egy folyamat kezdete kell, hogy legyen

Őry Péter, az MKP Országos Tanácsának elnöke a magyar nyelvű táblák kihelyezéséről az MTI-nek azt mondta: ezt egy olyan pozitív irányba tett lépésként értékelik, amely egy folyamat kezdete kell, hogy legyen. Rámutatott: a táblák mostani kihelyezése eddig nem párosult a törvényi háttér megváltoztatásával, amit mindenképpen rendezni kell. Hangsúlyozta: az MKP és a civil szervezetek a közlekedési kétnyelvűség átfogó megvalósítását tűzték ki célul, mert annak lehet identitásmegőrző és erősítő hatása a felvidéki magyarok körében. "A magyarok által lakott területeken nem ötven vagy hatvan tábla van, hanem több ezer" – mutatott rá Őry Péter, megjegyezve: a teljes körű közlekedési kétnyelvűség jelenléte Európa országaiban nem kivétel, hanem gyakorlat.

Kétnyelvű Dél-Szlovákia: elfogadhatatlan a minisztérium jogszűkítő értelmezése

A Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom idén márciusban levélben fordult a közlekedési miniszterhez jelezve, hogy a jelenlegi jogi keretek között további 12 dél-szlovákiai vasútállomás kétnyelvűsítésére van lehetőség. A mozgalom elfogadhatatlannak tartja a minisztérium jogszűkítő értelmezését, mely akadályozza nyelvi jogaink tényleges megvalósulását. „Nyilvánvaló, hogy az állomásnevek kihelyezéséről szóló miniszteri rendelet minden szóban forgó állomásra vonatkozik. A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben így nem 54, hanem 66 állomáson helyezhető ki magyar tábla” – hangsúlyozza a civil szervezet. Ezen állomásokat jegyzékben összegezték és továbbították Érsek Árpádnak. Arra kérték a minisztert, hogy hatáskörének gyakorlásával érje el a magyarlakta régió összes vasútállomás kétnyelvűsítését. A miniszter szerint a jelenlegi szabályozás szerint nincs arra lehetőség, hogy a megállóhelyeken is kihelyezzék a magyar feliratokat. Így erre a megoldásra még várni kell. Érsek Árpád azt ígérte, ezt törvénymódosítással rendezik majd.

A közlekedési miniszter a dunaszerdahelyi tábla leleplezésekor egy kérdésre válaszolva elmondta: bízik abban, hogy a vonatkozó törvényi hátteret is hamarosan pontosítják. "Több olyan dolog van, amiért a törvényt módosítani kell, úgy gondoljuk, hogy erre ősszel kerülhet sor" - mondta Érsek Árpád.

„Túlzó követelés

Végre kikerültek a táblák, ami pozitív lépésnek tűnhet, de mindennek már sokkal korábban meg kellett volna történnie. A közlekedési miniszteri posztra való kinevezése után Érsek Árpád azt mondta, hogy ez „csak egy tollvonás” kérdése, mégis hónapokig tartott, hogy meghozza a vonatkozó rendeletet. Majd ezt követően azt ígérte, hogy márciusban már a helyükön lesznek a kétnyelvű táblák, de az első csak április elején került az újhelyi vasútállomás falára.

A Magyar Közösség Pártja már korábban, még tavaly szeptemberben az akkor frissen miniszterré kinevezett Érsek Árpádhoz levélben fordult, amelyben a teljes kétnyelvűség biztosítását szorgalmazta a közlekedés területén. A párt hangsúlyozta, a kétnyelvűségnek a közlekedésben nem csak a feliratokra, hanem az írásos és szóbeli utastájékoztatásra, a mindennapi kommunikációra is ki kell terjednie.

Nem sokkal ezt követően Érsek Árpád pártjának dunaszerdahelyi járási lapjában azt nyilatkozta, hogy a kétnyelvű menetrendek „túlzó követelés”.

Horony Ákos: a kisebbségi nyelvhasználatnak nem csak szimbolikusnak kell lennie

Annak kapcsán, hogy ma a dunaszerdahelyi és a komáromi vasútállomás homlokzatára is felkerültek a magyar nyelvű táblák, Horony Ákos jogi szakértő portálunknak nyilatkozva rámutatott, most az a kérdés, hogy az illetékesek megelégednek-e azzal, hogy néhány helyre kiteszik a helységnévtáblát – ami egyébként nagyon jól mutat –, vagy pedig ténylegesen megoldást próbálnak találni a problémára. „Ahogy a hivatalokban a törvény által biztosítva van a kétnyelvűség, úgy ez a vasútnál is teljesen jogos követelés lenne. A pénztáros magyarul szolgálja ki az utasokat, az írásos és a szóbeli tájékoztatás is hangozzanak el kisebbségi nyelven is” – nyilatkozta portálunknak a jogász.

Sokan feltették a kérdést, hogy a szaktárca miért ezen a módon látott neki a kérdés rendezésének, miközben fél év alatt egy törvénymódosítás különösebb probléma nélkül átültethető. „Nekem úgy tűnik, kerülő úton keresik a megoldást. Ennyi idő alatt, amíg most kikerült az első két tábla, ha elkezdték volna a jogalkotási folyamatot, az már rég lezárulhatott volna. Mindenhol kikerülhettek volna a táblák” – vélekedett Horony Ákos. „Ha meg lehetne valamit oldani teljes körűen és azonnal, akkor miért így csinálják?” – kérdezte.

A jogi szakértő emlékeztetett, hogy az MKP a közlekedés teljes kétnyelvűsítése kapcsán már korábban levélben megkereste Érsek Árpádot, s több javaslattal állt elő. „Továbbra is az az álláspontunk, hogy ez nem olyan nagy kérés, amit ne lehetne teljesíteni. Ezt semmiképp nem tartjuk túlzó követelésnek, hanem teljesen standard, elvárható dolognak tartjuk. Ha az állami hivataloknál mindez megoldható, akkor az állami vasútnál miért ne lehetne megoldani? Ezt fogjuk továbbra is kérni és követelni” – szögezte le Horony Ákos. Egyúttal rámutatott, hogy a kétnyelvűség kérdése a civil szféra számára is fontos, ezt bizonyítja a számos kezdeményezés, például a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom akciói. „Ez a civil szféra számára is egy fontos dolog” – hangsúlyozta. Mint kifejtette, a kisebbségi nyelvhasználatnak van egy szimbolikus jelentősége is – ilyen szinten bizonyos kérdéseket az állomások névtábláinak kihelyezése valóban megold –, de legalább ilyen fontos a kérdés gyakorlati oldala. „A kisebbségi nyelvhasználatnak nem csak szimbolikusnak kell lennie” – szögezte le hozzátéve, hogy egyenlő szintet kell biztosítani számára a többségi nyelvvel. „Ebbe beletartozik a már említett utastájékoztatás is szóban és írásban egyaránt” – fűzte hozzá.

A Magyar Közösség Pártja a vasútállomások és vasúti megállók a nemzeti kisebbség nyelvén való megjelölése kapcsán egy elemzést is készített, amelyben az események áttekintése és a törvényjavaslatok elemzése is helyet kapott. A dokumentum ITT érhető el.

Ahogy a fenti, az 1920-as évekből származó fotó is mutatja, valamikor természetes volt a kétnyelvűség. A felvidéki magyar közösség joggal várja el, hogy ez a jogállapot helyreálljon.

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz