2017. július 27., csütörtök - Olga, Lilána
Cikkek közt...  Videók közt...  
EU-s kisebbségi jogminimumért és a gyűlöletbeszéd ellen 2016. december 17., szombat 8:24 | Hírek.sk, - hm -  | Forrás: Hírek.sk | Frissítve: dec.17. 8:24
STRASBOURG. Az Európai Parlament jóváhagyta a 2015-ös évre szóló alapjogi jelentést. A jelentéstevő Nagy József, a Most-Híd európai parlamenti képviselője a szavazás után azt mondta, a túlnyomó többséggel elfogadott jelentés fő üzenete az extrémizmus és a diszkrimináció megfékezése.

„Áttörésként értékelhető, hogy egy EU-s kisebbségi jogminimum kialakítására való felszólítást is jóváhagytak a képviselők, amelyet eddig tagállami jogkörökre hivatkozva nem sikerült még csak szóba sem hozni az európai intézményekben” - hangsúlyozta Nagy József.

A jelentés kitér a különböző kisebbségek, valamint a veszélyeztetett csoportok (gyermekek, nők) hátrányos megkülönböztetésének kérdésére, illetve szót emel a gyűlöletbeszéd ellen. A migráció kérdésével kapcsolatban a jelentéskészítő a tagállamok felelőssége mellett rámutatott arra a  sokszor mellőzött tényre, hogy a migránsoknak nemcsak jogaik vannak, hanem kötelezettségeik is.

Az EP 2015-ös alapjogi jelentése megállapítja, hogy a kisebbségi jogi minimum lefektetése nagyban elősegítené a jogszabályok kialakítását és azok betartatását ott, ahol ezt politikai meggondolásból hanyagolják, vagy mint kényelmetlen kérdést inkább elkerülik.

A jelentés jóváhagyása után Nagy Józsefet Haják Szabó Mária kérdezte.

Videó

Csáky Pál, az MKP európai parlamenti képviselője felszólalásában üdvözölte a jelentést, és kifejezte örömét, hogy számos módosító javaslata bekerült a jelentés végső szövegébe az őshonos kisebbségek védelmének szükségességéről. „Az is fontos, hogy az idén is cselekvésre szólítjuk fel az uniós intézményeket. Remélem, nyitott fülekre és politikai akaratra is találunk.“

Rámutatott, hogy az egyik évről-évre felmerülő megoldatlan uniós probléma az őshonos kisebbségek helyzete. „Nemzeti kisebbségekhez tartozó kollégáimmal együtt évek óta kérjük a Bizottságot, hogy hozzon létre a kisebbségek jogainak védelmére vonatkozó európai minimumnormákat. Mindhiába. A Bizottság azzal hárítja el a felelősséget, hogy ez nemzeti hatáskör és nem tehet semmit. Míg a koppenhágai kritériumok elvárják a csatlakozásra váró országoktól, hogy biztosítsák a kisebbségek védelmét, addig a nemzeti kisebbség ellen elkövetett diszkrimináció felett már gyakran szemet hunyunk, ha azt egy tagállam követi el. Gondoljanak bele, kedves kollégák: az a nemzeti kisebbség, amelyet a többségi nemzet diszkriminál, vagy épp nem biztosítja számára a papíron levő jogok gyakorlását, hogy remélheti jogai védelmét az olyan nemzeti többségtől, amely éppen diszkriminálni igyekszik őt? Ezt naivitás elvárni, itt európai szinten kell megoldást keresni és nyomást kell gyakorolni a tagállamokra” – mondta a képviselő.

Csáky Pál arra is figyelmeztet, hogy a migrációs válság okozta kihívások negatívan érintik az őshonos kisebbségek helyzetét. „A migránskérdés sajnos elvonja a figyelmet a már meglevő problémákról. Az az érzésünk, hogy a migrációs válság egy újabb kifogás/indok, hogy az őshonos kisebbségek helyzetét a szőnyeg alá söpörjük.“

Az MKP EP képviselője nem szavazta meg a jelentést, mert, mint mondta a Felvidék.ma portálnak, a liberális, zöld és baloldali frakciók által beterjesztett módosítások erősen csökkentették a jelentés értékét.

Sógor Csaba, az RMDSZ európai parlamenti képviselője igennel szavazott a kisebbségi jogminimum igényét magába foglaló alapjogi jelentésre, mert „az Európa Tanács ajánlásai olyan tágak, hogy abból válogatnak, szemezgetnek a tagállamok, itt pedig mi azt kérjük, hogy állapítsanak meg egy minimumot, amit kötelezően be kell tartani“.

Az erdélyi magyar képviselő kiemelte, a jelentés következő érdeme, hogy belekerült a „kisebbségi közösség“, tehát nem csak az egyén jogairól beszél. „Most tudom, hogy vannak, akik türelmetlenek és méltatlankodnak, hogy ez még mindig csak szócséplés, de amíg nincs mire hivatkozni, addig hiába verjük az asztalt és kiabálunk, vagy panaszkodunk. A lényeg az, hogy a kisebbségi közösségek teljes politikai, gazdasági, kulturális jogegyenlőségét meg kell tudni valósítani“. Belekerült a jelentésbe az is, hogy nem lehet a területi-közigazgatási reformot úgy végrehajtani az Európai Unióban, hogy az a kisebbségek kárára történjen, s ezt Sógor Csaba – tekintettel az új megyerendszerrel kapcsolatos román tervekre- áttörésként értékeli.

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz