2017. november 21., kedd - Olivér
Cikkek közt...  Videók közt...  
Továbbra is a férfiak jövedelmétől függnek a szlovákiai családok 2017. január 07., szombat 9:47 | Hírek.sk | Forrás: Aktuality.sk | Fotó: illusztráció
POZSONY. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete kiszámította, hogy a háztartások helyzetét miként befolyásolná az anya és az apa munkahelyének az elvesztése. Mint kiderült, ha a férfi veszítené el a munkahelyét, akkor a szlovákiai gyermekes párok 81 százaléka a szegénységi küszöb alatt tengődne. Amennyiben pedig a nő veszítené el az állását, akkor ez az arány 40 százalék lenne.

„A szegénység kockázata a nemi egyenlőtlenség következtében növekedik“ – mutatott rá a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE) elemzője, Zuzana Madarová.

„A családok továbbra is nagy mértékben függnek a férfi jövedelmétől. Ez leginkább váratlan helyzetekben látható, például a család felbomlásakor, a munkahely elvesztésekor vagy a partner megbetegedésekor nyilvánul meg“ – fejtette ki. 

Kevés munka, alacsonyabb bérek

A szlovákiai nők bevételét több tényező is befolyásolja. A statisztikai adatok szerint foglalkoztatottságuk a férfiakéval összehasonlítva 10 százalékkal alacsonyabb. A több mint 2,7 millió gazdaságilag aktív ember közül 1,2 millió a nő. Ők a munkájukért a férfiakénál általában kisebb bért kapnak, havonta 24 szalékkal kevesebbet keresnek, mint a férfi kollégáik. A nők egyúttal gyakrabban dolgoznak részleges munkaviszonyban és főként ők azok, akik családalapítás után kénytelenek lemondani karrierjükről. A 3-5-gyermekes nők fele ma munkanélküli.

„Mindez befolyásolja a nyugdíjak nagysága közti különbségeket is, ami ma Szlovákiában 8 százalék“ – mondta el Madarová.

Egyensúlyozni a család és a munkahely között

A munkaügyi tárca nemi egyenlőséggel foglalkozó szakosztályának vezetője, Oľga Pietruchová szerint a különbségek felszámolásának útja a nők nagyobb gazdasági függetlensége lehetne. Ezért Szlovákiában is már több éve a munkahely és a családi élet összehangolásáról beszélnek. Az anyák foglalkoztatottságának mértéke azokban az országokban magasabb, amelyekben a munkapiac alkalmazkodni tud az anyákhoz. A család és a munkahely közti egyensúly megteremtésében segítséget nyújthatnak a céges óvodák, valamint a rugalmnasabb munkaidő és a rövidebb műszakok bevezetése.

„Az anyák számára akkor válna lehetővé a munkavégzés, ha két-három évig rugalmas pozíciójuk lenne, illetve összehangolódnának a további szolgáltatások" – mondta el Pietruchová. Egyúttal arra is figyelmeztet, hogy a rövidebb műszak az egész karrier folyamán semmi esetre sem számít preferált modellnek. 

Daniel Gerbery, a Munka- és Családügyi Kutatóintézet szociológusa is úgy véli,  a részleges műszakok hosszútávú szempontból nem jelenthetnek megoldást. Azok ugyanis több kockázattal párosulnak, mert a dolgozók kisebb szociális védettséget élveznek. „Ha az ilyen munkahelyeket fejleszteni kell, akkor úgy, hogy átjárhatók legyenek, nem pedig úgy, hogy végállomásnak számítsanak“  - fejtette ki.

Pár szám a hazai szegénység kapcsán:

Az Európai Unió 2010-ben célul tűzte ki, hogy 2020-ig 80 millióról 60 millióra csökkenti azon személyek számát, akik a szegénységi küszöbön élnek. Ez azonban vélehtően nem sikerül.

A gazdasági válság kirobbanása után a szegények száma nőtt, jelenleg az EU-ban a szegénység az 500 millió lakos közül 122 millió embert sújt.

Szlovákiában több mint 640 ezer embert sújt a szegénység, egyötödük 16 évnél fiatalabb gyerek. Esetükben egyébként mérsékelten csökken a szegények száma.

Szlovákiában a nők szempontjából a szegénység főként a gyermekes egyéni vállalkozókat, a roma nőket, a nyugdíjasokat, az egészségkárosult nőket és az EU-n kívülről érkező migránsokat sújtja.

Hol helyezzük el gyermekünket?

Azok az anyák vannak a legnehezebb helyzetben, akik nem számíthatnak szülői támogatásra. Foglalkoztatásuk ugyanis szorosan kötődik az általuk megfizethető bölcsődék, óvodák, gyermekklubok elérhetőségére.

„Ha a munkapiacon alacsonyabb a munkanéküliség mértéke, akkor nem keletkezik kereslet. Ellenben, ha hiányoznak a különféle gondozói szolgáltatások, akkor feltételezhetjük, hogy olyan akadályról van szó, amely megátolja az anyák munkapiacra való belépését“ – magyarázta Gerbery.

Az óvodalátogatásra nagy szükség van, mert egy PISA-felmérésből is kiderült, az óvodába nem járó gyerekek az iskolában rosszabb eredményeket értek el azoknál, akik jártak óvodába.

Mi a megoldás?

Madarová szerint a megoldás kulcsa a különbségek eltörlése – például az ún. integrált politikán keresztül, ami által összehangolódnának a társadalom különféle rétegeiből származó nők és férfiak szegénységének különböző okai. Ehhez azonban a kormány, a civil szervezetek és a nemzetközi intézmények kedvezőbb együttműködésére van szükség. 

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz