2016. december 08., csütörtök - Mária
Cikkek közt...  Videók közt...  
Berényi: az a legfontosabb, hogy a választási kudarc ne ossza meg közösségünket 2016. március 09., szerda 8:25 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk, - miskó -
POZSONY. A Magyar Közösség Pártja országos elnöksége hétfőn elfogadta Berényi József pártelnök lemondását a párt parlamenti választási eredménye miatt. Berényi József közel hat évig állt a magyar párt élén, s ez alatt az idő alatt ugyan nem sikerült az MKP-t a parlamentbe bevinni, de emellett a kudarc mellett komoly eredményeket és sikereket is elért a párt. A távozó pártelnököt az elmúlt évek összegzésére kértük, de kérdeztük a magyar politizálás kilátásairól és további terveiről is.

A Magyar Közösség Pártja hétfői országos elnökségi ülésén értékelte a parlamenti választás eredményeit. A közös elemzés után mi mindent tart az MKP kudarcának, parlamenti be nem jutása fő okainak? Előfordultak-e súlyos hibák pártja választási kampánya során, illetve a választók mozgósítása terén? Megítélése szerint például a Halász Béla-féle autonómiabotrány jelentős számú szavazattól fosztotta-e meg az MKP-t?

Tény, hogy a felvidéki magyarság megosztottsága miatt nem tudtuk növelni az MKP szavazóinak számát, amit az előző parlamenti választások óta többé-kevésbé megtartottunk. A bejutáshoz további közel 20-25 ezer voksra lett volna szükségünk. Ezt a számot annak ellenére nem tudtuk hozni, hogy a választási listánkat megnyitottuk, fiatalítást hajtottunk végre a jelöltek között, dinamikus kampányt folytattunk, s azalatt komolyabb politikai hibákat nem vétettünk. Nyilván nem segített nekünk az egyetlen hazai magyar nyelvű napilap, az Új Szó folyamatos manipulációja és kettős mércéje, amely hozzájárult az MKP sikertelenségéhez. Sajnos, a megosztottság a felvidéki magyarok jelentős részének passzivitását váltotta ki, sokan éppen emiatt nem mentek el szavazni. Emellett egyes szlovák pártok listáján is megjelennek már magyar jelöltek, s ez a jelenség is elvisz tőlünk szavazatokat. Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy jelenleg már bizonyíthatóan több magyar szavazóval rendelkezünk, mint a Most-Híd vegyespárt. Ha Pozsonyon és Kassán kívül a magyarlakta járásokat nézzük, akkor kiderül: azokban több (101 960) szavazatot kaptunk, mint a vegyespárt (101 608). Pedig a Dunaszerdahelyi és talán a Komáromi járáson kívül mindenütt nagyon sok szlovák polgár él, akik közül többen a Most-Hídra szavaztak. Kijelenthető tehát, hogy a felvidéki magyarok körében az MKP a vegyespártnál ma már sikeresebb pártnak számít. A Most-Hidat most már egyre inkább a szlovák szavazóik viszik be a parlamentbe. Nélkülük a vegyespárt is a törvényhozáson kívül rekedt volna – ezt az említett számok bizonyítják. Az ún. Halász Béla-ügyről csak annyit jegyeznék meg: az bizonyára nem vált az MKP javára, de nem hiszem, hogy jelentős mértékben befolyásolta volna a végeredményünket.

A politikai kultúra és tisztesség kívánalmainak eleget téve lemondott pártelnöki posztjáról. Információink szerint azonban felmerült, hogy ugyanezt a lépést a többi országos elnökségi tag is megteszi. Hogyan értékeli a regionális struktúrák munkáját? Esetleg a helyi és járási pártvezetőknek is át kellene értékelniük, hogy térségükben valóban kellőképpen mozgósították-e a választókat?

A hétfői elnökségi ülésen valóban az országos elnökség többi tagja is bejelentette lemondási szándékát. Én azonban arra kértem őket, hogy ezt ne tegyék, mert ez a lépés nagyon destabilizálná pártunkat. Úgy vélem, hogy a folytonosság megőrzése érdekében a június 11-re kitűzött tisztújító kongresszusig nem szabad lefejezni az MKP-t, a többi elnökségi tagnak a posztján kell maradnia. Az én lemondásomon kívül nincs szükség továbbiakra, mert azok nagyon szétzilálnák az MKP-t. Mindenki számára adott a lehetőség, hogy három hónap múlva újrainduljon az országos elnökségi tagságért vagy átadja helyét másnak. Az sem kizárt, hogy esetleg majd átalakítjuk az elnökség szerkezetét. Azért sincs szükség a lemondásukra, mert ugyan a választási eredményünk nem számít sikernek, de mindenképpen vállalható eredmény a folytatáshoz. A pártunk mögött immár harmadízben álló több mint 100 ezer szavazó jelentős erőnek nevezhető. Ami pedig a helyi pártvezetőket illeti, csak néhány helyen indokoltak a személycserék, de mivel döntő többségben jól működnek az MKP helyi és járási szervezetei, regionális szinteken nem látom a tömeges lemondások, illetve a jelentősebb változások okát és szükségszerűségét.  

Ha a tisztújító kongresszuson ismét jelölnék önt a pártelnöki posztra, bizonyos feltételek mellett elfogadná-e a jelölést, vagy inkább csak más módon segíti majd az új elnök és elnökség munkáját?

Semmiképp sem fogadnám el az újabb jelölést, ez részemről végérvényes döntés. Ellenben azt hiszem, hogy van annyi tapasztalatom és mögöttem hozzávetőleg 50 ezer preferenciaszavazat, amelyek miatt kijelenthetem: továbbra is országos elnökségi tag szeretnék maradni. Az ismereteimet és tapasztalataimat a jövőben is nagyon szívesen bocsátom az MKP rendelkezésére. Az új elnöknek segíteni akarok abban, hogy tovább tudjunk lépni. A tervezett országos pártkongresszussal kapcsolatos tennivalókon kívül további feladatok is várnak ránk. Április másodikán tartunk OT-ülést. Ha pedig a közeljövőben tárgyalások kezdődnek a Most-Híd vezetőivel, akkor azokon az MKP-küldöttséget Szigeti László vezeti majd. Ugyancsak ő tárgyal majd pártunk nevében más pártok képviselőivel is.

Vélhetően konkrét neveket nem mond, de azok elhangzása nélkül is kérném a jövendő elnök személyével kapcsolatos véleményét. Egy tapasztaltabb, avagy inkább a beindított fiatalítás jegyében egy fiatalabb országos elnökkel ez élen tudná-e elképzelni az MKP jövőjét?

Ez még nyitott kérdés, mert mindkét típusú elnökjelöltnek megvannak az előnyei és a hátrányai. Számomra az a legfontosabb, hogy együtt maradjon az MKP, tehát a választási kudarc ne ossza meg közösségünket. Az a tény, hogy folyamatosan 100 ezernél több szavazatot szerzünk, s a helyhatósági, a megyei, az európai parlamenti és az államfő-választásokon sikeresen szerepeltünk, elsődlegesen annak köszönhető, hogy az MKP egységes maradt. Sőt, 2016-ra új arcokkal is sikerült bővíteni sorainkat! Olyan elnökre van szükségünk, aki ezt az egységet továbbra is meg tudja őrizni, azaz integráló személyiség. Számomra ez lesz a kulcsfontosságú érv akkor, amikor majd valaki mellett akár az előzetes megbeszéléseken, akár a közgyűlésünkön szót emelek.

Mi mindent tart a közel hat évig tartó elnöksége legjelentősebb eredményeinek, illetve legnagyobb kudarcainak?

Az elnöki korszakomat illetően öt dologra mindenképpen büszke lehetek. Az egyik a már említett egységre vonatkozik, hiszen bár kívülről nem nagyon látszott, de komoly kihívást jelentett hat éven át megőrizni az MKP egységét. Ez csak nagyon sok megbeszéléssel, türelemmel, odafigyeléssel és kompromisszumkészséggel volt elérhető. A másik dolog az, hogy az elnökségem alatt párton belül lezajlott egyfajta sikeres nemzedékváltás, amely során a korábban pártunk gerincét alkotó Bauer Edit, Csáky Pál, Kvarda József és Miklós László mellé egyre több fiatal sorakozik fel, akik, mint azt a mostani választási eredmények is igazolják, meghatározó szerepet játszanak a pártban. A harmadik eredmény, hogy a parlamenti választásokon kívül minden előző választáson nagyon sikeresen szerepeltünk. A negyedik, hogy az elnökségem alatt dolgoztuk ki és fogadtuk el a magyarság megmaradását, Dél-Szlovákia felzárkózását célzó ún. önkormányzati dokumentumot. Ilyen átfogó terv, szakmai berkekben pozitív visszhangot kiváltó koncepció eddig még nem született. Az ötödik pedig az, hogy elnökségem alatt az MKP-ról sikerült lemosni a szélsőséges és karanténba helyezett párt bélyegét. Az idei választásokon már világossá vált, hogy partiképesek vagyunk. Ha bejutottunk volna a parlamentbe, akkor manapság nyilván a támogatásunkért folyamodna a bal- és jobboldal is. Mi nem lennénk olyan helyzetben, mint amilyenbe most Kotleba került. Rólunk biztosan nem jelentették volna ki azt, hogy az MKP-val senki sem akar kormányt alakítani... Működésem legnagyobb kudarcának pedig a két parlamenti választási sikertelenségünk mellett azt tartom, hogy nem tudtunk életre hívni egy nemzetileg elkötelezett napilapot. Jó lett volna olyan pluralizmust elérni a nyomtatott sajtó világában is, mint amilyen a hazai magyar internetes hírportálok esetében már megvan. Sok felvidéki magyar nem csak és elsősorban arra kíváncsi, hogy a magyar kormány és az MKP állítólag mit rontott el, hanem az eredményekre is fogékony. Nyilvánvaló, hogy nem mindent rontunk el, ahogy azt az Új Szó állítja.

Nem említette az ősszel indított MKP-s petíció sikerét, amit az eddig összegyűjtött több mint 80 ezer aláírás is bizonyít. Azzal kapcsolatban milyen további lépéseket terveznek?

Míg az előző öt dolog hosszú távon értékelhető nagyobb stratégiai sikerként könyvelhető el, addig a petíciónk taktikai sikernek nevezhető. Persze olyan szempontból nagy jelentőséggel bír, hogy előzőleg szlovákiai kisebbségi pártnak ennyi aláírást egy-egy petíció kapcsán még sosem sikerült összegyűjtenie. Az Őry Péter alelnök vezette petíciós bizottság dönt majd a petíciós ívek belügyminisztériumi leadásának időpontjáról és módjáról. Amíg igény mutatkozik a petíció aláírása iránt, folytatódik az aláírások gyűjtése. Vélhetően az aláírási kedv a választások után csökken, ami indokolja az ívek mielőbbi leadását.

A százezernél több szavazat az MKP-t a felvidéki magyarság megmaradása és gyarapodása érdekében eddig vívott küzdelmei folytatására kötelezi. Mi kellene ahhoz, hogy az esetleges előre hozott választásokig az MKP megerősödjön, és bekerülhessen a törvényhozásba?

A szombati szavazás is azt bizonyítja, hogy a választók nagyon kiszámíthatatlanul viselkednek, aminek következtében a politika és a közélet szintén nagyon kiszámíthatatlanná válik, drámai fordulatokra kerülhet sor. Három és fél évvel a választások előtt még úgy hangzott a kérdés, hogy vajon az Irány-Szociáldemokrácia (Smer-SD) tud-e majd egyedül kormányozni vagy szüksége lesz-e koalíciós partnerre, és ha igen, melyik párt lesz az. A választások előtti hetekben azonban vélhetően a közösségi hálóknak is köszönhetően teljesen megváltozott a hangulat, s egy előre nem látható végeredmény született. Azt gondolom, hogy a helyzet stabilizálása végett a parlamentnek előbb vagy utóbb majd valamilyen választójogi törvénymódosítást kell elfogadnia...  De most valóban az a kardinális kérdés, hogy milyen módon tudjuk majd növelni az MKP-ra szavazók számát. Bevallom, erre a kérdésre most még nem tudom megadni a helyes választ, de pártunkon belül kutatnunk kell, hogy mi minden vezethetne az MKP megerősödéséhez. Ha az MKP és a Most-Híd a következő választásokon koalícióban indulna, az biztosan növelné a hazai magyar választók kedvét. Az utolsó elnökségi ülésünkön is megismételtük: erre a jövőben is hajlandóak vagyunk, mert ezt tartjuk a helyes iránynak. A vegyespártnak kell eldöntenie, hogy ez irányba nyitott lesz-e, vagy továbbra sem lesz az. Számára az MKP-val közös koalíció nem feltétlenül jelenti a szlovák választók voksainak elvesztését. Azt is tudatosítania kell, hogy 2010 óta folyamatosan veszíti el magyar szavazóit, az MKP-nál sokkal nagyobb ütemben. Ezért a következő választásokon már a Most-Híd parlamenti bejutása sem biztos. Ez majd ahhoz a belső kényszerhez vezet, hogy szintén partnerre lesz szüksége, amely az MKP lehetne. Ezzel Dél-Szlovákiában jelentős mértékben megnövelhetnénk a választási részvételi szándékot. Talán a lemondásom is némileg hozzásegít ezen együttműködés kialakulásához. Nem az én személyem és tisztségem a fontos, hanem a közügy: a magyarság asszimilációjának leállítása és Dél-Szlovákia mindennemű fejlesztése. Azt is látni kell, hogy Kotlebáék és a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) parlamenti jelenlétével a többségi nacionalizmus újra a szlovákiai közélet meghatározó jelenségévé válik. Ezt ellensúlyozni pedig csak egy erős magyar képviselettel lehet!

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz