2016. szeptember 25., vasárnap - Eufrozina, Kende
Cikkek közt...  Videók közt...  
Kétnyelvűsítő küzdelmek a gyakorlatban és a digitális térben 2016. február 22., hétfő 18:23 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk, - miskó -
KOMÁROM. Kétnyelvűsítő küzdelmek a gyakorlatban és a digitális térben címmel, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával rendezett konferenciát az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából hétfőn a Selye János Egyetem Református Teológiai Karának előadótermében a Nemzetpolitikai Kutatóintézet. A tanácskozáson a Kétnyelvű Dél-Szlovákia mozgalom, az erdélyi Igen, tessék! mozgalom és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Jogsegélyszolgálatának képviselői tartottak előadásokat.

A rendezvény elején Kántor Zoltán, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) igazgatója mondott köszöntő beszédet. Ahogy fogalmazott: a mai az NPKI által rendezett 8. ilyen jellegű találkozó, amely során a különféle határon túli, nyelvi jogokért harcoló szervezetek, mozgalmak képviselői tájékoztathatják egymást az elért eredményeikről és a további terveikről, mindezzel hasznos információkat nyújtva az általa irányított intézetnek is.

„Fontos, hogy ösztönözzük a külhoni magyarokat az anyanyelvhasználatra, arra, hogy ne csak a családban és otthonaikban beszéljenek magyarul, hanem a közigazgatásban és a hivatalos érintkezések során is!“ – fejtette ki. Úgy véli, hogy “a szomszédos országok nem túl bőkezűek a nyelvi jogok biztosításában, s a nemzetiségi nyelvhasználók egyfajta elbátortalanítására játszanak". Emiatt örvendetesnek tartja, hogy egyre több külhoni magyar fiatal gondolja úgy, nem elegendők azok a jogszabályok, melyeket számukra a többségi nemzet biztosít, s igyekeznek tudatosabbá tenni az embereket és bátorítani őket a magyar nyelvhasználatra.  Azt látja, hogy a határon túli magyar fiatalok főként 2010 óta egyre intenzívebben bátorítják a térségükben élő lakosságot anyanyelvük használatára. Hozzáfűzte: a komáromi konferencia egyik apropóját az adta, hogy a digitális technológia alkalmazásával kapcsolatban jobbnál jobb ötletek megvalósításának lehetünk tanúi. 

Elsőként a Kétnyelvű Dél-Szlovákia képviseletében Orosz Örs és Kovács Balázs kapott szót. Orosz elöljáróban vázolta kezdeményezésük ötéves történetét, amely során névtelenül tevékenykedtek Dél-Szlovákia kétnyelvűsítéséért, az anyanyelvhasználat elterjesztéséért. Nemrég azonban felfedték anonimitásukat, vállalva a polgári engedetlenség következményeit. Felhívta az érdeklődők figyelmét, hogy február 23-án, kedden 19 órától a Komáromi Rév-Magyar Kultúra Házában megrendezendő fórumon az eltelt évek eredményeiről, rendőrségi ügyeiről és meghatározó pillanatairól részletesebben is beszámolnak majd.

Kovács Balázs az elmondottakat azzal egészítette ki, hogy tevékenységüket 2011-ben a Hol a magyar? feliratú matricák elhelyezésével kezdték a magyarlakta települések boltjainak, vendéglőinek és további vállalkozásainak ajtóin. Kezdettől fogva hittek ugyanis abban, hogy az élet minden területén létjogosultságot kell nyernie a teljes körű anyanyelvhasználatnak. Eleinte reaktív érdekérvényesítést valósítottak meg: nyelvi jogsértések esetén oltalmukba vették a sértett felet. Később azonban tudatosították, hogy hatékonyabb lehet a proaktív érdekérvényesítés, azaz a védekezés helyett nyomásgyakorlással és figyelemfelkeltéssel nekik kell előbb lépniük. Hozzátette: szervezetük fontos jellemzője az is, hogy céljaik elérése érdekében tudatosan használják a közösségi médiát, így a Facebookot és a YouTube-ot, s a közösségi hálón már 15 ezer körüli a követőik száma. A kétnyelvűség hiánya terén szerinte a legnagyobb problémát az jelenti, hogy a szlovák állam nem teszi lehetővé a jogokkal való élést. Távlati stratégiai céljaik közül megemlítette a magyar nyelv használatának még hatékonyabb népszerűsítését, mert bíznak abban, hogy az anyanyelvhasználatnak Szlovákiában a mindennapok szerves részévé kell válnia. 

Másodikként a kolozsvári székhelyű Igen, tessék! kereskedelmi többnyelvűséget bátorító civil szervezet képviselői tartottak eladást. Talpas Botond tájékoztatása szerint kezdeményezésük a többnyelvű kiszolgálást, illetve tájékoztatást biztosító erdélyi vállalkozásokat fogja hálózatba. Az Igen, tessék! mozgalom sikerét a vásárlók anyanyelvhasználat nyújtotta kényelemérzetére és az ebből fakadó, az eladók irányába mutatott kedvező benyomásra alapozzák. A kisebbségben élők az anyanyelvüket többnyire csak otthon, illetve jól behatárolt közösségi színtereken használják, a kereskedelmi többnyelvűség bátorításával az Igen, tessék! ezen a gyakorlaton kíván változtatni. A nyilvános nyelvhasználat kedvező irányba befolyásolja a közösségi öntudat erejét, az iskoláztatás nyelvválasztását, továbbá gazdagítja a nyelv szótárát, javítja annak értékét és presztízsét. Amennyiben a fogyasztó két, nagyjából azonos színvonalú termék vagy szolgáltatás közül kell válasszon, többnyire amellett dönt, amelyik hozzáadott értéket is képes nyújtani. A hozzáadott érték lehet az anyanyelvű kiszolgálás, erre az érzékenységre épít az alapfilozófiájukként szolgáló kulturálisan érzékeny marketing. A kulturálisan érzékeny marketinget használják azok a szegmentáló piaci politikák, amely egy adott népcsoport vagy tájegység nyelvét, identitását, illetve hagyományait figyelembe veszik a termékek és szolgáltatások értékesítése során.

Sokrétű tevékenységüket azzal kezdték, hogy zöld matricák helyeztek el olyan vállalkozásoknál, ahol magyar nyelven is hajlandóak voltak kiszolgálni az ügyfeleket. Napjainkban már a szervezet változatos népszerűsítési csatornái (ún. Zöld Okos, több mint 18 ezres példányszámban megjelenő közösségi havilap, saját honlap és Facebook-oldal, mobilapplikáció) révén a partnercégekhez irányítja az ügyfeleket.

Az Igen, tessék! másik képviselője, Bethlendi András anyanyelvhasználatot népszerűsítő kisfilmjeikről, performanszaikról és weblapjuk születéséről számolt be, illetve nyújtott ízelítőt az utóbbi alkalmazásából. Weblapjukon település-specifikusan kereshetők ki az egyes helységekben a zöldmatricás, vagyis a magyar nyelven is állandóan igénybe vehető, illetve csak időnként, azaz sárgamatricás szolgáltatások, valamint magyar nyelven is feltüntetik az érintett utcaneveket. Mivel már több településről mutatkozott igény weblapjuk használata iránt, ezért lehetővé tették, hogy az érdeklődők otthonról beregisztráltathatják cégeiket, szolgáltatásaikat. Sőt, ez a lehetőség más országok számára is adottá válik, így például londoni tartózkodásunk során e weboldal segítségével elérhetővé válnak az ottani magyar szolgáltatások.

Harmadikként a Jogsegélyszolgálatnak is dolgozó két hazai jogász, Horony Ákos és Lancz Attila a felvidéki magyarok anyanyelvhasználatát segítő Velemjáró telefonos applikáció és weblap kulisszatitkaiba avatta be e jelenlevőket. Elöljáróban leszögezték: a polgárok – egyrészt félelemből, másrészt a vonatkozó jogi szabályozás bonyolultsága miatt – csak nagyon ritkán tesznek hivatalos bejelentést nyelvi jogaik megsértése esetén.

A helyzet javítása érdekében hozták létre applikációjukat, Szlovákiában ugyanis 512 településen törvény biztosítja az anyanyelv használatát. Kapcsolódó weblapjuk ötféle funkciót lát el. Ezek a következők: nyelvhasználati bejelentő, nyelvhasználati útmutató, törvényszövegek gyűjteménye, ügyintézési útmutató és településtár. Azt is elmondták, hogy bejelentőjüket androidos telefonra fejlesztették ki, mivel a felhasználók javarésze azzal rendelkezik. Hozzátették: a bejelentést továbbítják a kormányhivatalba, majd figyelemmel kísérik sorsának alakulását. Zsebben hordható nyelvhasználati útmutatójuk az ügyfelek jelenleginél magabiztosabb hivatali viselkedését szolgálja. Törvénytárukban eddig 65 fontos jogszabály szakmai igényességgel elkészített, magyar nyelvű fordítása található meg, ami szlovák nyelvre is váltogatható. Az ügyintézési útmutató afféle kérdés-válasz gyűjteményként eligazít a leggyakoribb és legfontosabb ügyintézések (pl.: a személyazonossági igazolvány elvesztése stb.) során. A településtár pedig az egyes helységek magyar nyelvvel, identitással kapcsolatos információinak könnyen kezelhető adatbázisa. A többi között a legutóbbi hat népszámlálás adatait, az önkormányzatokkal és a helyi jeles személyiségekkel kapcsolatos tudnivalókat is tartalmazza. E szlovákiai magyar elektronikus zsebkönyvet a jövőben majd továbbfejlesztik.

Végül Őry Péter, a Pro Civis polgári társulás elnöke a konferencia résztvevőinek is bemutatta az általuk nemrég elkészített első külhoni magyar elektronikus törvénytárat. A Kárpát-medencében egyedülálló kezdeményezésről múlt héten már beszámoltunk olvasóinknak.

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz