2016. június 27., hétfő - László
Cikkek közt...  Videók közt...  
Fékezi a gazdaságot a túl sok ünnepnap 2016. február 03., szerda 8:36 | Hírek.sk  | Forrás: Aktuality.sk
POZSONY. A szabadnapok mindenkit örömmel és megelégedettséggel töltenek el, a vállalkozói szféra azonban nem túlzottan repdes az örömtől, ha éppen ünnepnapot mutat a naptár. A munka leállításán túl az ünnepnap esetükben gyakorta különféle plusz költségekkel jár. Tán nem is gondolnánk, de Szlovákia az ünnepnapok tekintetében élen jár az Európai Unióban, a kalendáriumban ugyanis összesen 15 ilyen nap van.

Az eltérés azért nem olyan jelentős, ugyanakkor igaz, hogy a legtöbb európai uniós tagállam lakosai 14, 13 vagy 12 ünnepnapnak örvendhetnek egy évben. A legkevesebb ünnepnap - összesen 7 - a brit állampolgároknak jut. Az ünnepnapokat ellenzőkkel szemben Jana Glasová, a Poštová banka elemzője ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy pár ünnepnap eltörlése még nem lendítene nagyot Szlovákia gazdaságán, nem beszélve arról, hogy az ünnepnapokból számos esetben maguk a cégek, vállalatok is hasznot húznak.

Egy munkanap alatt a szlovák gazdaság több mint 300 millió eurót termel. Ez a nominális GDP egy munkanapra lebontott értéke. Az azonban nem mondható el ebben a vonatkozásban, hogy egy ünnepnap eltörlésével 300 millió euróval emelnénk az ország GDP-ét, lévén ma sem iktat be minden cég szünetet, ha éppen ünnepnapról van szó.

„Feltételezzük, hogy egy állami ünnep eltörlése nem sok vizet hajtana a szlovák gazdaság malmára, mivel a cégek, vállalkozók, kereskedők rendszerint előre kalkulálnak az állami ünnepekkel, így aztán úgy kalibrálják be a gyártási folyamatot, hogy minden megrendelésnek időben képesek legyenek eleget tenni“ – mondta Jana Glasová.

Természetesen tagadhatatlan, hogy a bérköltségeik csökkentésének szempontjából a vállalkozók üdvözölnék az ünnepnapok eltörlését, ugyanis minden egyes ünnepnap extra költségeket jelent. Másrészt viszont akadnak olyan vállalkozók is, akik hasznot húznak a munkanapokból, lévén az ünnepnapokat gyakorta vásárlással vagy üdüléssel töltjük.

„Az ünnepnapoknak nem csupán a kereskedők látják hasznát, hanem a szállodák, az éttermek, a kávézók vagy éppen a kulturális és szabadidőközpontok“ – jegyezte meg Glasová.

„Ha egy cég rossz passzban van, csupán azért nem lesz jelentősebb a termelése, illetve nem emelkednek majd bevételei, mert egy évben egy munkanappal több lesz. Arról nem is beszélve, hogy a munkaszüneti napokra úgy is tekinthetünk, mint az alkalmazottak produktivitásának serkentőjére, hiszen a munkaszüneti nap kedvező hatással van a munkavállalókra, mert egy ilyen napon pihenhetnek egy kicsit, s így aztán munkahelyi teljesítőképességük is növekszik“ – mutatott rá az elemző.

A gazdaság teljesítőképessége ugyanakkor a társadalom munkaképességével, s az általa eredményezett termeléssel arányos, vagyis általánosságban elmondható, hogy a túl sok munkaszüneti nap gazdasági passzivitást eredményez, ami nem tesz jót a gazdaságnak.

A kormánynak a múltban voltak olyan irányú elképzelései, hogy csökkentse a munkaszüneti napok számát. Az eredeti terv azzal számolt, hogy a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepe szeptember 15-ről, szeptember második vasárnapjára kerülne át. Ugyancsak tervbe vették, hogy kosárba kerül szeptember 1-je, vagyis a Szlovák Köztársaság Alkotmányának ünnepe.

Egy újabb elképzelés szerint a munkavállaló pénteken maradt volna távol munkahelyétől, ha az ünnepnap hétfőre, keddre, szerdára vagy csütörtökre esett volna. „Ez azonban nem érintette volna a karácsonyt, mindenszentek ünnepét, és a húsvétot“ – vázolta akkor kabinet elképzeléseit Robert Fico. A kormány terve végül a Hétfájdalmú Szűzanya ünnepén futott zátonyra, mert ezen ünnep áthelyezésére a kabinetnek fel kellett volna rúgnia a Vatikáni Szerződést, illetve terve az egyház és a hívők körében is erős ellenállásra lelt.

Ebben az évben ellenzéki képviselők kísérletet tettek arra, hogy szeptember 28-a Milan Rastislav Štefánik tiszteletére állami ünnepé legyen. A javaslatot azonban a parlament végül elvetette.

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz