2016. június 29., szerda - Péter, Pál
Cikkek közt...  Videók közt...  
„Nyelv, ami összeköt” – Anyanyelv-használati konferencia Révkomáromban 2014. február 27., csütörtök 19:41 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk
RÉVKOMÁROM. Az anyanyelvhasználat lehetőségeiről tartott konferenciát Révkomáromban a helyi Anyanyelvünkért polgári társulás a székesfehérvári Vörösmarty Társasággal karöltve.

A „Nyelv, ami összeköt” című projekt keretében megvalósuló kétnapos eszmecsere résztvevői az anyanyelvhasználat lehetőségeit boncolgatták az egyes szlovákiai nyelvhasználati színtereken.

„A konferenciának az egyedisége, rendhagyósága abban van, hogy több területnek a szakemberei ültek össze, hogy több szempontból vizsgálják meg az anyanyelvhasználat kérdését” – hangsúlyozta Cúth Csaba, az Anyanyelvünkért polgári társulás ügyvivője.

Gyakori téma napjainkban a kisebbségi nyelvhasználat kérdésköre a hivatalokban, a közösségi ügyeket érintő eszmecserében. A Komáromi Városi Hivatalban egyértelmű a kétnyelvűség, s a testületi üléseken is az anyanyelvükön szólalnak meg a városatyák. Probléma ugyanakkor, hogy a törvény nem teszi kötelezővé a kisebbségi nyelv ismeretét a hivatali dolgozók körében, ezért a jó példát csak tisztességből követik az egyes hivatalokban. Keszegh Béla önkormányzati képviselő gyakran firtatja a vizuális kétnyelvűség fontosságát a komáromi testületi üléséken – felhívva a figyelmet arra, hogy ezt nem tiltja semmilyen törvény vagy rendelkezés.

„Nem elég csak az, hogy például valaki kikérheti a magyar nyelvű változatot, mert ez egy másodrangú szerepbe helyezi őt, egy bizonyos közösségbe. A két nyelvnek egymás mellett kell létezni, ezzel a lakosok azt az üzenetet kapják az önkormányzattól, hogy egyenrangúak. Azok a generációk, akik abban nőnek fel, hogy egyenrangú a két nyelv – legyenek azok magyarok, vagy szlovákok – azt fogják érzékelni, hogy ez a kétnyelvűség, néhol háromnyelvűség, a színességét, a sokszínűségét adja ennek a régiónak, ennek a közösségnek” – húzta alá Keszegh Béla.

A szlovákiai törvénytár is gyakran ütközik ellentmondásba. Gyakorlati példákkal hívta fel a visszásságokra a figyelmet Hodossy Katalin, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Jogsegélyszolgálatának jogásza. „Az alkotmányban rögzített alapvető jogok és szabadságok közé tartoznak a nyelvi jogaink is. Az, hogy az anyanyelvünket használhatjuk a hivatali érintkezésben, az oktatásban. Ami ennek határt szabhat: az alkotmány szerint ezeknek a jogoknak a gyakorlása nem vezethet az állam szuverenitásának, területi egységének a megingatásához. Egy másik helyen – tehát ez az, amit az alkotmány rögzít – az államnyelvről szóló törvény szellemében pedig a szlovák nyelvről az állam úgy nyilatkozik, mint a szuverenitását kifejező egyik fő eszközről. Ebben egy elég veszélyes ellentmondás tükröződik” – mutatott rá.

Az alapvető gond az, hogy az államnyelvről szóló törvény több pontjában felülír egy másikat, a kisebbségi nyelvhasználati törvényt. A találkozón civil szervezetek, aktivisták és politikai pártok képviselői folytattak eszmecserét azokról a törvényes eszközökről, melyekkel a magyar nyelv háttérbe szorulása ellen küzdhetnének Szlovákiában. Az elhangzott előadásokból tanulmánykötet készül.

(A témáról összeállítást láthatnak a Felvidéki Híradó holnapi kiadásában.)

Fotógaléria
Megosztás:
Add a Startlaphoz