2014. április 24., csütörtök - György
Cikkek közt...  Videók közt...  
Nagykaposon nőtt a magyarok lélekszáma 2012. augusztus 02., csütörtök 11:01 | Hírek.sk | Forrás: Hírek.sk     
NAGYKAPOS. A Statisztikai Hivatal településekre lebontott népszámlálási adatai szerint mindössze két kelet-szlovákiai kisvárosban, Tiszacsernyőben és Nagykaposon emelkedett a magyar nemzetiségűek részaránya.

Nagykaposon számbelileg is több lett a magyar. A városban működő magyar szervezetek és intézmények vezetői szerint ezt közösen, körültekintő munkával érték el. A népszámlálást alapos felkészülés előzte meg, mivel tisztában voltak azzal, hogy a kérdezőbiztosok szerepe kulcsfontosságú.

Mihók Gábor, a Csemadok nagykaposi alapszervezetének elnöke elmondta: hangsúlyozták, hogy a lakosság létszámától függ többek között a kisebbségek, a kultúra és az oktatás finanszírozása. "Ezért kerestünk olyan kérdezőbiztosokat, akik lelkiismeretesen végzik, illetve végezték a munkát. Vállalták, hogy felvilágosítják az embereket:  nem mindegy, hogy vállalják, vagy nem vállalják a nemzeti hovatartozásukat" - magyarázta a Hírek.sk-nak.

Nagykaposon a szlovák nemzetiségűek száma 662-vel csökkent (3 506-ról 2 844-re), miközben az összlakosság csak 354 fővel lett kevesebb. A városban számbelileg is több lett a magyar: a 2001-es adatok szerint 5 561-en éltek itt, a tavalyi népszámlálás szerint már 5 604-en. Gyurgyík László szociológus szerint az adatok értékelésénél figyelembe kell venni, hogy egyes régiókban nagy a migráció és jelentős a romák számaránya. Ezek befolyásolják a térség mutatóit.

"Szlovákiában regionálisan nem csak a születések és a halálozások különböznek, de az elvándorlás is nagymértékű eltéréseket mutat. Az ország legkedvezőtlenebb térségeiben, így Kelet-Szlovákiában is elsősorban az elvándorlás csökkenti az ott élő népesség számát. A képet viszont árnyalja, hogy a magyar lakosságon belül jelentős számú roma lakosság él. Konkrétan jóval magasabb a termékenységük, ugyanakkor a halandóság is magasabb körükben. Ebből adódóan a roma lakosság aránya folyamatosan emelkedik" - elemezte a a mutatókat Gyurgyík László.

A nagykaposi és általában a felvidéki magyarság életében elsősorban a magyar tannyelvű iskoláknak, az egyházaknak és a hagyományainkat ápoló szervezeteknek, csoportoknak van nemzetmegtartó szerepük. A magyar kormány felismerve a határon túli magyarok gyors fogyását, fokozottan támogatja ezeket a területeket.

Kovács Adriannától, a nagykaposi Erdélyi János Magyar Tannyelvű Alapiskola igazgatójától megtudtuk, tudatosan ösztönzik a szülőket, hogy gyermekeiket magyar iskolába járassák. Idén 47 elsős diák kezdi meg tanulmányait az intézményben. "A múlt évhez képest növekedett a létszám, ez biztató számunkra" - mondta az igazgatónő.

Pándy Árpád nagykaposi református lelkész szerint a hitnek napjainkban is bátorító és nemzetmegtartó ereje van. "Hiszünk abban, hogy az anyaszentegyház a magyarság egyik bástyája" - hangoztatta.

A Fabotó citerazenekar messze földön híres, nemcsak az Ung-vidéken. Az együttes vezetője küldetésnek tekinti a zenélést, amellyel a magyarság megtartásáért, megvédéséért küzd a zenekar. "A népzene, a citerazene, a néphagyományok által sikerült elég széles tömeget megszólítani" véli Boczán Ferenc, a citerazenekar vezetője.

A legutóbbi népszámlálás adatai szerint 10 év alatt a szlovákiai magyarság száma több mint 62 ezer fővel csökkent. Ez a tendencia feltehetően nem változik a jövőben sem. A szórványosodás új kihívást jelent a felvidéki magyarság számára. Lassításához átfogó, hosszú távú stratégiára van szükség.

Megosztás:
Megosztás iWiW-en Add a Startlaphoz